1% tőled, 100% tőlünk Ajánld adód 1%-át idén a Magyar Helsinki Bizottságnak, hogy minél többeknek tudjunk segíteni!

A Helsinki Bizottság közbelépése kellett ahhoz, hogy kiengedjenek a börtönből egy fogyatékos embert

Szabálysértési elzárásban tizenegy napon át tartottak fogva a pszichésen beteg, gondnokság alatt álló Káté Józsefet. Arról, hogy a férfi cselekvőképességét kizárták, és emiatt gondnoka van, tudomása volt a büntetés-végrehajtásnak, mégsem szabadították. A Magyar Helsinki Bizottság közbelépése kellett ahhoz, hogy véget érjen a törvénysértés, és kiengedjék a férfit.

A szabálysértési törvény feketén-fehéren kimondja, hogy fogyatékos embert szabálysértés elkövetése miatt nem lehet börtönbe zárni. Emögött az a jogalkotói megfontolás áll, hogy a szabálysértés nem olyan súlyos normasértő magatartás, mint egy bűncselekmény. A fogyatékos ember szabálysértése nem áll arányban azzal, hogy őt börtönbe zárják.

Káté József szabálysértést követett el, aminek a pénzbírságát nem fizette ki, így azt elzárásra változtatták át. A férfi összeomlott, a családja pedig kétségbe esett. Káté a Magyar Helsinki Bizottság segítségét kérte.

Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje azonnal jelezte a büntetés-végrehajtásnak és az ügyészségnek is a jogsértést. Előbb bürokratikus indokokra, később pedig arra hivatkozva utasították el, mondván, önmagában az, hogy gondnokság alatt áll, még nem jelenti azt, hogy Káté fogyatékossággal él. Az ügyvéd beszerezte a cselekvőképességet kizáró határozat, de az nem volt elegendő a szabadításhoz. A börtön viszont nem akarta beszerezni a pszichiátriai kezelésre vonatkozó iratokat a helyi kórháztól, és a börtönorvos sem észlelte, hogy a férfi pszichés beteg, Káté József nyilatkozatát pedig nem kérték vagy nem vették figyelembe.

Az ügyvéd 8 nap alatt 7 levelet írt és számos alkalommal beszélt a börtön és az ügyészség munkatársaival is, mire a jogsértőn fogva tartott férfit végre kiengedték a börtönből és visszanyerte szabadságát. Összesen 11 napot volt törvénysértő módon börtönben.

Elfogadhatatlan, hogy a büntetés-végrehajtás nem tett meg a mindent a helyzet tisztázása érdekében, és csak intenzív ügyvédi közbenjárásra volt hajlandó a nyilvánvaló helyzetet elismerni és a férfit szabadítani.

Káté József ügye nem egyedi. A Magyar Helsinki Bizottságnak több olyan ügyfele is van, akit az egyértelmű törvényi tiltás dacára és fogyatékossága ellenére szabálysértési őrizetben vagy elzárásban tartottak. Talán a legabszurdabb annak a férfinak az esete, akinek térd felett van amputálva a lába, a rendőrség mégsem találta úgy, hogy fogyatékossággal él.

A legfelkészültebb hatóságok is hibázhatnak, ilyen esetekre az államnak hatékony kártérítési rendszert kell kiépíteni. Csakhogy míg a büntetőeljárás során törvényellenesen fogva tartott polgárokat megilleti hazai kártalanítás az alapvető jogok sérelméért, addig a törvényellenes szabálysértési elzárás vagy őrizet miatt nem. A Magyar Helsinki Bizottság azért dolgozik, hogy a fogyatékkal élő emberek közül senki ne kerüljön szabálysértésért börtönbe, ám ha mégis bekövetkezik e hiba, akkor a károsult ember kapjon igazságos kártérítést.

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság