Az alkotmánybírák kiválasztásának reformja nélkül nem állhat helyre az Alkotmánybíróság függetlensége 

A július 27-én társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet több olyan módosítást tartalmaz, amelyek pozitív fejleményként értékelhetők. Üdvözlendő például, hogy helyreáll az Alkotmánybíróság költségvetési önállósága, valamint, hogy megszüntetik a köztársasági elnök akadályoztatásával kapcsolatos, tavaly érdemi indokolás nélkül bevezetett eljárást. 

Azonban az Alaptörvény tizenhetedik módosítása és a Tervezetben foglaltak együttesen sem elegendőek ahhoz, hogy helyreállítsák az elmúlt években politikai befolyás alá került Alkotmánybíróság független és hatékony működését. Az alkotmánybíráskodási modell újragondolása és újraszabályozása egy összetett, a jövendő alkotmányozási folyamatra tartozó feladat, de a modellnek vannak olyan alapvető hiányosságai, amelyek korrekcióját azonnal el kellene végezni, és nem várhatnak az új alkotmány megalkotásáig. Ezek közül kiemelkedik az alkotmánybírák megválasztásának módja. A reform azért is sürgető, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosítása nyomán 2026. szeptember 1-jén négy alkotmánybíró mandátuma szűnik meg a 70 éves nyugdíjkorhatár visszaállítása miatt.  Ha azonban utódaik kiválasztása ugyanolyan, politikailag befolyásolt eljárásban történik, mint az elmozdított bíráké, akkor a függetlenség helyreállítása csak illúzió marad. 

A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a parlamenti kétharmados többség teljesen egyedül döntsön az alkotmánybírák személyéről. Ez azt eredményezte, hogy az Alkotmánybíróság egyoldalú politikai befolyás alatt álló intézménnyé vált, amely elveszítette függetlenségét, és ezáltal nem volt képes betölteni a kormányzatot ellensúlyozó és az alkotmány érvényesülését biztosító szerepét. A Magyar Helsinki Bizottság ezért azt javasolja, hogy a törvénytervezet egészüljön ki a jelölési és megválasztási eljárás tekintetében az alkotmánybírák függetlenségét előmozdító garanciákkal, növelve a konszenzusos elemeket a bírák kiválasztásának folyamatában. Erre számos megoldás kínálkozik, de mindegyiknek közös eleme, hogy biztosítani kell, hogy a parlamenti kétharmados többség ne dönthessen egyedül az alkotmánybírák személyéről. Ilyen lehet például az alkotmánybírák kinevezésének megosztása az államfő, az Országgyűlés és a Kúria teljes ülése között, vagy, átmenetileg, a visszatérés ahhoz a 2010 előtti megoldáshoz, amely szerint az országgyűlési jelölőbizottságban minden frakció azonos számban képviselteti magát, de beépítve egy mechanizmust a patthelyzetek elkerülésére. Érdemes megfontolni továbbá más hatalmi ágak mellett független szakértők bevonását is a folyamatba, például a jogi karok vagy az MTA formájában, illetve megfelelő eljárásban, átlátható módon megválasztott egyéni szakértők útján, valamint a jelöltek nyilvános meghallgatását is. 

A szervezet további módosításokat is javasol. Indokoltnak tartja például, hogy alkotmánybíróvá ne lehessen megválasztani olyan személyt, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt, valamint hogy ismét csak a jogász végzettséghez kötött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat számítson be az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez szükséges húszéves szakmai tapasztalatba. Annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság eljárása hozzáférhetőbb és hatékonyabb legyen, javasolják az absztrakt utólagos normakontroll indítványozói körének kibővítését és az alkotmányjogi panasz egyes eljárási szabályainak módosítását is. A Magyar Helsinki Bizottság szerint indokolatlan az is, hogy a tervezet hosszadalmas és formalizált pályázati eljárást ír elő az Alkotmánybíróság elnökének megválasztására – az elnökválasztás rendjének kialakítását célszerűbb lenne magára a testületre bízni. 

A Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozza: az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítása kulcsfontosságú a jogállam újjáépítése szempontjából. A mostani törvényjavaslat több előremutató elemet tartalmaz, de a legfontosabb garanciális kérdésben – az alkotmánybírák kiválasztásának reformjában – nem hoz változást. Mivel szeptembertől négy alkotmánybírói hely üresedik meg, e hiányosság mielőbbi orvoslása különösen sürgető. 

A Magyar Helsinki Bizottság részletes véleménye az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának tervezetéről itt olvasható.