Kategória: Hírek

A német ügyvédi irodák éves rendezvényén 116 050 eurót adományoztak szervezetünknek!

Nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) a hazai bíráskodás függetlensége szempontjából. Ezek szerint hiába teszi lehetővé a hazai szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A luxembourgi székhelyű bíróság kimondta még, hogy uniós jogba ütközött az is, amikor egy hazai bíró ellen itthon fegyelmit kezdeményeztek, mert az EUB-hez fordult. 

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) mai jogerős ítélete értelmében az uniós jogba ütközik a menekültek segítőinek büntetőjogi fenyegetése. Az uniós bíróság ma elmarasztalta a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé … Tovább olvasom

A menedékkérők démonizálása az első lépés a velük szolidaritást tanúsítók elleni támadásokhoz. Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége (FIDH) és a Kínzásellenes Világszervezet (OMCT) ma közzétett jelentése a szolidaritás kriminalizálásának mintáit elemzi a menedékkérők jogait Európa-szerte védelmezők szempontjából.

Hétfő óta az ország összes börtönében egyetlen fogvatartott sem fogadhat látogatót. A börtönök pótlólagos Skype-beszélgetéseket biztosítanak, és rendelkezésre áll a „börtönmobil” is a fogvatartottaknak, hogy életben tarthassák a kapcsolatot szeretteikkel. Csakhogy a Skype-olási lehetőség az igényekhez képest elenyésző, a telefonálás pedig elfogadhatatlanul drága. Pedig a családi kapcsolatok megszakadása rövid távon fokozza a feszültséget az intézetekben, míg hosszú távon hozzájárul a bűnismétléshez.

A Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét megsértette a Magyar Nemzet  egyik írása. Ezért a lap kiadóját, a Mediaworks Hungaryt bocsánatkérésre és egymilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ítélet még nem jogerős. A Labriszt a Magyar Helsinki Bizottság és Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a perben.

A Pest megyei rendőrfőkapitány levélben kér bocsánatot Gáspár Tündétől, mert „ruházat-átvizsgálás” címén váci rendőrök alsóneműre vetkőztették, holott erre a törvény szerint nem lett volna lehetőségük. A roma asszonyt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. „Igazi elégtétel ez nekem. De nem csak nekem, hanem a többi cigány embernek is. Számunkra különösen fontos, hogy ez esetben a rendőrség elismerte: hibázott. Eddig nem volt ilyenben részünk. A mostani igen biztató” – értékelte a rendőrség bocsánatkérését Gáspár Tünde.

Ma bocsátotta közre Erőnek erejével című dokumentumfilmjét Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján a Magyar Helsinki Bizottság. A film témája a 2006-os, jórészt megtorlatlanul maradt tömeges rendőri erőszak, valamint annak máig ható következményei. A civil jogvédők filmje bemutatja, hogy a rendőri erőszak megelőzésével, feltárásával és megbüntetésével a hazai igazságszolgáltatás a mai napig adós. 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.

A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.

A pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő. A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta dolgozik azon, hogy csak akkor és addig bilincseljen a rendőr, amíg az valóban szükséges. … Tovább olvasom

A korábbinál is határozottabb fellépésre számíthat a magyar kormány a Baka-ügyben, ha továbbra sem hajtja végre maradéktalanul az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a bírák függetlenségének és véleménynyilvánítási szabadságának garanciáit kéri számon a magyar államon.

Jogállamban mindenki VIP (very important person) – Próbáld ki, mennyire vagy képben!

Novemberben érkezik A méltóság mázsakönyve c. képes kalendárium a Magyar Helsinki Bizottság kiadásában. Támogasd a megjelenést, és vidd haza az 500 számozott példány egyikét!

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán is indíthatnak eljárást azok a volt egészségügyi dolgozók, akiknek azért szűnt meg a jogviszonyuk, mert nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést. A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ ismét segítséget nyújt a jogaiktól megfosztott ápolóknak és orvosoknak.

A társadalmi visszailleszkedéshez szükség van arra, hogy a fogvatartottak kapcsolatot tarthassanak a külvilággal. Ez össztársadalmi érdek. A minőségi kapcsolattartás feltétele pedig, hogy megfizethető legyen a telefonálás a fogvatartottak és családjuk számára. Jelenleg a piaci tarifákhoz képest jóval magasabb áron telefonálhatnak, ami nagyon sok család számára megfizethetetlen. Civilek ezért petíciót indítottak, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához, a belügyminiszterhez és az innovációs és technológiai miniszterhez fordultak, és a közbenjárásukat kérték.

Már önmagában az is súlyosan sérti az LMBTQ+ emberek méltóságát, hogy a pedofil bűnelkövetők ellen meghozott törvénymódosítások között fogadtak el őket érintő rendelkezéseket – áll abban a beadványban, amelyben tíz civil szervezet kéri az ombudsman vizsgálatát.

Az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület. Jelentésük szerint többek között az indokolja az ombudsman leminősítését “B” státuszúra, hogy nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, és bizonyos, politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja. A jelentés visszatükrözi a Magyar Helsinki Bizottság aggályait.

A magyar kormány hosszú évek óta nem hajlandó semmilyen érdemi lépést tenni a bírák véleménynyilvánítási szabadságának és függetlenségének biztosítására. 2016 óta húzódik a Baka-ügy, és egyelőre az állam a kisujját sem mozdította.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden vizsgált területen súlyos problémákat mutat Magyarországon, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. Érdemi javulást nem tudott azonosítani az Európai Bizottság egyetlen területen sem, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshet el. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése az uniós jelentésről.