Kategória: Szakmai anyagaink

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye garantálja azon alapjogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek.  A Gyermekjogi Koalíció alternatív jelentést készít az egyezményben foglaltak végrehajtásáról, amely a tagszervezetek szakmai tapasztalara épít és az utóbbi öt év fejleményeire terjed ki. Az idei évben – a Koalíció friss tagjaként – már a Magyar Helsinki Bizottság is közreműködik a jelentés elkészítésében.

A Magyar Helsinki Bizottság tizedszer nyújt be beadványt az úgynevezett Gubacsi ügycsoportban a Európa Tanács Miniszteri Bizottsága részére, amely az strasbourgi bíróság ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi. Ebben az ügycsoportban Magyarországon elkövetett rendőri bántalmazással kapcsolatos ügyek szerepelnek, amelyekben nem folytattak le hatékony nyomozást a magyar hatóságok.

Az ENSZ Közgyűlése 1966. december 16-án fogadta el a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Első Fakultatív Jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi egyéni panaszok benyújtását az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához. Az Egyezségokmány és az … Tovább olvasom

Egyes intézetekben (például a bicskei vagy kalocsai gyermekotthon) komoly törvénysértések kerültek felszínre. A jelentéseket nyilvánosságra hozták, ami lehetőséget és kötelezettséget adott volna az erőteljes állami cselekvésre. Azonban a vizsgálatoknak sokszor nem lett olyan hatása, amely a szabadságelvonásban lévőknek valóban hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna. 

A Magyar Helsinki Bizottság elkészítette a PRinCE – Eljárási jogok Közép-Európában című nemzetközi projekt keretében zajló magyar kutatás összefoglaló jelentését. A vizsgálat során korábbi kutatási eredményeket foglaltunk össze, közérdekű adatigénylésekre érkezett hivatalos adatszolgáltatásokat elemeztünk és … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság részt vett egy európai kutatási projektben, amelynek keretein belül az LMBTQI fogvatartottak jogait vizsgáltuk az Európai Unióban. A projekt megvizsgálta az LMBTQI fogvatartottak helyzetét, felmérte a kihívásokat, hiányosságokat, bevált gyakorlatokat és … Tovább olvasom

Problématérkép a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről, a parlamenti jogalkotásról és az állandósul veszélyhelyzetről

Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt, amely 28 törvény módosítását felölelő igazságügyi reformot valósít meg. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet az Amnesty International Magyarország és a … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság a büntetőeljárásban tapasztalható digitalizációs folyamat és annak védelemhez való jogra gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatómunkájának tanulságaiból az alábbi szakpolitikai javaslat-dokumentumot készítette. A dokumentum részletesen tárgyalja a védelemhez való jog alábbi, az Európai Unió büntetőeljárási irányelveiben megfogalmazottak érvényesülését: a tárgyaláson való jelenlétet, az ügyvédhez és jogi segítséghez való hozzáférést, a tolmácsolást és fordítást, valamint az iratokhoz való hozzáférést.

A Magyar Helsinki Bizottság hét éven át, egy civil szervezet által használható sokféle eszközzel – kutatásokkal, jogi eljárásokkal, nyilvános kampányokkal, nemzetközi és hazai érdekérvényesítéssel, érintetti csoportok szervezésével – dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és családtagjaik kapcsolattartási jogai ne szenvedjen szükségtelen és embertelen korlátozásokat.

Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.

A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom

Megjelent a Magyar Helsinki Bizottság kézikönyve fiatalok és tanárok emberi jogvédők munkájába történő bevonásáról.

A Magyar Helsinki Bizottság részt vesz egy európai kutatási projektben, amelyben a digitalizáció büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásait vizsgálják Magyarországon. A projekt célja, hogy előmozdítsa a büntetőeljárás digitalizációjának olyan megvalósulását, amely biztosítja a büntetőeljárási jogok egységes és maradéktalan érvényesülését, az egész EU-ban egységes és megfelelő védelmi szintet biztosítva.

Jelen jogi útmutató a vonatkozó uniós jogot és Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjogát, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó esetjogát mutatja be. A jogi útmutató tehát a hazai … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság részt vesz egy európai kutatási projektben, amelynek keretein belül a digitalizáció büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásait vizsgálták Magyarországon. A projekt célja, hogy a büntetőeljárás digitalizációja során a tagállamok figyelemmel legyenek arra, hogy a büntetőeljárási jogok egységesen és maradéktalanul érvényesüljenek az egész EU-ban.

A kirendelt védői rendszer működése és annak hatékonysága alkotmányos alapjogokhoz és értékekhez kötődik. A kirendelési rendszer megteremtésekor és fenntartása során számos alapjogi jelentőségű tényezőt kell figyelembe venni, az alábbiakban ezeket vesszük sorra.

Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről.