EU-támogatások: milyen feltételek mellett juthat hozzá ezekhez Magyarország? 

Az Európai Unió bonyolultan működik, de a képlet mégis egyszerű: a gordiuszi csomót csak a kormány vághatja át. Ha a kormányerő hajlandó jogállami, demokratikus és emberi jogi biztosítékokat adni az állam nem önkényes, hanem kiszámítható működéséhez, akkor lesz uniós pénz, ha nem, akkor nem.

Magyarország már évek óta jogállamisági, emberi jogi problémákkal és demokratikus deficittel küszködik – még ha a kormány ezt nem is hajlandó elismerni. Ráadásul a problémák egyre súlyosabbak. Erről tanúskodnak például az Európai Bizottság éves európai szemeszter jelentései és jogállamisági jelentései, valamint az Európai Parlamentnek a 7. cikk szerinti eljárás keretében készült két jelentése, a 2018-as „Sargentini-jelentés” és a 2022-es „Delbos-Corfield-jelentés”. De a hiányosságokra figyelmeztettek már azok a kötelezettségszegési eljárások is, amelyek végén több Magyarországot elmarasztaló bírósági ítélet született az utóbbi években.

Amennyiben az uniós támogatások felhasználásához szükséges jogállamisági, alapjogi és antikorrupciós feltételeket teljesítené országunk, az kettős haszonnal járna: hozzájutnánk végre az égetően szükséges forrásokhoz, valamint a jogállami, demokratikus és emberi jogi garanciák erősítenék az itt élők biztonságát és szabadságát. Élhetőbb hely lenne Magyarország.

Hogyan néz ki alapvetően az EU-támogatások rendszere?

Többféle uniós támogatásból is részesülhetnek a tagállamok. A két legfontosabb közös „pénzügyi eszköz” közül a legnagyobb az Unió hétéves költségvetése, a „többéves pénzügyi keret” (Multiannual Financial Framework, MFF). Ezt 2021 és 2027 közötti időszakban költhetjük el. A második legjelentősebb forrás „a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz” (Recovery and Resilience Facility, RRF), amit azért hozott létre az EU, hogy a tagállamok minél gyorsabban kilábaljanak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. A helyreállítási pénzekből 2026 végéig finanszírozhatók fejlesztések.

Magyarországot valamivel több mint 30 milliárd euró illeti meg az MFF-ből. Ezeket kilenc különféle pénzügyi (pl. kohéziós, regionális fejlesztési, mezőgazdasági) alapon keresztül fizeti ki az Unió. Ebből 22 milliárd most be van fagyasztva. Ennek az összegnek a  felhasználását a kormány és az Európai Bizottság által kötött partnerségi megállapodás rendezi, amely tematikus fejezetekre, úgynevezett operatív programokra (pl. gazdaságfejlesztési, emberi erőforrási, halászati) bontva tartalmazza az EU-támogatások magyarországi költségvetését, tehát azt, hogy pontosan mire és hogyan lehet felhasználni az EU-s forrásokat.

Az RRF két részből tevődik össze. Van egy vissza nem térítendő rész, ez Magyarország esetében 5,8 milliárd euró közvetlen támogatást jelent. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz továbbá tartalmaz egy kedvezményes hitelkeretet is, amiből a piacinál sokkal kedvezőbb feltételek mellett részesülhetnek a tagállamok. Ez a mi esetünkben maximum 9,4 milliárd euró lehetne, amelyből a kormány eddig 6,6 milliárdra nyújtotta be igényét. De sem ehhez, sem a vissza nem térítendő RRF-támogatáshoz kapcsolt feltételeket nem teljesítettük még, így egyelőre nem juthatunk hozzájuk.

Összesen tehát 34,4 milliárd euró uniós támogatás van befagyasztva a kormány politikája miatt. 375 Ft-os árfolyammal számolva ezek 12 900 000 000 000 (azaz 12 900 milliárd) forintot jelentenek. Szörnyen nagy összeg. És szörnyen hiányzik Magyarországnak. Már a késlekedése nagy kárt okoz, de még nagyobb volna a kár, ha végleg elveszne.

Azért így is vannak uniós pénzek, amelyeket az ország jelenleg is megkap. Ilyenek a hétéves költségvetés részeként kifizetett agrár támogatások. Ez a 8,4 milliárdos összeg nincsen zárolva, ezt rendben megkapja az ország. Ugyanígy hozzájutunk még az úgynevezett interregionális támogatásokhoz is (valamivel több mint 0,4 milliárd euró), amelyek a környező országokkal közösen megvalósított határon átnyúló beruházásokat, programokat segítik. Így legalább a például Szlovákiával, Romániával vagy éppen Szerbiával közös infrastrukturális fejlesztések (pl. utak, hidak építése) nincsenek veszélyben.

