Mik a rendőri intézkedés szabályai? Hogyan intézkedhet a rendőr?

A rendőri intézkedéseknek nincsen általános, jogszabályba foglalt meghatározása. Így mindazt rendőri intézkedésnek kell tekinteni, amit a rendőrségi törvényben és a rendőrség szolgálati szabályzatában a Rendőri intézkedések, illetve A rendőri intézkedések különös szabályai fejezetei felsorolnak. Ami ezeken a helyeken nem szerepel, az a hazai jog szempontjából nem tekinthető rendőri intézkedésnek. 

Milyen rendőri intézkedések vannak?

A rendőrségi törvény a rendőri intézkedéseknek töméntelen fajtáját ismeri, ezek a következők:

• Igazoltatás
• Dolog helyszíni elvétele
• Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása
• Felvilágosítás kérés
• Elfogás és előállítás
• Elővezetés
• Intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben
• Idegenrendészeti intézkedés
• Határforgalom-ellenőrzés
• Járványügyi intézkedések tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben
• Biztonsági intézkedés
• Kiemelt biztonsági intézkedés
• Közbiztonsági őrizet
• Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen
• Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése
• A helyszín biztosítása
• Közlekedésrendészeti intézkedés
• Személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés
• A személyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés
• Rejtett ellenőrzés elrendelése
• A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása
• Közös műveletek
• Nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos segítségnyújtás
• Határbiztosítási távoltartás

A szolgálati szabályzat a fentiek mellett az alábbi speciális intézkedésfajtákkal foglalkozik:

• Ideiglenes intézkedés a gondoskodásra szoruló személyek és az őrizetlenül maradó vagyontárgyak megóvására
• Intézkedés ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személy esetén
• Eljárás súlyos fertőző betegség esetén
• Eljárás közművek és biztonsági berendezések meghibásodása esetében
• Eljárás halálesetnél
• Eljárás talált tárgy esetén
• Az értesítés rendje elhagyott robbanó-, sugárzó, radioaktív, nukleáris vagy mérgező anyag találása esetén
• Eljárás állati tetem és sérült állat találása esetén
• Eljárás az államhatáron átkóborolt háziállat és az államhatáron elháríthatatlan ok következtében átkerült tárgy találása esetén
• Feltartóztatás
• Idegenrendészeti visszatartás
• Eljárás diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező személyekkel vagy közjogi tisztséget betöltő személlyel szemben
• Eljárás a Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagjával és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú személlyel szemben
• Rendőri közreműködés végrehajtási eljárásban

Mint látható, a rendőri intézkedések kiterjednek szinte a rendőrségnek a közbiztonságot, a közrendet és/vagy az államhatárt sértő vagy veszélyeztető cseleményekkel és körülményekkel szembeni teljes tevékenységére. 

Milyen törvényen alapulnak a rendőri intézkedés szabályai?

A rendőri intézkedés alapjait az 1994. évi XXXIV. törvényben a rendőrségről (a rendőrségi törvényben) fektették le, és számtalanszor módosították. A folyamatosan bővülő részletszabályokat a 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról (röviden: a szolgálati szabályzat) tartalmazza.

Mik a rendőri intézkedés szabályai?

A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés és kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Ezt nevezik az arányosság követelményének. 

Ez azt jelenti, ha például egy végrehajtást akadályozó passzív tüntetést egyszerű testi kényszerrel (a földön ülő-fekvő tüntetők odébb rakásával) meg lehet oldani, akkor a rendőrök nem alkalmazhatnak velük szemben sokkolót vagy nem gumibotozhatják meg őket. Vagy ha valakinek a helyszínen kideríthető a személyazonossága, akkor nem állítható elő a rendőrségre pusztán ezzel a céllal. 

Ugyan a rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyi szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat korlátozhatja, de csak a törvényben foglaltak szerint. Az intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását.

Az intézkedés folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a rendőrnek gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön. Ez a segítségnyújtási és tájékoztatási kötelezettség.

Fontos, a rendőr munkáját alapvetően meghatározó mozzanat az intézkedési kötelezettség. A rendőr akkor köteles intézkedni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

A rendőr legtöbbször nem inkognitóban, rangrejtve végzi dolgát. Így az intézkedés kezdetén a napszaknak megfelelően köszön, közli nevét és rangját, ha egyenruhában van, tiszteleg, a azonosítószáma jól olvashatóan van rajta elhelyezve. A civil ruhás rendőr szolgálati igazolvánnyal és azonosító jelvényével igazolja magát. A rendőr kevés kivételtől eltekintve (alapesetben) köteles már az intézkedés elején az intézkedés tényét és célját közölni.  Az intézkedések és a kényszerítő eszközök (pl. testi kényszer, bilincs, sokkoló, rendőrbot) használata esetén a rendőr köteles az intézkedés alá vont polgárt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és annak határidejéről. Ez a szabályos fellépés.

Mindezekről a körülményekről legalább az intézkedés végén akkor is tájékoztatnia kell a polgárt, ha korábban az eredményesség érdekében erre nem volt módja a rendőrnek.

A rendőrök semmibe vették a jogaidat az intézkedés során? Mi ilyen esetekben ingyenes jogi segítséget nyújtunk!

Mik az állampolgár kötelességei a rendőri intézkedés során?

Fő szabályként a rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni, az utasításoknak eleget tenni. Azért vannak kivételek. Ilyen esetek, ha a rendőr olyat akar tőlünk, ami nyilvánvalóan jogsértő. Például azt akarja, hogy egy vallomást más helyett vagy átolvasás nélkül írjunk alá, vagy ha a saját vagy mások emberi méltóságát súlyosan sértő dolgot tegyünk meg (pl. üssük meg a társunkat, vagy nyaljuk le a rendőr bakancsát). 

