Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Fuga művészeti központban mutattuk be A méltóság mázsakönyvét, a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriumát. Az érdeklődők létszámának sajnos a járvány határt szabott, ám így is jó hangulatú est volt. A házigazda Nyáry Krisztián … Tovább olvasom
Hétfő óta az ország összes börtönében egyetlen fogvatartott sem fogadhat látogatót. A börtönök pótlólagos Skype-beszélgetéseket biztosítanak, és rendelkezésre áll a „börtönmobil” is a fogvatartottaknak, hogy életben tarthassák a kapcsolatot szeretteikkel. Csakhogy a Skype-olási lehetőség az igényekhez képest elenyésző, a telefonálás pedig elfogadhatatlanul drága. Pedig a családi kapcsolatok megszakadása rövid távon fokozza a feszültséget az intézetekben, míg hosszú távon hozzájárul a bűnismétléshez.
A Pest megyei rendőrfőkapitány levélben kér bocsánatot Gáspár Tündétől, mert „ruházat-átvizsgálás” címén váci rendőrök alsóneműre vetkőztették, holott erre a törvény szerint nem lett volna lehetőségük. A roma asszonyt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. „Igazi elégtétel ez nekem. De nem csak nekem, hanem a többi cigány embernek is. Számunkra különösen fontos, hogy ez esetben a rendőrség elismerte: hibázott. Eddig nem volt ilyenben részünk. A mostani igen biztató” – értékelte a rendőrség bocsánatkérését Gáspár Tünde.
Ma bocsátotta közre Erőnek erejével című dokumentumfilmjét Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján a Magyar Helsinki Bizottság. A film témája a 2006-os, jórészt megtorlatlanul maradt tömeges rendőri erőszak, valamint annak máig ható következményei. A civil jogvédők filmje bemutatja, hogy a rendőri erőszak megelőzésével, feltárásával és megbüntetésével a hazai igazságszolgáltatás a mai napig adós.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.
A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.
A pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő. A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta dolgozik azon, hogy csak akkor és addig bilincseljen a rendőr, amíg az valóban szükséges. … Tovább olvasom
A társadalmi visszailleszkedéshez szükség van arra, hogy a fogvatartottak kapcsolatot tarthassanak a külvilággal. Ez össztársadalmi érdek. A minőségi kapcsolattartás feltétele pedig, hogy megfizethető legyen a telefonálás a fogvatartottak és családjuk számára. Jelenleg a piaci tarifákhoz képest jóval magasabb áron telefonálhatnak, ami nagyon sok család számára megfizethetetlen. Civilek ezért petíciót indítottak, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához, a belügyminiszterhez és az innovációs és technológiai miniszterhez fordultak, és a közbenjárásukat kérték.
Ha nem jelenik meg a kvíz, kattints ide! Betöltés…
A magas telefonálási díjak évek óta hatalmas problémát jelentenek fogvatartottak és családok ezreinek. A Magyar Helsinki Bizottság évek óta figyelmeztet arra, hogy mindez növeli a társadalmi különbséget fogvatartott és fogvatartott között, és rontja a társadalmi visszailleszkedés lehetőségét. Az ombudsman minapi jelentése végre intézkedéseket javasol a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának.
16 hónap után végre újra lehet személyesen látogatni a börtönökben, de csak súlyos és indokolatlan korlátozások mellett. A gyerekek továbbra sem látogathatják a szüleiket.
A Magyar Helsinki Bizottság nemzetközi összehasonlító kutatásban vesz részt, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálja a szabadságvesztés büntetés alternatíváját jelentő büntetések és intézkedések magyar szabályozására és alkalmazására. A kutatásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy … Tovább olvasom
A 2021. május 23. óta a kormány szigorú korlátozásokkal engedélyezi a tüntetések megtartását. A korlátozások hatálya alatt is hasznodra lehet a tüntetésekre vonatkozó általános tájékoztatónk. Emellett a korlátozásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint haladéktalanul újra kell indítani a látogatásokat a büntetés-végrehajtás minden intézményében. A látogatófogadás visszaállítására kidolgozott javaslatainkat ezért eljuttattuk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét végző ügyészség számára, és … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja, hogy 2021. májusban a járványhelyzet nem indokolja azt, hogy a büntetés-végrehajtásbeli látogatást korlátozzák, ha a szabad életben is fenntartott, minimális korlátozásokat a börtönökben is megtartják, figyelembe veszik. Mára valamennyi intézményben, ideértve az idősotthonokat és a kórházakat (a COVID-osztályokat kivéve) feloldották a látogatási korlátozásokat, a büntetés-végrehajtás keretében dolgozók mindennapi élete csaknem teljességgel visszatérhetett a korábban megszokott keretek közé, így a fogvatartottak kapcsolattartóinak – a korábbiakhoz hasonló formában történő – beengedése sem hordoz további kockázatokat.
A járvány miatt több, mint egy éve tilos a látogatás a börtönökben, ami nagyon megterhelte a fogvatartottakat és családjaikat is. A személyes találkozásokat plusz telefonálási idővel, Skype-pal igyekeztek pótolni, de ezekkel a lehetőségekkel nem minden rab tud élni, nincs rá pénzük, vagy nem megfelelőek a technikai feltételek – derül ki egy nemrég létrejött civil hálózat, a FECSKE jelentéséből.
Az elmúlt években részt vettünk egy hálózatos együttműködés megkezdésében fogvatartottak hozzátartozóival, szabadult fogvatartottakkal és családtagjaikkal, civilekkel és a büntetés-végrehajtással foglalkozó szakemberekkel. Ebből alakult ki a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport, röviden a FECSKE. Mérföldkőhöz értünk: … Tovább olvasom
Pont fél éve korlátozza szükségtelenül a magyar kormány a polgárok egyik legalapvetőbb jogát. A koronavírus-járvány elején is elrendelt gyülekezési tilalom miatt tavaly szeptember óta várja az ombudsman fellépését a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Azóta a kormány ismét elrendelte a tilalmat, a büntetések szigorodtak, de az ombudsmantól válasz nem érkezett.
A Magyar Helsinki Bizottság projektpartnerként vett részt a bécsi Ludwig Boltzmann Intézet által koordinált és az Európai Unió támogatásával megvalósult, “Az uniós együttműködés elősegítése a fogvatartási körülmények kapcsán – a Nemzeti Megelőző Mechanizmusok szerepe (2019-2021)” … Tovább olvasom
Számos panaszt kaptunk fogvatartott emberektől és hozzátartozóiktól amiatt, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet nem intézkedik kellően hatékonyan annak érdekében, hogy a fogvatartottak megkaphassák a koronavírus-fertőzés elleni védőoltást, másrészt nem teszi lehetővé, hogy az állami rendszerben regisztrált … Tovább olvasom