Miért alakult ki nézeteltérés az Európai Unió és a kormány között az uniós támogatásokról?

A viszony az uniós szervek és a kormány között nem most mérgesedett el. A folyamat legalább tíz évvel korábban indult. De az, hogy az EU-támogatásokat zárolták, nem valamiféle „uniós sértettség” vagy „kicsinyes bosszú” miatt történt, nem „a magyar szuverenitás” ellen irányul, még csak nem is valamiféle aránytalan büntetése „a kormány következetes migráció-, gender- és háborúellenes politikájának”. 

Az uniós források befagyasztása valójában a kormány jogállamromboló és antidemokratikus politikájának és a magyar állam korrupt (kleptokratikus) működésének a következménye. 

Amikor még jött az uniós pénz

A 2021–2027-es költségvetési ciklustól fogva már a korábbiaknál szigorúbb feltételekhez kötik az MFF-pénzekhez való hozzáférést. Csak az a tagállam kapja meg a teljes pénzkeretét az uniós költségvetésből, amelyik a támogatások felhasználása során eleget tesz az úgynevezett „horizontális feljogosító feltételeknek”. Ilyenből négy van.

1. A közbeszerzések ellenőrzését lehetővé tevő jogi szabályozás megléte.
2. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok betartása.
3. Fogyatékossággal élő emberek jogainak tiszteletben tartása.
4. Az EU Alapjogi Chartájának való megfelelés. Az állam jogrendszerének és hatósági gyakorlatának tiszteletben kell tartania az uniós alapjogokat. 

Míg az első három feltételnek Magyarország megfelel, addig a negyedik, alapjogi feltétel teljesítésével súlyos problémák vannak. A jogsértések négy területet érintenek: 

• nincs biztosítva az igazságszolgáltatás függetlensége;
• a szexuális kisebbségek egyenlőségét fenyegetik a 2021-es „gyermekvédelmi” törvény rendelkezései, az új homo- és transzfób szabályok;
• a tudományos kutatás szabadsága sérelmet szenved „az egyetemi modellváltás”, az egyetemek kiszervezése miatt;
• a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés nincs biztosítva a menekülőknek.

Az Európai Bizottság az EU Alapjogi Chartájának való megfelelést a kormánnyal kötött partnerségi megállapodásban foglalt fejlesztési célonként, úgynevezett „egyedi célkitűzésenként” (pl. vasúti csomópontok kialakítása vagy hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrációja) vizsgálja. Amennyiben egy egyedi célkitűzéshez rendelt fejlesztés kapcsolatba hozható alapjogi sérelemmel, akkor ennek megvalósítására uniós támogatás nem vehető igénybe. Például a felsőoktatási, illetve kutatási fejlesztések megvalósítására a tudományos kutatás szabadságának sérelme miatt nem lehet uniós költségvetési pénzt költeni jelenleg nálunk.

A legsúlyosabb alapjogi sérelem a bíráskodás függetlenségének kritikus helyzete – így a legtöbb EU-támogatás is ezen áll vagy bukik. Emiatt az összes operatív program összes egyedi célkitűzését, vagyis az agrár és interregionális támogatások kivételével a teljes uniós költségvetésünket, azaz 22 milliárd eurót fagyasztottak be. Jó okkal tették ezt. Hiszen bárki uniós pályázaton indul vagy uniós pénzt költ, nem bízhat abban, hogy ügyében pártatlanul járnak majd el a hazai bíróságok, mert a bíráskodás függetlenségének, így a tisztességes jogorvoslatnak nincsenek meg a kellő intézményes garanciái. 

Itt négy problémát kellene orvosolni minél gyorsabban. 1) A Kúria függetlenségét helyre kell állítani. 2) Az Országos Bírói Tanács ellenőrző szerepét meg kell erősíteni az Országos Bírósági Hivatallal szemben.  3) Nem lehet akadályozni azt, ha magyar bíró az Európai Unió Bíróságához fordul. 4) Alkotmányjogi panaszt ne nyújthasson be többet állami szerv. 