“A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható” – rendelkezik a rendőrségi törvény.

Ahhoz azonban van jogunk, hogy az intézkedésről kép- és/vagy hangfelvételt készítsünk, vagy arra mást megkérjünk. Fontos, hogy ez a tevékenységünk nem akadályozhatja a rendőr munkáját, de egyébként tűrni köteles azt. Egy-egy mobiltelefon-felvétel, fotó igen hasznos lehet abban a panaszeljárásban vagy kártérítési perben, amelyet a sérelmes intézkedés után és miatt indítunk. Merthogy utólag panaszjogunk is van, és bírósághoz is fordulhatunk igazságunkat keresve.

Miért fontos, hogy tisztában legyünk a rendőri intézkedés szabályaival?

Az intézkedő rendőr és polgár között sok konfliktus adódik abból, hogy az intézkedés alá vont személy nem ismeri vagy félreismeri a szabályokat, és olyan elvárásai vannak, amelyeket törvény nem biztosít neki. Az is gond lehet később, ha a polgár nem tudja, mik az intézkedés határai, és nem tudja, hogyan orvosolhatná törvényesen esetleges jogsérelmét.

Az intézkedés szabályainak ismerete az eljárás alatt és után is segítséget jelent.

Kit és miért igazoltathat a rendőrség?

A rendőrségi törvény több indokát is megadja az igazoltatásnak. Fontos, hogy az ezeken túlmenő igazoltatást felveti az indokolatlan vagy önkényes rendőri igazoltatás lehetőségét.

A rendőr igazoltathat téged

• a közrend, közbiztonság védelme érdekében – itt olyan igazoltatott személyekre kell gondolni, akik veszélyeztetik vagy gyanú van arra, hogy veszélyeztetik a közrendet, közbiztonságot;
• a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából – itt olyan igazoltatott személyekre kell gondolni, akinél felmerül, hogy nem jogszerűen tartózkodik pl. Magyarország területén, egy lezárt területen vagy intézményben stb.;
• közlekedésrendészeti ellenőrzés során – nálunk számos nyugati országgal ellentétben nem szükséges az ilyen igazoltatáshoz, hogy megszegd a közlekedés szabályait vagy legalább annak gyanúja felmerüljön; 
• fokozott (rendőri) ellenőrzés keretében – ezt az összehangolt rendőri intézkedést egy adott területre (ez lehet egy város vagy akár egy vagy több megye, de akár az ország egész területe is) az illetékes rendőri vezető előzetesen megjelölt határidőig és céllal rendeli el, amit aztán a rendőrök a gyakorlatban úgy értelmeznek, hogy semmilyen rendőri intézkedésnek, így az igazoltatásnak nincsen korlátja, vagyis fokozott ellenőrzésre hivatkozva bárki igazoltatható (ez természetesen elfogadhatatlan, mert korlátlan, jogorvoslat nélküli hatalmat biztosít a hatóságnak, amint ezt a strasbourgi bíróság ki is mondta a Magyar Helsinki Bizottság egyik ügyfelének perében);
• az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében – ha például egy közlekedési baleset miatt nem tudtok megállapodni a másik féllel, vagy ha tanúja/áldozata voltál egy bűncselekménynek, éppen ezért szükséges a személyi adataidat rögzíteni. 

A rendőrség adatai szerint a rendőri intézkedések közül az alkoholszondáztatás után  az igazoltatás a leggyakoribb. Hosszú ideig ez volt a vezető intézkedés. Volt, amikor évi kétmillió igazoltatási lapot töltöttek ki a rendőrök. Ma ez a szám már egymillió alá került, 2021-ben 813 791 regisztrált igazoltatás volt. Ez azért még mindig óriási szám. 

Az indokolatlan és szabálytalan igazoltatásból sokszor támad felesleges konfliktus a polgár és rendőr között. Ha érdekel, milyen a törvényes igazoltatás, és mihez kezdhetsz, ha veled nem ez történt, és ezt sérelmesnek találtad, akkor a Magyar Helsinki Bizottság útmutatójából tájékozódhatsz a lehetőségeidről. 

Hogyan tehetek panaszt, ha sérelmesnek ítélem a rendőri intézkedést? 

A rendőri intézkedéssel szemben panaszt lehet tenni. Erre kétféle lehetőség van:

• az intézkedést végrehajtó rendőrkapitányságnak lehet írni az intézkedéstől számított 30 napon belül;
• az Alapvető Jogok Biztosához (más néven ombudsmanhoz) lehet fordulni az intézkedéstől számított 1 éven belül. Mindkét típusú panasz írásban és szóban is megtehető.

A rendőrségre benyújtott panasz elutasítása esetén 15 napon belül fellebbezhetsz, a fellebbezés elutasítása esetén a döntés ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni.

Ezen felül ha az intézkedő rendőr bántalmazott, feljelentést tehetsz a nyomozó ügyészségen, ebben az esetben fontos a bántalmazás után minél hamarabb orvosi látleletet felvetetni, és azt a feljelentéshez csatolni. 

Tanácsoljuk még, hogy az intézkedésről mihamarabb kérj írásos dokumentációt, mert a későbbiekben hasznos lehet, ha kérdés, (jog)vita merülne fel, és az érdekeidet érvényesítenéd egy későbbi eljárásban, például polgári peres kártalanítási perben, aminek elindításához öt éved van.  

Teszteld a tudásod „Igaz-Hamis” kvízünkkel,

hogy képben legyél rendőri intézkedésnél, mit tehet a rendőr és mit tehetsz te!

Kattints a kvízért!