#VeddVisszaAJövőd LMBTQ programokkal készülünk a Budapest Pride Közösségi Fesztiválra, nem csak LMBTQ embereknek

Kategória: Szakmai anyagaink

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése témakör szerint


Bekapcsolt szűrő(k): Jogállam

Találatok száma: 70 db.



  • Újfent egymondatos indokolással tervezi a kormány meghosszabbítani a veszélyhelyzetet

    Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.

  • Egymondatos indokolással tervezik meghosszabbítani a veszélyhelyzetet

    2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.

  • Az igazságügyi reformcsomag véleményezése

    Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.

  • Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány

    Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.

  • Legfőbb ideje véget vetni a kormány korlátlan veszélyhelyzeti felhatalmazásának

    Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.

  • Kivételes kormányzati hatalom, alkotmányos béklyók nélkül

    A kormány 2022. november 1-jével megszüntette, majd egyúttal újra kihirdette a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozással. Erre azért volt szükség, mert november 1-jével megváltoztak a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvényi szabályok. Szakértői álláspont szerint az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények módosítása egy célt szolgált: azt, hogy kizárólagos és tulajdonképpen korlátlan hatalmat biztosítson a kormánynak minden különleges helyzetben.

  • Hazai és nemzetközi bírósági döntések végrehajtása Magyarországon

    A jogállamiság megrendülésének egy újabb jele, hogy Magyarország nem hajtja végre a strasbourgi és a luxembourgi bíróságok egyes döntéseit, és a magyar állami szervek sok esetben figyelmen kívül hagyják a magyar bíróságok döntéseit is. A Magyar Helsinki Bizottság új tanulmánya ezt a jelenséget járja körül.

  • Civil hozzájárulás az uniós jogállamisági jelentéshez

    Nyolc magyar civil szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő civil szervezetek szerint … Tovább olvasom




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság