Adjuk össze! Támogasd adományoddal a kölcseys tanárok jogi küzdelmét!

Továbbra sem biztosított a hatékony jogvédelem a fokozott rendőri ellenőrzéssel szemben

Translation is available for this content

Switch to English

Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban. Az ítélet előzményei 2013-ig nyúlnak vissza, amikor az illegális migráció ellenőrzése céljából az egész országra kiterjedően elrendelt fokozott ellenőrzésre hivatkozva egy kulturális központ átvizsgálását rendelte el az illetékes kerületi rendőrkapitány. A rendőrség állítólag olyan információt kapott, hogy a kulturális központ illegálisan működik.

A helyszínen tartózkodó jogász és egyetemi oktató Vig Dávid jelezte a rendőrségnek, hogy nincs jogalapja a fokozott ellenőrzésre hivatkozással lefolytatott ellenőrzésnek és a helyszínen tartózkodók igazoltatásának. Erre válaszul a rendőrök a helyszínen tartózkodók közül egyedül  Vig Dávid ruházatát átvizsgálták, majd miután mindent rendben találtak, szabadon távozhatott.

Vig Dávid ezt követően a Magyar Helsinki Bizottság segítségével hiába keresett jogorvoslatot és tett panaszt elsősorban azért, mert Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen a fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott rendőri intézkedés jogszerűségét vitatni. A rendőrség, a magyar bíróságok és az Alkotmánybíróság sem foglalkozott érdemben az üggyel, amely végül a strasbourgi bíróság elé került. Utóbbi végül Vig Dávidnak adott igazat. A bíróság megállapította, hogy a gyakorlatilag korlátlan fokozott rendőri ellenőrzés és az azzal szembeni valódi jogorvoslati lehetőségek hiánya ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.

A strasbourgi bíróság ítéletének végrehajtása jelenleg is folyamatban van, a Magyar Helsinki Bizottság pedig kifejtette az ítélet meghozatala óta történt fejleményekkel kapcsolatos álláspontját a strasbourgi ítéletek végrehajtásának felügyelő szervnek, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának.

A Vig-ügyben született ítélet óta módosult a rendőrségi törvény. Az új szabályozás szerint az elrendelt fokozott ellenőrzést havonta felül kell vizsgálnia az azt elrendelő rendőrségi vezetőnek, annak hiányában pedig az illetékes miniszternek. A Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozza: a módosított szabály nem oldja meg a strasbourgi ítéletben felvetett aggályokat. Egyrészt ugyanaz a személy jogosult a fokozott ellenőrzés elrendelésére és az elrendelés után a szükségesség felülvizsgálatára. Másrészt pedig a rendőrségi törvény nem rendelkezik a felülvizsgálat szabályairól, sőt, még annak elmaradása esetére sem állapít meg garanciális szabályokat, szankciókat. Emellett a jogszabálymódosítás eltörölte a fokozott ellenőrzés elrendeléséről szóló döntés elleni panasztétel lehetőségét, amit a módosítást megelőzően tartalmazott a törvény.  A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a törvénymódosítás ahelyett, hogy megoldaná a fokozott ellenőrzéssel kapcsolatos problémákat, éppen ellenkező hatást vált ki: bebetonozza annak aggályos elemeit. Így továbbra sem biztosított, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésének indokoltságát a rendőrséghez képest külső, független intézmény vizsgálhassa felül, valamint a fokozott ellenőrzés körében lefolytatott egyes rendőri intézkedések jogszerűségével szemben is korlátozottan kereshet jogorvoslatot az intézkedés alá vont személy. A bíróság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az adott intézkedés lefolytatása jogszerű mederben zajlott-e. Az, hogy valóban szükséges és indokolt volt-e az adott konkrét intézkedés – így például egy igazoltatás – nem lehet bírósági felülvizsgálat tárgya.