Amikor még jött az uniós pénz

A 2023 májusában elfogadott igazságügyi reformcsomag ezekre kínál megoldást. A kormánytöbbség azt mondja, hogy az új szabályozás minden problémát megold. A Magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek már nem ennyire derűlátóak. Ezzel együtt ha az Európai Bizottság a reformokat megfelelőnek és elégségesnek tekinti a bírói függetlenség megerősítéséhez, akkor feloldja az igazságszolgáltatási problémák miatt zárolt pénzek befagyasztását.

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a teljes 22 milliárd felszabadul.

Ezt követően is zárolva marad 2 milliárd euró támogatás a kutatás szabadságának sérelme miatt, 700 millió euró a szexuális kisebbségek jogsérelme miatt, 34 millió euró a menekültügyi rendszer problémái miatt, valamint az a 6,3 milliárd euró is, amelyet az uniós tagállamok az úgynevezett feltételességi eljárás keretében fagyasztottak be tavaly decemberben. 

Így ha a reformcsomag maradéktalanul teljesítené is a feltételeket a bírósági területen, a többi probléma miatt legjobb esetben is csak 13 milliárd eurónyi forrás lenne lehívható. Ehhez azonban a kormánynak további szakpolitikai feltételeket, úgynevezett „tematikus feljogosító feltételeket” (pl. a vízgazdálkodás területén végrehajtott beruházásokra vonatkozó terv elkészítése) is teljesítenie kellene.  

Az igazságszolgáltatási reform ahhoz is szükséges, hogy a helyreállítási alap (RRF) pénzeihez is hozzájuthassunk. A feltételül szabott 27 „szuper-mérföldkő” közül ugyanis négy ugyanaz, mint az MFF-nél. Igaz, hogy az első pénzeket le lehessen hívni az RRF-ből, ahhoz az összes „szuper-mérföldkőnek” teljesülni kell – mind a 27-nek.

Ezek közül 17 mérföldkövet az áprilisban indított ún. feltételességi eljárásban állapítottak meg  a kormánynak. Itt még alig történt előrelépés a korrupcióellenes küzdelem területén. Ezért az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok vezetőiből álló Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében három fajsúlyos, a közbeszerzéseknek leginkább kitett operatív program 60 százalékának visszatartása mellett döntött 6,3 milliárd euró értékben.

Amikor még jött az uniós pénz

Az EU-nak szakpolitikai feltételei is vannak. Ezeknek, az úgynevezett  „tematikus feljogosító feltételeknek” az alapjogi feltételekhez hasonlóan minden fejlesztési célkitűzésnél teljesülniük kell ahhoz, hogy arra uniós pénzt lehessen költeni. Tavaly decemberben, a magyar partnerségi megállapodás elfogadásakor számos ilyen szakmai követelménnyel akadtak problémák, amelyek miatt Magyarország akkor sem tudott volna lehívni több mint 9 milliárd euró támogatást, ha egyébként semmilyen alapjogi probléma nem merült volna fel.  Tehát ha alapjogilag már nem is lenne gond, a szakmai hiányosságok miatt még visszatartható az uniós pénz. A pedagógusoknak szánt pénzeket például addig nem lehet lekérni, amíg nem lesz minden szintet átfogó, az uniós elvárásoknak megfelelő oktatási stratégiája az országnak. 

Aggasztó, hogy „a tematikus feljogosító feltételekről”, a szakpolitikai problémákról eddig egyáltalán nem beszélt a kormány, külső szemmel az sem látható, hogy 2022 decembere óta ezek ügyében tett-e valamit egyáltalán. 

Mennyire kell komolyan venni azt, hogy megvonják az EU-s támogatást?

A lehető legkomolyabban kell venni. Egyre nagyobb a veszélye és valószínűsége annak, hogy a lehetséges uniós forrásokhoz csak részben jut majd hozzá országunk. (Az, hogy a teljes keretösszeget elbukjuk, nehezen képzelhető el, de még az sem teljesen lehetetlen.) Úgy tűnik, a kormány maga sem számított arra, hogy az EU szervei és a tagállamok ennyire következetesek lesznek majd, és nem mennek bele a kormány további jogállamrombolását elősegítő „kompromisszumokba”.

A kormány azt helyesen ismerte fel, hogy az igazságszolgáltatás területén a legnagyobbak a gondok, ehhez a területhez kötődik a legtöbb visszatartott pénz. Helyes, hogy ha fogcsikorgatva is, de legalább ezen a területen hajlandó engedményeket tenni, és jogállami biztosítékokat kialakítani. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a többi problémával alig foglalkozott. 

