A börtönből való szabadulás nem is olyan egyszerű, mint elsőre elképzeljük. Ha a filmélményeink jutnak eszünkbe, ott gyakran egy igazi, katartikus élményként mutatják be. Fel sem merül, hogy miután az elítélt átlépi a börtön küszöbét egy egész sor teendő vár rá. Most ezeket a feladatokat segítünk átgondolni és megtervezni.
Mire készüljön, aki bevonulás előtt áll? Az alábbiakban azt foglaltuk össze, mire számíthatnak a bevonulók a börtönbüntetésük első napján.
A rendőrségnek másfél milliós sérelemdíjat kell fizetnie annak a végtaghiányos férfinak, akit majdnem három teljes napon át tartottak fogva közlekedési szabálysértés elkövetése miatt. Pedig a törvény feketén-fehéren tiltja, hogy fogyatékkal élő embereket szabálysértési őrizetben vagy elzárásban tartsanak. A rendőrség azzal érvelt, hogy az alkalmazandó törvényi definíció szerint nem számít fogyatékosságnak, ha valakinek hiányzik ugyan a lába, de rendelkezik protézissel. A bíróság nem így látta. Az igazát kereső férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
Törvénysértő módon akadályozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) a Magyar Helsinki Bizottság közadatigénylését. A Főváros Törvényszék arra kötelezte a tárcát, hogy hiánytalanul adja ki a kért minisztériumi dokumentumot. A ítélet nem jogerős.
Rendkívüli felmondással egy hete bocsátottak el öt tanárt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Mindannyian a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordulnak munkaügyi bírósághoz.
A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti.
A Magyar Helsinki Bizottság, és a She 4 She civil szervezetek menekült emberek és Magyarországon élő külföldiek alkotásaiból rendeznek kiállítást.
Olyan keveset tudunk a börtönök belső világáról, hogy hatalmas sokk és félelem övezheti a bevonulást. A börtönbüntetés ráadásul nem csak az elítéltnek, de a családtagjainak is óriási csapás lehet, akik szerettükért aggódnak. A tiszta, világos és átfogó információ sokat enyhíthet ezen, ezért alább megírtuk, hogy az ítélet után mikor kell börtönbe vonulni és milyen esetben kaphat valaki halasztást.
A filmművészetet születése óta foglalkoztatja a migráció jelensége. A film képes árnyaltan és hatásosan bemutatni a vándorlás, a kiszakadás és a befogadás problémáit. A filmesek – sokszor maguk is migránsok – gyakran vállalnak sorsközösséget a menekülőkkel, bevándorlókkal. Összegyűjtöttünk 20 migrációról szóló mozgóképet. Többségüket szeretjük, és a maga nemében mindegyik fontos alkotás. A Magyar Helsinki Bizottság filmlistája.
A Migrációkutató Intézet szeptember 8-án kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot a kérdéseivel. Mivel ezek elég fajsúlyosak és fontosak, ezért a transzparencia jegyében közzétesszük a rájuk adott válaszunkat.
A rendőri intézkedések jelentik a rendőrség tevékenységének lényegét, a rendőri munkának a polgár által személyesen megtapasztalt részét. Igazoltatás, motozás, elfogás, előállítás, helyszínbiztosítás például vagy éppen rejtett ellenőrzés. A polgár maga, valamint vagyontárgyai és személyi szabadsága leggyakrabban ezeken az intézkedéseken keresztül kerül kapcsolatba rendőri kényszerekkel. A rendőrséget mint az állam erőszakszervezetét jogállamban számos törvényi szabály korlátozza, hogy mit tehet a polgárokkal. Ha ezeket a szabályokat áthágja, akkor megsérti a polgárok alapjogait, emberi jogait.
24 nem közszereplő és 10 közszereplő ügyfelünk is pert nyert az egykori Figyelő ma is létező kiadója, a Mediaworks Zrt. ellen. A kormány médiájának vezércégével szembeni perben a pernyertes felperesek között nyolcan is a Magyar Helsinki Bizottság mostani vagy egykori munkatársai. Ügyvédi képviseletet is mi biztosítottunk.
Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság menekült ügyfele pert nyert a magyar állammal szemben. Az iráni keresztény férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába – és bántalmazták is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát.
Nagy jelentőségű ítéletet hozott ma az Európai Unió Bírósága. Kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely eddig megkövetelte, hogy az indoklás nélküli szakhatósági állásfoglalásokat a hazai menekültügyi hatóság perdöntőnek tekintse, és attól ne térjen el. Egybehangzóan a Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontjával a luxembourgi bíróság világossá tette: a menekülő embert is megilleti tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog, ehhez pedig meg kell tudnia azt is, a hatóság miért nem adott neki menedékjogi védelmet.
A magyar szerveknek meg kell tagadniuk a nemzeti jogszabályok alkalmazását, ha azt szeretnék, hogy az Európai Unió határőrizeti ügynöksége támogatást adjon az ország területén jogtalanul tartózkodó harmadik országbéli személyek hazaküldéséhez.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógusszakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot. A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.
Óriási megtiszteltetés érte a kormány homofób és transzfób propaganda-népszavazását megbuktató civil szervezeteket: közös kampányukkal az egyik legrangosabb nemzetközi emberi jogi elismerés, a Václav Havel-díj döntősei közé jutottak.
A Fővárosi Törvényszék elnöke Szabó Gabriella bírót tavaly alkalmatlannak minősítette, ezért megszűnt megbízatása, nem ítélkezhet tovább. Erre azt követően került sor, hogy a bírónő az Európai Unió Bíróságához fordult egy menekültügyi szabály miatt, amit az uniós bíróság jogellenesnek is talált. Szabó Gabriella szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén. Pedig a hatékony jogorvoslat lehetősége mindenkit megillet, különösen igaz ez egy bíró esetében, akinél az elmozdíthatatlanság a függetlenség fontos feltétele. Ezért fordult most Szabó a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Az ombudsman szerencsés helyeken “a nép ügyvédje”, aki, ha kell, akár az állammal és intézményeivel szemben is kiáll az alapjogaidért. A te oldalodon áll, nem hatalomén. Magyarországon a szerencsés indulás után mára az illiberális rezsim egyik intézményes paravánjává tették ezt a nagyszerű jogintézményt, az alapjogok biztosát és hivatalát. A Magyar Helsinki Bizottság kisokosa az ombudsmanról.