Az új kormány többször kijelentette, hogy elkötelezett az EU-s források hazahozatala iránt, és sok szó esik a médiában is erről. Ezek a források valóban kulcsfontosságúak Magyarország gazdasága szempontjából. De pontosan milyen lépések megtételét vállalta az … Tovább olvasom
Elkészült a 2026-os országgyűlési választásokat feldolgozó átfogó civil jelentés, amely több száz megfigyelő, szavazatszámláló és választópolgár tapasztalataira építve értékeli a választási folyamat egészét. A választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték, miközben a szavazás napja alapvetően rendben zajlott. A jelentés feltárja a kampány során tapasztalt visszaéléseket és hiányosságokat, és javaslatokat fogalmaz meg a választások átláthatóbbá és tisztességesebbé tétele érdekében.
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét. Az … Tovább olvasom
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye garantálja azon alapjogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek. A Gyermekjogi Koalíció alternatív jelentést készít az egyezményben foglaltak végrehajtásáról, amely a tagszervezetek szakmai tapasztalara épít és az utóbbi öt év fejleményeire terjed ki. Az idei évben – a Koalíció friss tagjaként – már a Magyar Helsinki Bizottság is közreműködik a jelentés elkészítésében.
A Magyar Helsinki Bizottság tizedszer nyújt be beadványt az úgynevezett Gubacsi ügycsoportban a Európa Tanács Miniszteri Bizottsága részére, amely az strasbourgi bíróság ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi. Ebben az ügycsoportban Magyarországon elkövetett rendőri bántalmazással kapcsolatos ügyek szerepelnek, amelyekben nem folytattak le hatékony nyomozást a magyar hatóságok.
Az ENSZ Közgyűlése 1966. december 16-án fogadta el a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Első Fakultatív Jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi egyéni panaszok benyújtását az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához. Az Egyezségokmány és az … Tovább olvasom
Egyes intézetekben (például a bicskei vagy kalocsai gyermekotthon) komoly törvénysértések kerültek felszínre. A jelentéseket nyilvánosságra hozták, ami lehetőséget és kötelezettséget adott volna az erőteljes állami cselekvésre. Azonban a vizsgálatoknak sokszor nem lett olyan hatása, amely a szabadságelvonásban lévőknek valóban hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna.
A Magyar Helsinki Bizottság elkészítette a PRinCE – Eljárási jogok Közép-Európában című nemzetközi projekt keretében zajló magyar kutatás összefoglaló jelentését. A vizsgálat során korábbi kutatási eredményeket foglaltunk össze, közérdekű adatigénylésekre érkezett hivatalos adatszolgáltatásokat elemeztünk és … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság részt vett egy európai kutatási projektben, amelynek keretein belül az LMBTQI fogvatartottak jogait vizsgáltuk az Európai Unióban. A projekt megvizsgálta az LMBTQI fogvatartottak helyzetét, felmérte a kihívásokat, hiányosságokat, bevált gyakorlatokat és … Tovább olvasom
Problématérkép a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről, a parlamenti jogalkotásról és az állandósul veszélyhelyzetről
Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt, amely 28 törvény módosítását felölelő igazságügyi reformot valósít meg. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet az Amnesty International Magyarország és a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a büntetőeljárásban tapasztalható digitalizációs folyamat és annak védelemhez való jogra gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatómunkájának tanulságaiból az alábbi szakpolitikai javaslat-dokumentumot készítette. A dokumentum részletesen tárgyalja a védelemhez való jog alábbi, az Európai Unió büntetőeljárási irányelveiben megfogalmazottak érvényesülését: a tárgyaláson való jelenlétet, az ügyvédhez és jogi segítséghez való hozzáférést, a tolmácsolást és fordítást, valamint az iratokhoz való hozzáférést.
A Magyar Helsinki Bizottság hét éven át, egy civil szervezet által használható sokféle eszközzel – kutatásokkal, jogi eljárásokkal, nyilvános kampányokkal, nemzetközi és hazai érdekérvényesítéssel, érintetti csoportok szervezésével – dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és családtagjaik kapcsolattartási jogai ne szenvedjen szükségtelen és embertelen korlátozásokat.
Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.
A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom
Megjelent a Magyar Helsinki Bizottság kézikönyve fiatalok és tanárok emberi jogvédők munkájába történő bevonásáról.
A Magyar Helsinki Bizottság részt vesz egy európai kutatási projektben, amelyben a digitalizáció büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásait vizsgálják Magyarországon. A projekt célja, hogy előmozdítsa a büntetőeljárás digitalizációjának olyan megvalósulását, amely biztosítja a büntetőeljárási jogok egységes és maradéktalan érvényesülését, az egész EU-ban egységes és megfelelő védelmi szintet biztosítva.
Jelen jogi útmutató a vonatkozó uniós jogot és Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjogát, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó esetjogát mutatja be. A jogi útmutató tehát a hazai … Tovább olvasom