Újabb strasbourgi feketepont az ügyészségnek 

Nemcsak maga a rendőri bántalmazás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges büntetőügyeket és megtalálja az egyenruhás elkövetőket – tette sokadszor világossá friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. Márpedig 2024-ben a magyar ügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt megindult büntetőeljárásoknak mindössze 8%-ában emelt vádat. 

Még 2019 októberében a 17 éves Schönberger Ádám és két kiskorú barátja jogosítvány nélkül autózott éjszaka. A rendőrök felfigyeltek a rendszám nélküli járműre, és át akarták vizsgálni az autót. Schönberger elhajtott, majd kocsit odahagyva a három fiú a közeli elhagyatott bányába menekült. A pécsi fiú azért is futott el, mert hetekkel korábban szemtanúja volt annak, hogy a testvérét rendőrök verték meg.

A fiatalokat sikerült megtalálni az intézkedő rendőröknek, akik közül hárman a helyi rendőrség, ketten a készenléti rendőrség munkatársai voltak. Schönbergerrel szemben testi kényszert alkalmaztak, de korántsem szabályosat. Az egyik rendőr megrugdosta a földön lapuló fiút, majd a fejét elemlámpával ütötte. Kollégája kétszer is mondta neki, hogy hagyja abba a bántalmazást, de hiába. A megbilincselt fiatalemberhez végül mentőt kellett hívni. Testszerte és a fejtetőn is számos zúzódás, bevérzés és horzsolás keletkezett rajta.

A fiút sértettként a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indított büntetőeljárásban. 

Az ügyészség orvosszakértőt rendelt ki, aki szerint a fiú csonttörése lehetett egy öt hónappal korábbi motoros sérülése következménye is, noha akkor megröntgenezték, és törést nem találtak a kezén. A rendőrök szerint a sötétben elesett, és akkor keletkeztek a fiún a sérülések. 

Csakhogy egy másik orvosszakértő szerint ez nem magyarázza a számos, a test különféle helyein szerzett sérüléseket. Ez a szakértő azt valószínűsítette, hogy a fiatal fejsérülései igenis keletkezhettek elemlámpás bántalmazás nyomán, de eléséstől nem származhattak. Az ügyészség azonban ezt a szakvéleményt nem vette figyelembe. Ahogyan nem hallgatta ki a feltételezett elkövetőt és járőrtársát sem, aki végig láthatta a bántalmazást. A nyomozóhatóság nem tett kísérletet a tanúvallomások és a szakértői megállapítások ellentmondásainak feloldására sem. 

A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség egy év után megszüntette a nyomozást. A bántalmazott fiú panaszt tett emiatt, de az ügyészség elutasította. A hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve Schönberger Ádám a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemrég megállapította, hogy a bántalmazást – amire megalapozott gyanú volt – az ügyészség nem vizsgálta ki alaposan: a nyomozás nem volt kellően alapos. Az állam megsértette a 17 éves fiatal emberi jogait, mert senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Alapjogsértésnek számít az is, ha az állam nem jár el kellő gondossággal az ilyen ügyekben, és a hatóságok még az elvárható nyomozati cselekményeket sem végzik el. 

Ezért Schönberger Ádámnak 5500 eurós kártérítést, úgynevezett igazságos jóvátételt ítélt meg a strasbourgi bíróság. 2003 óta ez a 121. strasbourgi panasz, amelyet megnyertek a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.

„A magyar állami szerveknek meg kellene érteniük, hogy egy rendőr általi bántalmazás soha, semmilyen körülmények között nem lehet ≫rendben≪. Ezeket az eseteket ugyanolyan szigorúsággal kellene kezelniük, mint a rendőrök elleni támadásokat. Itt nem ez történt, így a bántalmazás büntetlen maradt. Remélem azért, hogy a strasbourgi bíróság ítélete közel év 7 után is jelent némi elégtételt Ádámnak” – mondta el Győző Gábor ügyvéd, aki a sértetti képviseletet látta el az eljárásban. 

A Magyar Helsinki Bizottságnak több évtizedes tapasztalata van a bántalmazási ügyek sértettjeinek képviseletében. Csak a strasbourgi bíróság előtt a mostani üggyel együtt 12 alkalommal nyertek már pert a jogvédő egyesület ügyfelei. Az ilyen bűnügyekben kirívóan rossz az ügyészség nyomozáseredményessége, még a nyilvánvalónak tűnő esetekben is ritkán emelnek vádat az egyenruhásokkal szemben, és elvétve születnek elmarasztaló ítéletek velük szemben a bíróságokon. Sőt, gyakran az elítélt bántalmazók tovább dolgozhatnak a rendőrségen vagy börtönben. 

A strasbourgi bíróságot működtető Európa Tanács Miniszteri Bizottsága észlelve a rendszerszintű problémát kiemelt ellenőrzést rendelt el a magyar állammal szemben. 15 év után azonban továbbra sincs érdemi javulás a rendőri bántalmazások kivizsgálásában. A Magyar Helsinki Bizottság idén januárban immáron tizedszer adta be helyzetjelentését és javaslatait a bántalmazások hatékonyabb megelőzésére, feltárására és megbüntetésére. Ideje lenne, ha az állam végre figyelne a civil jogvédők javaslataira, és kellő eréllyel lépne fel az egyenruhás bántalmazókkal szemben.