A Vig-ügyben született ítélet hatására módosult a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló belügyminiszteri rendelet is. Az új szabályok között vannak üdvözlendő változások: a rendelet mind területileg, mind pedig időben korlátozott rendőrségi tevékenységként határozza meg a fokozott ellenőrzést és két hónapban maximalizálja annak időtartamát azzal, hogy az elrendelt fokozott ellenőrzés indokolt esetben, indokolási kötelezettség mellett kétszer két hónappal meghosszabbítható. A fokozott ellenőrzés elrendelésére és meghosszabbítására már csak írásban van lehetőség és az erről szóló írásos döntést közzé kell tenni az döntést meghozó szerv honlapján. A fokozott ellenőrzés keretében foganatosított intézkedés során a rendőr köteles tájékoztatni az intézkedés alá vont személyt a fokozott ellenőrzés céljáról és jogalapjáról.

A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a fenti pozitív jogszabályváltozásokat, azonban fontosnak tartja kiemelni, hogy önmagukban ezek a rendelkezések nem orvosolják a Vig-ügyben feltárt rendszerszintű problémákat. A fokozott ellenőrzés meghosszabbításáról szóló döntéssel szemben például nincs hatékony felülvizsgálati vagy jogorvoslati mechanizmus. Ez hosszútávon könnyen vezethet a már elrendelt fokozott ellenőrzések kvázi automatikus meghosszabbításához. A fokozott ellenőrzés időbeli korlátozottságát, valamint elrendelésének indokoltságát a gyakorlati tapasztalatok nem mindig támasztják alá. Az Országos Rendőrfőkapitányságnak a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylésére adott válaszából kiderül, hogy 2021. december 22-e és 2022. június 3-a között összesen 357 alkalommal rendeltek el fokozott ellenőrzést. 2022-ban Baranya Megyében négy hónapra, Veszprém megyében pedig hat hónapra rendelt el fokozott ellenőrzést az illetékes rendőri szerv, mindkét esetben  túllépve a szolgálati szabályzat szerinti két hónapos maximális időtartamot. A Magyar Helsinki Bizottság által vizsgált ügyek között bár volt olyan, amikor a fokozott ellenőrzés valóban kellően indokolt volt, több alkalommal éppen ennek ellenkezője figyelhető meg. Több olyan eset is történt a vizsgált időszakban, amikor általános, semmitmondó szófordulatok, így például az esetleges készülőben lévő törvénysértések felderítésére és megelőzésére, a közrend fenntartására vagy éppen a közlekedési balesetek megelőzésére hivatkozva rendelt el fokozott ellenőrzést az illetékes rendőri szerv. Az ehhez hasonló általános megfogalmazás esetén még nehezebb, ha nem lehetetlen megállapítani, hogy a fokozott ellenőrzés körében foganatosított konkrét rendőri intézkedés összhangban van-e a fokozott ellenőrzés céljával. Ez utóbbi a Vig-ügyben született ítélet szerint alapvető követelmény lenne.

A Magyar Helsinki Bizottság megosztotta az álláspontját az Európa Tanács mellett működő és a Vig-ítéletben foglaltak végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottságával, és az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg:

  1. A magyar jogalkotó biztosítsa a fokozott ellenőrzés elrendeléséről szóló döntéseknek a rendőrségtől független szerv által történő valódi felülvizsgálatnak lehetőségét.
  2. A magyar jogalkotó biztosítsa, hogy azok, akikkel szemben fokozott ellenőrzés körébe tartozó intézkedést foganatosítottak, hatékony jogorvoslattal élhessenek egy független, a rendőrséghez képest külső szerv előtt. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a rendőri szervnél való érdemi panasztétel, majd pedig a panasztétel nyomán született rendőri döntés bírósági felülvizsgálatának biztosításával lehet orvosolni ezt a hiányosságot.
  3. A magyar jogalkotó szabjon világos korlátokat arra nézve, hogy milyen céllal és indokkal lehet elrendelni vagy meghosszabbítani a fokozott ellenőrzést, valamint alkosson jogszabályt arra az esetre nézve, ha a fokozott intézkedés elrendelése nem a törvény által megengedett céllal és indokkal történik.

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság