A rendőrség nem hajlandó nyomozni a Tisza Világ applikáció adatbázisától történt tömeges adatlopás és a személyes adatok illegális publikálása miatti feljelentések ügyében. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a nyomozást megszüntető határozatok megalapozatlanok, ezért a civil jogvédő egyesület panaszmintát adott ki, amivel a feljelentő áldozatok a nyomozás folytatását kérhetik.
A rendőrség nem hajlandó nyomozni a Tisza Világ applikáció adatbázisától történt tömeges adatlopás és a személyes adatok illegális publikálása miatti feljelentések nyomán. A napokban több feljelentő is olyan határozatot kapott, hogy megszüntették a személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárást, mégpedig bűncselekmény hiányában. A feljelentőnek a határozat kézhezvételétől 8 nap áll rendelkezésére, hogy panaszt nyújtson be az eljáró rendőri szervhez. Ehhez készített a Magyar Helsinki Bizottság panaszmintát, amit kitöltve a panaszos professzionális jogi érvekkel támasztja alá, miért kellene mégiscsak lefolytatni a nyomozást a rendőrségnek.
A Kúria március 19-én elutasította a Prizma Közösség keresetét a rendőrség határozatával szemben, amely megtiltotta a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából március 29-re tervezett eseményt. Az ítélettel szemben a Prizma Közösség és az őket támogató jogvédő szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és egyúttal a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is panaszt nyújtanak be a gyülekezési jog önkényes korlátozása miatt.
Pedagógus ellen indított büntetőeljárást a rendőrség. A gyanú szerint a tanárnő azzal követett volna el rongálást, hogy hat, előzőleg mások által megtépkedett plakátra fújt fel közéleti üzeneteket. Mivel a firkálással kár már nem keletkezett, és tettének nincsen társadalmi veszélyessége, a tanárnő – a Magyar Helsinki Bizottság segítségével – panaszt tett az ügyészségen a gyanúsítás ellen.
Darja Bojarszkaja az orosz külügyminisztérium állományában Putyin elnök tolmácsa volt. Jelenleg az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének vezető munkatársaként a magyar országgyűlési választások megfigyelési missziójának előkészítését szervezi. A Magyar Helsinki Bizottság szerint Bojarszkaja részvétele aláássa a választási misszióba vetett bizalmat, így annak tevékenységét és végső soron hitelét is.
Az állam is belátta, hogy súlyosan diszkriminatív rendeleteket alkotnak az önkormányzatok a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy valóban jogsértők az általuk támadott jogszabályok, az érintett önkormányzatokat pedig felszólította, hogy helyezzék hatályon kívül azokat. A civilek szerint az önazonossági törvénynek is ki kell kerülnie a jogrendszerből.
A Falakon Túl Munkacsoport a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére jött létre. A tizenegy szakember áprilisban helyzetértékelést és szakmai ajánlásokat publikál, amely hozzájárul a Szőlő utcai intézetihez hasonló bűncselekmény-sorozatok megelőzéséhez. A munkacsoport azonnali intézkedésekre vonatkozó szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, és a rendszerszintű változtatások lehetséges irányait mutatja be.
Az állam gondoskodására bízott gyermekek biztonsága nem szakpolitikai kérdés, hanem alapvető társadalmi felelősség. Ma egyetlen szakembernek sem kérdéses, hogy a magyarországi gyermekvédelmi intézményrendszer és ezen belül a zárt és félig zárt intézmények (így a javítóintézetek, … Tovább olvasom
A Prizma Közösség március 29-én a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja alkalmából csendes, álló tüntetést tervezett Budapest belvárosában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én megtiltotta a rendezvény megtartását. Az indokolás szerint a gyűlés célja a „gyermekvédelmi” törvénybe ütközik. A döntéssel sem a szervező, sem civil jogvédő szervezetek nem értenek egyet. A Prizma Közösség jogorvoslattal él.
Közösség tagja erőszak miatt egy év – két évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki a tavalyi Pécs Pride-on rátámadt Dömsödi Renátára. Neki a Magyar Helsinki Bizottság biztosított sértetti képviseletet a támadója elleni büntetőeljárásban.
