Adjuk össze! Támogasd adományoddal a kölcseys tanárok jogi küzdelmét!

Mi az a rendőri túlkapás? Mit tehetsz ellene?

A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta foglalkozik a rendőri túlkapások problémájával, és nyújt jogi segítséget azoknak, akiknek rendőri intézkedés következtében sérültek az alapvető jogaik.

Mi számít rendőri túlkapásnak? 

Rendőri túlkapás alatt leggyakrabban rendőri bántalmazást értünk, de ide sorolható bármilyen aránytalan rendőri intézkedés, amikor a rend őre jogtalanul visszaél a hatalmával. Például sérteget, vagy ok nélkül igazoltat.

 

A rendőrök semmibe vették a jogaidat az intézkedés során? Mi ilyen esetekben ingyenes jogi segítséget nyújtunk!

 

Melyek a leggyakoribb rendőri jogsértések? 

Gyakori, hogy állampolgárokat ok nélkül igazoltatnak, kényszerítő eszközt (például bilincset) használnak, amikor nem indokolt vagy őrizetbe vesznek olyanokat, akiket a törvény értelmében nem szabadna. Számos sértettnek nyújtottunk jogi segítséget, akik rendőri túlkapás áldozataivá váltak. Ezekből az esetekből válogattunk:

  1. Csak úgy nem igazoltathat a rendőr

    Korábbi ügyfelünket, Vig Dávidot megfelelő indok nélkül igazoltatták egy budapesti szórakozóhelyen. Kérdésére, hogy miért intézkednek vele szemben, a rendőrök azt mondták, hogy „éjszakai ellenőrzés van”. Majd azt, hogy eltűnt személyt keresnek. Míg az iratokban az szerepelt, hogy fokozott ellenőrzés volt. Vig jelezte, hogy nincs olyan, hogy „éjszakai ellenőrzés”, erre több rendőr kikísérte, ruházat átvizsgálást tartott nála. De csak nála, aki megkérdőjelezte az eljárás jogszerűségét. Mivel mindent rendben találtak nála, szabadon távozhatott.

  2. Csak úgy nem bilincselhet a rendőr

    Nagy Jánost még 2015-ben vitték be a hajdúszoboszlói rendőrkapitányságra. 2018-ban aztán bíróság mondta ki, hogy hátrabilincselése és az, hogy a rendőrautóban a torkába könyököltek, jogszerűtlen, indokolatlan és aránytalan volt.
    A pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő. A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta dolgozik azon, hogy csak akkor és addig bilincseljen a rendőr, amíg az valóban szükséges.
    A rendőrségről szóló törvény egyértelmű. Négy okból bilincselhet a rendőr: önkárosítás vagy támadás vagy szökés megakadályozására, valamint ellenszegülés megtörésére.

  3. Csak úgy nem zárhat be a rendőr

    Horváth Zoltánnak amputálták az egyik lábát. A rendőrök akkor állították elő, amikor egy elzárással is büntethető közlekedési szabálysértést követett el. A rendőrök három napig tartották fogva, noha fogyatékkal élőt egyáltalán nem lehetne elzárni szabálysértésért.

Rendőri túlkapás Horváth Zoltán
Horváth Zoltán, ügyfelünk és Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje

Hol tehetek feljelentést, ha rendőri túlkapás áldozata vagyok? 

A rendőri bántalmazás mindig bűncselekmény, ilyenkor feljelentést lehet tenni.

Ha bántalmaztak a rendőrök, a következőket javasoljuk: 

  1. Először menj el orvoshoz, hogy minél hamarabb orvosi segítséget kapjon. 
  2. Gyűjtsd össze a bizonyítékokat a bántalmazásról. 
  3. Kérj jogi segítséget. A Magyar Helsinki Bizottság ingyenes jogi tanácsot ad jogszerűtlen rendőri intézkedésekkel és bántalmazással kapcsolatban. 
  4. Végül tegyél feljelentést a bántalmazó ellen.

