Elkészült a Helsinki Bizottság kiadványa a diszkrimináció elleni küzdelem módszereiről, amely itt elérhető. Segítő technikák az egyéni ügykezeléshez, jogszabályok, jogesetek. A kiadvány elkészítését a Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatta.
Bűnözők, ingyenélők, veszély, áradat – gyakran ilyen és ehhez hasonló sztereotípiákkal operál a magyar sajtó, amikor a migrációról, a bevándorlókról és a menekültekről tudósít. A Helsinki Bizottság tanulmánya 300 cikk alapján ezt a jelenséget veszi górcső alá.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezetet. Üdvözöljük, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, pozitív, hogy az ombudsman lenne az ún. nemzeti megelőzési mechanizmus, amely feladata a fogvatartási helyek monitorozása. Kifogásoljuk azonban, hogy a kormány nem teremti meg valamennyi fogvatartási hely ellenőrzésének lehetőségét, a monitorozásba nem vonják be a civil szervezeteket és a megelőzési mechanizmus csak 2015-ben kezdené el működését.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a hazai ombudsmanrendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A … Tovább olvasom
Magyarország érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Szerbián keresztül érkezett külföldiek menedékkérelmeit, azon téves feltevés alapján, hogy Szerbia biztosítja majd a védelmet számukra. Ez a gyakorlat ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. és 13. cikkében foglalt kötelezettségeivel.
2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.
A civil szervezetek álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett módosítás lehetővé tenné, hogy az ügyész megtiltsa az ügyvéd részvételét a tanú kihallgatásán. Üdvözlendő fejlemény viszont, hogy a tervezet biztosítaná a fellebbezés lehetőségét a különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.
Az elmúlt években, részben az információs technológia látványos fejlődésének következményeként, az országinformáció kérdése az európai menekültügy egyik legfőbb témájává vált.
2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes. Az alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalása kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel … Tovább olvasom
A 2010-ben kezdődött program célja, hogy felhívja a figyelmet a tolmácsolás minőségének fontosságára olyan hivatalos eljárásokban, ahol az érintett külföldi nem beszéli az adott ország nyelvét.
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzést készítettek a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.
A Magyar Helsinki Bizottság célul tűzte ki egy antidiszkriminációs digitális szakkönyvtár létrehozását és működtetését antidiszkriminációs programjának keretében. E kezdeményezéssel alapvető célunk, hogy a lehető legtöbb, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos szakmai anyag koncentrált és könnyen elérhető formában álljon … Tovább olvasom
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon. Többségük bármilyen … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság „Visszatérés jogszerűen és humánusan” című 2010-es projektje keretében azt vizsgálta, hogy mely tagállami gyakorlatok tekinthetők előremutatónak a volt menedékkérők vagy más migránscsoportok önkéntes hazatérése és reintegrációja tekintetében. A kutatás megállapításait összefoglaló útmutató a belga … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság Menekültek Világnapja alkalmából megjelentetett kiadványában a migráció és a menekültügy témájának szabatos bemutatásához kíván segítséget nyújtani újságírók számára.
Az amszterdami Vrije Universiteit (Szabad Egyetem) által vezetett projekt célja, hogy azonosítsa a nemzetközi védelem biztosításának és a menekültügyi eljárások legjobb gyakorlatait.
A Magyar Helsinki Bizottság által megfogalmazott állásfoglalás azt igyekszik megvilágítani, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan értelmezte fokozatosan kifejlődő joggyakorlatában az egyéniesítés követelményét annak meghatározásakor, hogy mi képezi a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének küszöbét.
Az önkéntes hazatérés előremutató gyakorlatainak elemzésével és az idegenrendészeti és büntetőjogi területen dolgozó bírák emberi jogi képzésével foglalkozó projekt bemutatása.