Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Az energiaválság miatt a zárkák hőmérsékletét egységesen 18 fokra csökkentették.

A Magyar Helsinki Bizottság a szabadságvesztés helyett alkalmazható alternatív intézkedésekről szóló tanácsi következtetések (2019/C 422/06) magyarországi alkalmazása elősegítése érdekében részt vett „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása” című, az Európai Unió által … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság a Leuveni Katolikus Egyetem Kriminológia Tanszéke által koordinált, DigiRights nevű nemzetközi kutatási projektben vesz részt 2022 és 2025 között. A COVID-19 világjárvány során a digitalizációra való átállás számos területen, így a … Tovább olvasom

Szabálysértési elzárásban tizenegy napon át tartottak fogva a pszichésen beteg, gondnokság alatt álló Káté Józsefet. Arról, hogy a férfi cselekvőképességét kizárták, és emiatt gondnoka van, tudomása volt a büntetés-végrehajtásnak, mégsem szabadították. A Magyar Helsinki Bizottság közbelépése kellett ahhoz, hogy véget érjen a törvénysértés, és kiengedjék a férfit.

Az elmúlt időben több fogvatartott és hozzátartozója fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz azzal kapcsolatban, hogy többször kérték a fogvatartott családtagjuk átszállítását a lakóhelyéhez közelebbi bv. intézetbe, hogy személyesen tudják őt látogatni, de a Büntetés-végrehajtás Országos … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság a szabadságvesztés helyett alkalmazható alternatív intézkedésekről szóló tanácsi következtetések (2019/C 422/06) magyarországi alkalmazása elősegítése érdekében részt vesz „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása” című, az Európai Unió által … Tovább olvasom

Ahogyan globálisan, Magyarországon is szinte folyamatosan csökken mind a vagyon elleni, mind az erőszakos bűnözés a kétezres évek eleje óta, ugyanakkor ezzel egyidőben észlelhetően szigorodnak nemzetközi szinten is a kriminálpolitikák – mintha egyre durvuló bűnözési … Tovább olvasom

Az alternatív szankciók alkalmazásával kapcsolatos, „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása Európában” című nemzetközi projektünkben nemzetközi szakértők, a Penal Reform International és a portugál Coimbra-i Egyetem munkatársaival közösen kézikönyvet készítettünk a büntető … Tovább olvasom

Szemernyit nem lohad Oroszországnak Ukrajnával szembeni véres területszerző háborúja. A nemzetközi közösség mértékadó része elfogadhatatlan agressziónak tekinti az orosz inváziót. Biden amerikai elnök már márciusban háborús bűnösnek nevezte Putyin orosz elnököt. Az ukrán bíróságok már most háborús bűntettek miatt ítéltek el orosz katonákat. A nemzetközi szervezetek egyelőre a nyomozásnál tartanak a jövendő büntetőeljárásokhoz. De mik azok a háborús bűncselekmények? A Magyar Helsinki Bizottság összeállítása bevezetést nyújt a kérdés történetéhez és jelenlegi jogi lehetőségekhez.

A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta foglalkozik a rendőri túlkapások problémájával, és nyújt jogi segítséget azoknak, akiknek rendőri intézkedés következtében sérültek az alapvető jogaik.

Támogató Csoportot indított büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott emberek szerettei számára a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE). A FECSKE ezzel a sorstárs-csoporttal segíti a hozzátartozókat külső és belső erőforrásaik feltárásában, hogy a későbbiekben magukat és családjukat is hatékonyabban tudják támogatni.

Speciális részlegre speciális elbánás céljából az kerülhet, akinek a személyes adottságai miatt (pl. idős) erre szüksége van; vagy aki a büntetésében már ott tart, hogy arra jogosult (jó magaviselettel letöltött egy hosszabb időszakot).

Jövő csütörtökön különös büntetőper indul a II. és III. Kerületi Bíróságon. A vádat nem az állam, hanem olyan fiatalok képviselik, akiket politikai nézeteik miatt támadtak meg szélsőjobboldali fekete ruhások, de az ügyészség a bizonyítékok ellenére nem emelt vádat. A pótmagánvádas perben az áldozatoknak kell bizonyítaniuk, hogy a vádlottak hogyan követték el a gyűlölet-bűncselekményt.

A börtönből való szabadulás nem is olyan egyszerű, mint elsőre elképzeljük. Ha a filmélményeink jutnak eszünkbe, ott gyakran egy igazi, katartikus élményként mutatják be. Fel sem merül, hogy miután az elítélt átlépi a börtön küszöbét egy egész sor teendő vár rá. Most ezeket a feladatokat segítünk átgondolni és megtervezni.

Mire készüljön, aki bevonulás előtt áll? Az alábbiakban azt foglaltuk össze, mire számíthatnak a bevonulók a börtönbüntetésük első napján.

A rendőrségnek másfél milliós sérelemdíjat kell fizetnie annak a végtaghiányos férfinak, akit majdnem három teljes napon át tartottak fogva közlekedési szabálysértés elkövetése miatt. Pedig a törvény feketén-fehéren tiltja, hogy fogyatékkal élő embereket szabálysértési őrizetben vagy elzárásban tartsanak. A rendőrség azzal érvelt, hogy az alkalmazandó törvényi definíció szerint nem számít fogyatékosságnak, ha valakinek hiányzik ugyan a lába, de rendelkezik protézissel. A bíróság nem így látta. Az igazát kereső férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.

Törvénysértő módon akadályozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) a Magyar Helsinki Bizottság közadatigénylését. A Főváros Törvényszék arra kötelezte a tárcát, hogy hiánytalanul adja ki a kért minisztériumi dokumentumot. A ítélet nem jogerős.

Olyan keveset tudunk a börtönök belső világáról, hogy hatalmas sokk és félelem övezheti a bevonulást. A börtönbüntetés ráadásul nem csak az elítéltnek, de a családtagjainak is óriási csapás lehet, akik szerettükért aggódnak. A tiszta, világos és átfogó információ sokat enyhíthet ezen, ezért alább megírtuk, hogy az ítélet után mikor kell börtönbe vonulni és milyen esetben kaphat valaki halasztást.

Tavaly ősz óta használhat a rendőrség sokkolót. Egy lakhatási aktivista ügye miatt foglalkozunk a témával. A sokkoló alkalmazásáról írtunk blogposztot. A legfontosabb kérdésekre a válaszok itt találhatóak.  Magyarországon milyen esetben használhat indokoltan sokkolót egy rendőr, … Tovább olvasom

A rendőri intézkedések jelentik a rendőrség tevékenységének lényegét, a rendőri munkának a polgár által személyesen megtapasztalt részét. Igazoltatás, motozás, elfogás, előállítás, helyszínbiztosítás például vagy éppen rejtett ellenőrzés. A polgár maga, valamint vagyontárgyai és személyi szabadsága leggyakrabban ezeken az intézkedéseken keresztül kerül kapcsolatba rendőri kényszerekkel. A rendőrséget mint az állam erőszakszervezetét jogállamban számos törvényi szabály korlátozza, hogy mit tehet a polgárokkal. Ha ezeket a szabályokat áthágja, akkor megsérti a polgárok alapjogait, emberi jogait.