A rendőri bántalmazással kapcsolatos ügyekben az ügyészség nyomoz, náluk kell a feljelentést tenned.

Ha tudsz, a legközelebbi regionális nyomozó ügyészségen tegyél feljelentést. Ha ez túl messze van, az is jó, ha bármelyik másik ügyészségen teszed meg a feljelentést. A hozzád legközelebbi ügyészségeket megtalálod az ugyeszseg.hu oldalon az Elérhetőségek menüpontban.

regionális nyomozó ügyészségek

Hogyan tegyünk feljelentést rendőri túlkapás esetén? 

A feljelentést nemcsak te teheted meg, hanem bárki, akinek biztos tudomása van a bántalmazásról. Feljelentést tehet például az is, aki látta vagy hallotta a bántalmazást, vagy akitől segítséget kértél, vagy akinek bizonyítékai vannak a bántalmazásról. 

Feljelentést személyesen vagy írásban is tehetsz. Ha személyesen teszel feljelentést, akkor erről az ügyészségnek jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvről kérj fénymásolatot, vagy fényképezd le azt. Akár személyesen, akár írásban teszel feljelentést, az ügyészség kérdéseket fog feltenni neked az üggyel kapcsolatban. 

A feljelentést akkor is megteheted, ha nem tudod a bántalmazó rendőrök nevét. 

Nagyon kell figyelni arra, hogy a lehető legpontosabban és legrészletesebben írd le vagy mondd el, hogy mi történt. Ehhez felhasználhatod a saját feljegyzéseidet is. 

A feljelentéshez csatold az összegyűjtött bizonyítékokat is, ha tudod.

Fontos, hogy mást alaptalanul bántalmazással nem vádolhatsz, és nem túlozhatod el a történteket. Ha így teszel, az bűncselekmény, ami miatt büntetőeljárás indulhat veled szemben. Nem bűncselekmény viszont az, ha te igazat mondasz, de nem sikerül bizonyítani a bántalmazást. 

rendőri túlkapás tájékoztató

Rendőri bántalmazásról szóló tájékoztatónkat itt találod.

Mi történik a feljelentés után? 

Ha elindul a büntetőeljárás a bántalmazó rendőr ellen, akkor ebben az eljárásban te leszel a „sértett”. 

Sértettként a következő jogaid vannak: 

  • Ügyvédet fogadhatsz, aki az eljárás során téged képvisel. 
  • Kérheted, hogy a bántalmazó vagy a tanúk ne ismerhessék meg a személyes adataidat (pl. lakcímed vagy akár a teljes neved). Ezt úgy hívják, hogy a személyes adatok „zárt kezelése”. 
  • Benyújthatsz bizonyítékot. 
  • Részt vehetsz a tárgyaláson, a szakértő meghallgatásán, és más eljárási cselekményeken. 
  • Elolvashatod az iratokat. 
  • Bármikor tehetsz javaslatot vagy észrevételt (például javasolhatod, hogy nézzék meg a térfigyelő kamerák felvételeit, vagy rendeljenek ki új szakértőt). 
  • Ha tájékoztatást kérsz, kérdezel az ügyészségtől vagy a bíróságtól, válaszolniuk kell neked. 
  • Felnőtt rokonod vagy ismerősöd segítheti téged az eljárás alatt (pl. ha félsz egyedül menni a tárgyalásra, elkísérhet téged). 
  • Ha bebizonyosodik, hogy bántalmaztak, kártérítést kérhetsz. Ezt megteheted még az eljárás során, vagy később is. Ha csak később kérsz kártérítést, akkor ahhoz polgári pert kell indítanod.

