#VeddVisszaAJövőd LMBTQ programokkal készülünk a Budapest Pride Közösségi Fesztiválra, nem csak LMBTQ embereknek

Házszabály-ellenes a kormány eljárása a bírósági törvénycsomaggal kapcsolatban

A jogállamiságot megcsúfoló jogalkotás keretében kívánja átvinni a kormány az országgyűlésen a jogállamisági feltételek teljesítése körében elvárt egyik legfontosabb reformcsomagot. A kormánytöbbség egy bevett jogalkotási trükköt alkalmazva néhány nap leforgása alatt, a nyilvános vita lehetőségét a lehető legszűkebbre szabva akarja törvényi erőre vinni a javaslatát – állapítják meg civil jogvédők közös értékelésükben. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosításban vannak pozitív elemek, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.

 Bár az EU világossá tette, hogy széles körben kell egyeztetnie a visszatartott uniós forrásokért cserébe elvárt igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról, a kormány az utolsó pillanatban mégis megtalálta a módját, hogy megkerülje a nyilvános vitát. Szemmel láthatólag az sem zavarta őket, hogy mindez csak a Házszabályba ütköző eljárással lehetséges.

Január közepén még úgy látszott, hogy a kormány hajlandó lesz a társadalmi párbeszéd biztosításával elfogadtatni a bíróságokat érintő törvénycsomag tervezetét, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy a befagyasztott uniós pénzek legalább egy részéhez hozzájusson Magyarország. Sok év után először, február elején például még az Igazságügyi Minisztériumba is meghívtak minket. A tervezett módosításokat  március 31-ig kellett volna hatályba léptetni.

Itt a piros, hol a piros a Kossuth téren

A kormány képviselője március elején arról tájékoztatta a reformmal érintett Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait, hogy a javaslatot március 3-án terjesztik be az Országgyűléshez. Aznap Varga Judit igazságügyi miniszter valóban benyújtott egy törvényjavaslatot, ez azonban a vagyonnyilatkozatokról szólt, és sem a címében, sem a tartalmában semmi köze nem volt a bíróságokat érintő módosításokhoz. Tartalmazott viszont négy olyan paragrafust, amelyek az igazságügyi reform kapcsán módosítandó törvények egy-egy rendelkezésének teljesen felesleges módosítására tettek javaslatot (például az „és” kötőszót kicserélték volna „valamintre”). A javaslatot megtárgyalta az Igazságügyi Bizottság, majd március 14-re az általános és a részletes vitát is lezárták. 

A vagyonnyilatkozatokról szóló megtárgyalt javaslat már másfél hónapja várt elfogadásra, amikor a zárószavazás előtt néhány nappal váratlanul, április 26-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte a Törvényalkotási Bizottság (TAB) eljárását. A TAB kormánypárti tagjai pedig még ugyanazon a napon, villámgyorsasággal, módosító javaslatként benyújtották a januári változathoz képest jelentősen átdolgozott bíróságokat érintő törvénycsomagot. A javaslatba eredetileg beépített teljesen felesleges módosítások célja éppen ez volt, hogy alapot adjanak erre az eljárásra. A módosítást – ami az uniós pénzek kiolvasztásához szükséges egyik legfontosabb törvényt tartalmazta – a TAB másnap néhány óra leforgása alatt el is fogadta. 

Az történt tehát, hogy az eredetileg a vagyonnyilatkozatokról szóló, a bizottsági és a parlamenti vitákon túljutott törvényjavaslatot a kormány a zárószavazás előtti utolsó pillanatban teljes egészében kicserélte a bíróságokat érintő uniós elvárásokat tartalmazó csomagra, ezzel pedig megakadályozta, hogy a bírák, civilek, ellenzéki országgyűlési képviselők érdemben hozzászólhassanak a javasolt módosításokhoz. 

Azt, hogy kezdettől fogva ez volt a szándék, mi sem mutatja jobban, hogy a Varga Judit által beterjesztett javaslat már első pillanattól beépítette azokat a felesleges módosításokat, amelyek helyett a kormánypárti képviselők a teljes reformot saját módosítási javaslatukként előterjeszthették. Noha a „módosítás” a javaslat címét sem kímélte, az most is vagyonnyilatkozatokról szóló javaslatként szerepel a zárószavazás napirendjén. 

