A Kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis „az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a Kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.
Észrevételeink és javaslataink a Büntető Törvénykönyv módosításai kapcsán
Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot, öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták a vitára bocsátott Btk.-tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.
Az elmúlt évek során a Magyarországon védelemben részesült szomáliai menekültek és oltalmazottak leküzdhetetlen nehézségekkel találták szembe magukat, mikor Magyarországon – a családtagjaikkal való együttélés érdekében – családegyesítésért folyamodtak.
A legfontosabb emberi jogi kötelezettségek gyakorlati alkalmazása a kiutasítás bírói elrendelése vagy felülvizsgálata során
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.
Elemzés a dublini rendelet alapján Magyarországra visszairányított személyekkel szembeni bánásmódról
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Közép-Európai Regionális Képviselete, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Magyar Helsinki Bizottság háromoldalú együttműködése keretében megjelent a határmegfigyelő program 2010-es tapasztalatait összegző, harmadik jelentés.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.
Új tájékoztató füzet a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőknek 8 nyelven. A kiadvány az Európai Menekültügyi Alap támogatásával készült. A füzetek alább letölthetőek.
Az országinformáció az egyik legalapvetőbb bizonyíték a legtöbb menekültügyi eljárásban. A nemzeti bíróságok gyakorlata az országinformációhoz való hozzáférést és a bírói értelmezést illetően ugyanakkor nagyon változó.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagot.
Minden évben több száz leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszexuális (LMBTI) menedékkérő keres védelmet az Európai Unió tagállamaiban. Az európai országok hatóságai azonban az LMBTI menedékkérelmeket gyakran előítéletek vagy sztereotípiák alapján utasítják el.
Elkészült a Helsinki Bizottság kiadványa a diszkrimináció elleni küzdelem módszereiről, amely itt elérhető. Segítő technikák az egyéni ügykezeléshez, jogszabályok, jogesetek. A kiadvány elkészítését a Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatta.
Bűnözők, ingyenélők, veszély, áradat – gyakran ilyen és ehhez hasonló sztereotípiákkal operál a magyar sajtó, amikor a migrációról, a bevándorlókról és a menekültekről tudósít. A Helsinki Bizottság tanulmánya 300 cikk alapján ezt a jelenséget veszi górcső alá.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezetet. Üdvözöljük, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, pozitív, hogy az ombudsman lenne az ún. nemzeti megelőzési mechanizmus, amely feladata a fogvatartási helyek monitorozása. Kifogásoljuk azonban, hogy a kormány nem teremti meg valamennyi fogvatartási hely ellenőrzésének lehetőségét, a monitorozásba nem vonják be a civil szervezeteket és a megelőzési mechanizmus csak 2015-ben kezdené el működését.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a hazai ombudsmanrendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A … Tovább olvasom
Magyarország érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Szerbián keresztül érkezett külföldiek menedékkérelmeit, azon téves feltevés alapján, hogy Szerbia biztosítja majd a védelmet számukra. Ez a gyakorlat ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. és 13. cikkében foglalt kötelezettségeivel.
2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.