Ha az ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti az eljárást, akkor az erről szóló döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül panaszt tehetsz a felettes ügyészségnél. A panaszban kérheted, hogy a nyomozó ügyészség folytassa az eljárást, illetve emeljen vádat a bántalmazó rendőr ellen. Ha a panaszodat elutasítják, 2 hónapon belül pótmagánvádat nyújthatsz be. A pótmagánvád azt jelenti, hogy az ügyvéded képviseli a vádat az ügyész helyett. A pótmagánvádhoz mindenképpen ügyvédet kell fogadnod.

Milyen esetben érdemes panaszt tenni?

Ha a rendőr alap nélkül igazoltat, vagy jogszerűtlenül állít elő, az még nem minősül bűncselekménynek, de panaszt lehet tenni a túlkapás miatt. A panasz kivizsgálása eredményeként megállapíthatják, hogy igazad volt, jogsérelem ért. Ha ezt megállapítják, akkor (személyiségi jogi) pert indíthatsz, amelyben kártérítést is kérhetsz. Ha kimondják, hogy nem megfelelően járt el a rendőrség, akkor abból a rendőrség is tanul, másokkal vélhetően már nem követik el azt a hibát, amit veled szemben, így segíthetsz másoknak.

Az tehet panaszt, akinek az intézkedés vagy az intézkedés hiánya alapvető jogát sértette. Alapjogsértő például, ha valakit megtámadnak az utcán és a hívás ellenére a rendőr nem megy a helyszínre, ha úgy bilincselnek meg valakit, hogy közben eltörik a karját, vagy ha minden ok nélkül beviszik a rendőrségre és órákig ott tartják. Fontos, hogy a rendőröket kizárólag szolgálati elöljárójuk („főnökük”) utasíthatja. Ha tehát a rendőri intézkedésnél bárki úgy látja, hogy a rendőr nem megfelelően járt el, ezt lehet jelezni, de nem érdemes a helyszínen vitatkozni. Célszerűbb utólag panaszt tenni. 

Ezt követően a rendőrök döntenek róla, jogellenes volt-e az intézkedés vagy nem.

Hol érdemes panaszt tenni rendőri túlkapás esetén?

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a rendőrség alapjogot sértő intézkedéseit és mulasztásait vizsgálja felül (pl. igazoltatás, átvizsgálás, előállítás, testi kényszer, bilincs, rendőrbot használata). 1 éven belül tehetsz panaszt levélben, e-mailben vagy személyesen, de megteheti helyetted a panaszt az is, akit meghatalmazol (más felnőtt vagy ügyvéd). 

Ha a Hivatal azt állapítja meg, hogy a rendőri intéz- kedés sértette a panaszos alapjogait, a lefolytatott vizsgálatról jelentést készít. Ha a Hivatal azt állapítja meg, hogy az intézkedés nem sértette a panaszos alapjogait, akkor jelentés készítése nélkül is elutasíthatja a panaszt. Mivel az Alapvető Jogok Biztosának döntése nem kötelező erejű, a vizsgálat lefolytatása után a jelentést vagy az elutasítást elküldi a rendőrségnek. 

Tehetünk panaszt továbbá annál a rendőrségnél, amelyik az intézkedést foganatosította. Ebben az esetben az intézkedéstől számított 30 nap a panasz benyújtásának határideje. Mind a két esetben a rendőrség hozza meg a döntést, ami ellen fellebbezni lehet. Ha a rendőrség elutasítja a panaszt, vagy a panaszos nem ért egyet a rendőrség döntésével, fellebbezésre pedig már nincs lehetőség, bírósághoz lehet fordulni, amely új eljárásra utasíthatja a rendőrséget. Ha pedig a rendőrség megállapítja, hogy az intézkedés jogellenes volt, kártérítési pert lehet indítani a rendőrség ellen, aminek a végén a bíróság pénztbeli kompenzációt ítélhet meg annak, akinek sérültek a jogai. Fontos, hogy egy ilyen eljárás költséges is lehet, érdemes szakemberrel beszélni előtte.




Letölthető anyagok


Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság