Kategória: Szakmai anyagaink

Az áprilisi országgyűlési választásokat követő győzelmi beszédében a leendő miniszterelnök lemondásra szólította fel az elmúlt tizenhat évben kinevezett és bebetonozott vezető közjogi tisztségviselőket. Mivel az érintettek egyelőre nem mondtak le, az új kormány várhatóan jogalkotási lépésekkel fogja őket leváltani, a miniszterelnök ígérete szerint jogállami keretek között. Hogyan valósítható ez meg? Háttéranyagunkban összegyűjtöttük azokat a nemzetközi követelményeket, amelyek hasonló helyzetben irányadók, és amelyekhez a magyar kormánynak is tartania kell magát.

A Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás az uniós alapértékek súlyos megsértésére összpontosít, több olyan jogállamisági és emberi jogi problémát is lefedve, amelyeket más uniós eljárások nem érintenek. Az új kormány számos üdvözlendő ígéretet tett az eljárás által is érintett területeken az elmúlt másfél évtizedben kialakult rendszerszintű problémák felszámolására, de ezek megfelelő kezelése hosszabb folyamat.

Az új kormány többször kijelentette, hogy elkötelezett az EU-s források hazahozatala iránt, és sok szó esik a médiában is erről. Ezek a források valóban kulcsfontosságúak Magyarország gazdasága szempontjából. De pontosan milyen lépések megtételét vállalta az … Tovább olvasom

Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és választópolgár tapasztalataira építve értékeli a választási folyamat egészét. A választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték, miközben a szavazás napja alapvetően rendben zajlott. A jelentés feltárja a kampány során tapasztalt visszaéléseket és hiányosságokat, és javaslatokat fogalmaz meg a választások átláthatóbbá és tisztességesebbé tétele érdekében.

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét. Az … Tovább olvasom

Az ENSZ Közgyűlése 1966. december 16-án fogadta el a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Első Fakultatív Jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi egyéni panaszok benyújtását az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához. Az Egyezségokmány és az … Tovább olvasom

Problématérkép a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről, a parlamenti jogalkotásról és az állandósul veszélyhelyzetről

Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt, amely 28 törvény módosítását felölelő igazságügyi reformot valósít meg. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet az Amnesty International Magyarország és a … Tovább olvasom

Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.

A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom

Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről. 

A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét.  Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Civil szervezetek friss értékelése szerint így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.

Akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban, a hazai jogalkalmazásban is számos esetben felmerülhet az uniós jog érintettsége. Az Európai Unió tagállamai a lojális együttműködés elve alapján kötelesek arra, hogy területükön biztosítsák az uniós jog alkalmazását … Tovább olvasom

A kormány betű szerint ugyanazzal az egymondatos indoklással tartaná fenn a háborús veszélyhelyzetet, mint fél éve. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ismét hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024. október 1-jén bocsátotta társadalmi egyeztetésre a magyar felsőoktatási intézmények elsöprő többségét irányító, összesen több ezer milliárd forintnyi közpénzt kezelő „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) működésének módosítását célzó tervezetet. … Tovább olvasom

A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik – derül ki a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentéséből. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi, valamint közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalataira épít. 

A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország az emberi jogokat és a jogállamot védelmező tevékenységük keretében figyelemmel kísérik a hazai igazságszolgáltatás helyzetét. Tevékenységünk során a bíróságokat is érintő jogszabályi változások mellett az igazságszolgáltatási szervezetrendszert, a bírói igazgatási szereplők és testületek tevékenységét és megnyilvánulásait is vizsgáljuk és értékeljük. Korábbi gyakorlatunkat folytatva monitorozzuk a bírák legfőbb önigazgatási testülete, a központi igazgatás felügyeletét is ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) tevékenységét.

Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.

2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.