A Pécsi Járásbíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult, egyben felfüggesztette a Pécs Pride szervezője, Buzás-Hábel Géza elleni büntetőeljárást. Alig egy héttel ezelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróság járt el ugyanígy Karácsony Gergely főpolgármester ügyében, akivel szemben a Budapest Pride kapcsán indult eljárás.
Április 12-én Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak. Ez a tájékoztató azoknak a választópolgároknak szól, akik valamilyen okból nem Magyarország területén fogják leadni a szavazatukat. Ha a szavazás idején külföldön tartózkodsz, oda utaztál vagy ott élsz, akkor neked szól ez a kisokos. Célunk, hogy információt nyújtsunk neked és más külföldön szavazóknak a szavazási módokról és fontos határidőkről.
Jogod van ahhoz, hogy ellenőrizd, valóban csak az a jelölt számolta el az ajánlásodat, akit tényleg ajánlottál, vagy esetleg ellopták és felhasználták az adataidat más jelölt ajánlóívén. Az ajánlóíveken szereplő adataidról tájékoztatást kérhetsz elektronikusan vagy a helyi választási irodánál személyesen. A kérelmet július 11-ig adhatod be, mert ezután a választással kapcsolatos iratokat megsemmisítik. (Fontos: mivel csak március 6-ig lehet ajánlást gyűjteni, már most érdemes beadni a kérelmet.)
Tizenöt állami szervhez és intézményhez küldött közérdekű adatkérést a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők azt akarják megtudni, az állami szervezetek pontosan mit intézkedtek az ombudsmannak az intézetekben elhelyezett gyermekek érdekében tett javaslatai nyomán. A minisztériumoknak, ügyészségnek, rendőrségnek, egyéb országos hatáskörű szerveknek és gyermekvédelmi intézményeknek 15 napjuk van választ adni a közadatkérelmekre.
A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű bejelentést nyújtott be az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) annak érdekében, hogy a számvevők a saját, korábban kialakított ellenőrzési szempontjaik alapján vizsgálják meg a békéscsabai kampányrendezvény finanszírozásának szabályszerűségét.
A Magyar Helsinki Bizottság a Kúrián támadja meg azokat a bírósági ítéleteket, amelyek elutasították a kárpátaljai menedékes családok támogatott lakhatásáért indított kereseteit. A civil jogvédő szervezet szerint a bíróság jogértelmezése vitatható, és nem felel meg a menedékeseket megillető ideiglenes védelem követelményeinek.
A komáromi technikum intézményvezetője azt követően távozott az intézmény éléről 2024-ben, hogy szexuális visszaéléssel kapcsolatos hírek merültek fel vele szemben. Ehhez képest ő vádolta meg rágalmazással két egykori, az ügyről és a hozzájuk eljutott információkról beszélő beosztottját. A minden ízében bizarr magánvádas büntetőperek közül az egyiket a Komáromi Járásbíróság most végzéssel szüntette meg.
2026 márciusában lesz 6 éve, hogy Magyarországon veszélyhelyzet van. A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány rendelettel gyakorlatilag korlátlanul, egyik napról a másikra felülírhat bármilyen törvényt. Már több mint ezer ilyen rendeletet fogadtak el. Az egyik ilyen rendelet lehetővé teszi, hogy bezárjanak üzleteket olyan bűncselekmények miatt is, amiről az üzlet dolgozói nem is tudtak.
Nem először kell tollat ragadnunk ahhoz, hogy szembe szegezzük a valóságot a Kúria elnökének állításaival. Tavaly novemberben egy általa elveszített perről állította, hogy megnyerte, most pedig minden alap nélkül vádolja összejátszással az Országos Bírói Tanácsot (OBT) és a jogállami árnyékjelentést író civil szervezeteket. És ahogy a múltkori esetben, most is könnyen (pár kattintással) bizonyítható, hogy amit Varga Zs. András erről mond, az egyszerűen nem igaz.
A Magyar Helsinki Bizottság számára megalakulása óta kiemelt fontosságú a választások tisztasága, mint a demokratikus jogállam alappillére, valamint a választójog szabad gyakorlása, ami egyike az alapvető szabadságjogoknak.