A kormány és a kormányzati képviselők eljárása nemcsak a jogállamisági elvek durva megcsúfolása, hanem az Országgyűlés működésére és tárgyalási rendjére vonatkozó szabályokkal, vagyis a Házszabály előírásaival is ellentétes. Az ugyanis rögzíti, hogy nem tárgyalható olyan módosító javaslat, amely „a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul”; márpedig ebben az esetben a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó eredeti javaslatot teljes egészében új tartalommal töltötték fel. A Házszabály ráadásul azt is mondja, hogy egy módosító javaslat nem terjedhet ki a módosítani kívánt törvény eredeti javaslattal nem érintett részeire, itt pedig éppen erről volt szó, hiszen az eredeti javaslat csak pár, nem releváns részét érintette a bíróságokra vonatkozó törvényeknek.

Az, hogy a kormány Házszabályba ütköző és durván megcsonkított jogalkotási eljárás eredményeként elfogadott törvénnyel próbál eleget tenni az unió jogállamisági követelményeinek, nemcsak a jogállami működés kikényszerítését célzó eljárásokat veszi semmibe, hanem legitimálni akar egy olyan, évek óta fennálló gyakorlatot is, amelynek célja a társadalmi vita és a parlamenti nyilvánosság korlátozása. 

Előrelépések és problémák a javaslatban

A javaslat számos ponton változott a január végén társadalmi egyeztetésre bocsátott korábbi tervezethez képest. Pozitív előrelépés, hogy a most beterjesztett javaslat a tervezett hatályba lépéstől, vagyis június 1-től végre hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák önkormányzati szervének, az OBT-nek. Ezentúl minden igazságszolgáltatást (nemcsak a bíróságokat) érintő törvényjavaslatot véleményezhet, bővülnek a jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azokat a döntéseit, ahol az OBT-nek egyetértési joga van. Szintén üdvözlendő, hogy az OBT továbbra is személyesen meghallgathatja az OBH és a Kúria elnökjelöltjeit (ez a januári javaslatból hiányzott), és kizárhatja azokat a  jelölteket, akiknek a függetlenségét, pártatlanságát, feddhetetlenségét vagy  integritását nem találja megfelelőnek. 

Szintén jó hír, hogy ezentúl minden bírósági igazgatással kapcsolatos információhoz hozzáférhet majd az OBT, így a jövőben az OBH elnöke már nem tudja eltitkolni például a jutalmakra vonatkozó döntéseket. Teljesülni látszik az az uniós elvárás is, hogy ezután a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben alapvető jogaik sérelmére hivatkozva nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. 

Továbbra is komoly probléma van azonban a magyar bírák EU Bírósághoz (EUB) fordulásának lehetőségével. A javaslat ugyanis csak eljárási szabályokon módosít, így egy korábbi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kérdést az EUB-nak, eljárásuk törvénysértőnek minősül, és emiatt további hátrány is érheti őket. A most benyújtott javaslat az előzetes döntéshozatal iránti kérelem lehetőségeinek szűkítő értelmezésére ad lehetőséget, kizárva például, hogy egy büntetőbíró, ha az ítélet meghozatalához szükséges, kérje a bíróságok függetlenséget érintő magyar jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetőségének a vizsgálatát.

Félmegoldás született az Alkotmánybíróság korábban bíróvá kinevezett tagjainak ügyében. Az eredeti januári javaslat a mostani alkotmánybírák esetében továbbra is megengedte volna a pályáztatás nélkül a Kúriára történő automatikus beosztásukat, a legújabb tervezet szerint azonban már „csak” az általuk választott ítélőtáblára kerülhetnek. Azok pedig, akik már az AB tagságuk előtt is bírák voltak, alkotmánybírói jogviszonyuk megszűnése után korábbi munkahelyükre mehetnének vissza.

A további problémák közül érdemes kiemelni, hogy nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a Kúria elnöke egyben az OBT elnökévé is megválasztható legyen, ahogyan azt sem, hogy az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők bekerüljenek a bírák önkormányzati tanácsába, és így a saját munkáltatójukat ellenőrizzék. Nem elfogadható megoldásként az is szerepel, hogy a bírót közigazgatási szervhez beosztásának megszűnése után az OBH elnöke pályázat nélkül, tanácselnöki munkakörbe oszthatja be, így továbbra is a pályázati rendszer megkerülésével lehetne vezetői pozíciókat elnyerni. 

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság