Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A választások napjára tájékoztatót készítettünk, amely abban segít, mit várhatsz a rendőrtől, ha úgy érzed, segítségére lenne szükséged. Abban is segítünk, mi van akkor, ha veled szemben intézkednek. 1. Mit tehetek, ha azonnal rendőri segítségre … Tovább olvasom
A választási szabályok betartása segít, hogy az eredmény a választók akaratát tükrözze, és legitim kormány alakuljon. Itt a lista a legfontosabb dolgokkal, amikre figyelhetsz:
Jogszerűtlen kampánytevékenységet folytat a kormány e-mail-címeink felhasználásával. A Magyar Helsinki Bizottság ez ellen fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A civil jogvédők azt akarják elérni, hogy az NVB mondja ki: jogsértést történt, tiltsa el a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatója levélszavazóknak. Mire kell ügyelni a levélszavazásnál? Fontos, hogy mindenképpen zárja le a belső borítékot. A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot tegye a külső válaszborítékba, és ne felejtse … Tovább olvasom
A korábbiaknál is erősebb döntésben vonta felelősségre az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtja végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet. A Miniszteri Bizottság döntése újabb erőteljes jelzés arról, hogy nem biztosított a magyar bírák függetlensége és véleménynyilvánítási szabadsága.
Több sztrájkoló tanár kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot azzal, hogy a tankerületek álláspontja szerint nem lehetséges egy napon belül csak néhány órát sztrájkkal tölteni. A hivatal szerint ha valaki a sztrájk mellett dönt, akkor … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a pedagógussztrájkkal kapcsolatos írásbeli megkereséseket a jogisegitseg@helsinki.hu email címre „pedagógussztrájk” tárgymegjelöléssel, illetve Facebook privát üzenetben várja. Emellett a sztrájk első napjaiban folyamatos telefonos kapcsolatban vagyunk a PDSZ-szel és a PSZ-szel: jogi … Tovább olvasom
Fontos közéleti kérdésben a vélemény kinyilvánítása történhet más magántulajdonának megsértésével, de ezt jogi eljárásokban bizonygatni nem kellemes. Ennek elkerülése érdekében adunk néhány tippet. A tájékoztatónk pdf-változata itt érhető el.
Március 16-án a pedagógusok sztrájkot indítanak a közoktatás helyzetének javításáért, az óvodákban és iskolákban dolgozók béremeléséért, valamint munkaterheik csökkentéséért. A szülők támogathatják a munkabeszüntetést. Hogyan tehetik? Erről szól ez a kérdezz-felelek, amit a Magyar Helsinki … Tovább olvasom
Sztrájkolni akarnak a közoktatásban dolgozó pedagógusok. Az ombudsman a szülőkön keresztül le akarja őket beszélni erről. A szülőknek joguk van fellépni a minőségi oktatásért, és támogatni a tanárokat ugyanezen törekvéseikben. Joguk van tiltakozni minden olyan … Tovább olvasom
A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal … Tovább olvasom
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa felhívást tett közzé „a gyermekek oktatáshoz való jogának a pedagógus sztrájk alatti érvényesülése érdekében”. Ezt sok iskola továbbküldte a szülőknek. A biztos le akarja beszélni őket arról, hogy támogassák … Tovább olvasom
A bíróság két, a Meseország mindenkié c. kötettel kapcsolatos ügyben is a Labrisz Leszbikus Egyesületnek adott igazat a héten. Az első ügyben Fővárosi Kormányhivatalt kötelezték új eljárásra, mert az úgy hozta meg jogsértő határozatát, hogy … Tovább olvasom
Az uniós jogállamisági mechanizmus megfelel az EU jogának. A mai uniós bírósági ítélet után semmi nem akadályozhatja az Európai Bizottságot abban, hogy végre alkalmazza az uniós lopáselhárító eszközt.
A mai naptól, azaz 2022. február 1-től az eljárás megindításának határideje 4 hónapra csökken a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a korábbi 6 hónap helyett. Az új határidőt akkor kell alkalmazni, ha … Tovább olvasom
Húsz magyar civil szervezet levélben fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalához (ODIHR). Kezdeményezésükkel azt szeretnék elérni, hogy az EBESZ ne „korlátozott missziót” küldjön az áprilisi parlamenti választások megfigyelésére, hanem az aggasztó helyzet miatt a monitorozás ezúttal legyen teljes körű, és a szavazás napján nagyszámú rövidtávú megfigyelővel legyen kiegészítve.
Bejelentette Áder János köztársasági elnök a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazásának dátumát, ami a választásokkal egy napon, április 3-án lesz. A civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak minden szavazópolgárt, hogy Magyarországon mindannyian biztonságban és egyenlőségben élhessünk.
A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
A jogállamiság megrendülésének egy újabb jele, hogy Magyarország nem hajtja végre a strasbourgi és a luxembourgi bíróságok egyes döntéseit, és a magyar állami szervek sok esetben figyelmen kívül hagyják a magyar bíróságok döntéseit is. A Magyar Helsinki Bizottság új tanulmánya ezt a jelenséget járja körül.
A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.