Milyen megállapodás született végül az EU és Magyarország között?

A kormány legkésőbb 2022 december óta tisztában van azzal, mit is kellene tennie az EU-támogatások zárolásának feloldásához.

• A feltételességi eljárás keretében már 2022 szeptember végén nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság azt a 17 korrekciós intézkedést, amelynek végrehajtásával elkerülhető lett volna a támogatások befagyasztása ebben az eljárásban.
• 2022 decemberében a tagállamok elfogadták a késlekedő magyar kormány helyreállítási tervét az RRF-hez, és előfeltételként meghatároztak 27 „szuper-mérföldkövet”, a helyreállítási pénzek lehívásához. Ez a 27-es csomag tartalmazza azt a 17 korrekciós intézkedést is, amelyről a kormány a feltételességi eljárás keretében állapodott meg az Európai Bizottsággal.
• Ugyanekkor fogadta el az Európai Bizottság Magyarország partnerségi megállapodását és az operatív programokat is a hétéves költségvetés keretében. Ezeknél pedig pontosan megadták, hogy mely tematikus és „horizontális feljogosító feltétel” sérül, vagyis azt, hogy min is kellene változtatni, ha uniós pénzekhez akarunk jutni ezeken a területeken.

A szükséges reformokról tehát már jóideje született megállapodás, csak azokat a kormány vonakodik bevezetni.

Milyen feltételek mellett juthat Magyarország uniós támogatásokhoz a megállapodás szerint? 

Amíg az alapjogi, „horizontális feljogosító feltételt” nem teljesíti a kormány, addig biztosan nem jön meg a visszatartott pénz az Uniótól. De ha teljesítené, az még nem volna elegendő ahhoz, hogy a teljes MFF- és RRF-keretösszeg zárolását feloldják. 

Vegyünk egy példát. 2023 elején derült ki az érdekelteknek és a közvéleménynek, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) által működtetett egyetemek Erasmus- és Horizone-pénzeit zárolta az Európai Bizottság az Európai Unió Tanácsának 2022 decemberi döntése nyomán. Mindez a magyar felsőoktatási intézmények többségét hozza nehéz helyzetbe. A „kekva-egyetemek” diákjainak csereprogramjai és az oktatók kutatási lehetőségei veszélybe kerültek, mert nem tudnak uniós támogatáshoz jutni.

Amikor még jött az uniós pénz

A megoldás pofonegyszerű volna. Először is vissza kell állítani az egyetemek valódi autonómiáját, az egyetemi polgárok kutatási és tanszabadságát. A lehető leggyorsabban módosítania kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványok feudális szabályozását, és biztosítani kell azok átláthatóságát. Bizalomépítő gesztusként a kormánytagoknak, aktív politikusoknak és az államapparátusban dolgozóknak azonnal fel kell állniuk a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból.

Ehhez képest mi történt eddig? Némi hezitálás után a kormánytagok ugyan lemondtak a kuratóriumi tagságukról, de a kormányerőhöz közvetlenül kötődő mások nem. A kekvák működési szabályain nem változtattak, sőt a kormány igyekszik más állami egyetemeket is kekva-egyetemekké alakítani. Nem hajlandó tehát felhagyni azzal az önző politikával, amely feláldozza a hazai diákok és a magyar tudományosság európai lehetőségeit a politikai önérdek oltárán. 

Mennyire szigorúak a feltételek? Mi történik, ha a kormány nem tesz eleget nekik? 

A feltételül szabott uniós elvárások koránt sem teljesíthetetlenek és az ország érdekeit szolgálják. Többségüket korábban teljesítette is a magyar állam, a jogállami és demokratikus biztosítékokat ez a kormány vette el tőlünk. A bíróságok függetlensége, a kisebbségek védelme, az állam átlátható működése, a korrupcióellenes keretrendszer stb. mind-mind a magyar polgárok javát szolgálják. Árulkodó hát, hogy a kormány ennyire vonakodik a teljesítésüktől.

Amikor még jött az uniós pénz

A megoldás és „feloldás” kulcsa a kormány kezében van. Ehhez azonban le kell mondania autokratikus céljairól. Amennyiben a kormány nem tesz eleget az EU szervei által szabott feltételeknek, akkor az ebben a költségvetési ciklusban megszerezhető pénzek egy részétől biztosan el fog esni az ország. A kormányon múlik az is, mekkora lesz ez a rész, és mikor érkezhetnek meg végre az ország fejlődéséhez szükséges uniós pénzek.