Migrációs paktum közérthetően: kérdések és válaszok 

Megkérdeztük a téma iránt érdeklődőket a közösségi csatornáinkon, mire kíváncsiak a frissen bevezetett szabályokkal kapcsolatban, menekültügyi szakértőink pedig megválaszolták a beérkezett kérdéseket. 

Milyen kötelezettségekkel jár a Paktum?

• Menedékkérelem beadásának lehetővé tétele: Magyarországnak lehetővé kell tennie, hogy az országban tartózkodó külföldiek menedékkérelmet nyújthassanak be. 

• Kapacitásbővítés: Bizonyos menedékkérők esetében (ha hamis dokumentumokat nyújtottak be, vagy nem mondtak igazat a hatóságnak, ha nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, vagy olyan országból jönnek, aminél EU-s átlagban 20% alatti a menedékkérelmek pozitív elbírálása) kötelező lesz határeljárást lefolytatni. Szintén határeljárást lehet lefolytatni azok esetében akik a határon kérnek menedéket, vagy jogszerűtlenül lépnek be az országba. A határeljárás kapcsán Magyarországnak növelnie kell a kapacitásait úgy, hogy egyszerre 7716 főt tudjon befogadni. 

• Szolidaritás: A szolidaritási mechanizmus alapján a migrációs nyomás álló tagállamoknak a többi tagállamnak segítenie kell. Ez történhet menedékkérők átvételével, anyagi vagy technikai/operatív segítség nyújtásával. Azt, hogy melyik országnak milyen mértékben kell hozzájárulnia  a szolidaritási mechanizmushoz, a lakosságszám és az éves GDP határozza meg. Évente állapítják meg, hogy melyik ország áll migrációs nyomás alatt. 

Milyen szigorításokat tartalmaz a Paktum?

A Paktum számtalan kisebb-nagyobb szigorítást tartalmaz, amik többek között az irregulárisan érkezők belépésének nehezítését, az EU-s országokon belüli továbbutazás szankcionálását célozzák. Ezek mindegyikének felsorolása külön tanulmányt érdemelne, de pár fontosabbat itt is ismertetünk: 

• Aki jogszerűtlenül lép be az országba, vagy a határon nyújt be menedékkérelmet, vele szemben el kell végezni egy előszűrést, ami során a kérelmező őrizetben tartható. Ezt követően határeljárásban lehet vizsgálni, hogy befogadható-e a kérelme, melynek során szintén őrizetbe vehető vagy kötelezhető arra, hogy meghatározott helyen tartózkodjon. 

• Megállapodást lehet kötni az Unión kívüli országokkal, hogy a menedékkérők oda, mint “biztonságos harmadik országba” visszaküldhetőek legyenek. 

• Könnyebb lesz elfogadhatatlannak minősíteni egy menedékkérelmet akkor, ha valaki “biztonságos harmadik országon” keresztül érkezett az adott tagállamba. Ezt azt jelenti, hogy a kérelmet meg sem vizsgálja a tagállam. 

Van kötelező befogadás?

Nincs. A szolidaritási mechanizmuson belül 3 különböző módon lehet segíteni azokat a tagállamokat, amelyek migrációs nyomás alatt állnak. Ez jelenleg 4 tagállamot érint: Görögországot, Olaszországot, Ciprust és Spanyolországot. Ha ezek a tagállamok segítséget kérnek, akkor ezeken a módokon lehet őket segíteni: 

• menedékkérelmek elbírálásának átvétele – ez esetben is, az a tagállam dönt a kérelemről, aki átveszi, tehát nincs kötelező befogadás 

• anyagi segítség 

• technikai/operatív segítség. 

Van-e limit az Európában beadott menedékkérelmekre?

Nincs ilyen limit.  

Az Európában beadott menedékkérelmek száma ugyanakkor az elmúlt években folyamatosan csökken. 2025-ben 821 503 menedékkérelmet nyújtottak be az EU+ országokban (Ez az EU, Norvégia, Svájc, Liechtenstein és Izland). 2024-ben 1 018 549 ilyen menedékkérelem volt. Ez a szám azt jelenti, hogy ennyien kértek védelmet, és nem azt, hogy ennyi ember kapott védelmet.  

Ez érinti a munkaerőimportot?

Nem. A külföldi munkások tartózkodási engedéllyel jönnek Magyarországra. Tartózkodási engedélyt valamilyen meghatározott célra lehet kérni (például munkavállalás, tanulás vagy önkéntesség) és igazolni kell, hogy az illetőnek lesz lakása, egészségbiztosítása és megfelelő anyagi fedezete az itt tartózkodás során. Tartózkodási engedélyt főszabályként a magyar konzulátusokon lehet kérni. 

A Paktum a menedékkérelmekre vonatkozik. Menedékkérelmet akkor lehet benyújtani, ha valaki már itt van Magyarországon, és a hazájában üldözés, háború vagy más súlyos sérelem fenyegetné. Menedékkérelmet általában konzulátusokon nem, csak az ország területén lehet benyújtani. Magyarországon jelenleg ehhez képest szigorúbb a szabály – menedékkérelmet csak akkor lehet benyújtani, ha valaki előtte Magyarország  kijevi vagy belgrádi követségen ún. szándéknyilatkozatot terjeszt elő. (Akkor is, ha pl. diákként már eleve itt van jogszerűen Magyarországon, sosem járt Szerbiában vagy Ukrajnában.) 

Ha a befogadást el lehet utasítani, és más módon is lehet támogatást nyújtani (pl. pénz vagy technikai segítség), akkor mi történik, ha az országok többsége az utóbbiakat választja, és továbbra is néhány tagállamban halmozódnak a migránsok?  Felül lehet-e a Paktum szerint bírálni az országok szuverén döntését, ha nincs elég ország, amelyik befogadna?

Fontos, hogy a Paktum szerinti szolidaritási intézkedések esetében nem általában migránsokról beszélünk, hanem azokról, akik menedékkérelmet nyújtanak be.  

A jelenlegi szabályozás szerint nem lehet felülbírálni a tagállamok döntését, hogy milyen módon akarnak szolidaritást vállalni. 

Igaz az, hogy Magyarország mellett Lengyelország is elutasította mind a 10 pontját a Paktumnak, illetve több pontját elutasította Szlovákia és Ausztria is?

Igaz, hogy több más tagállam is kifejezte, hogy nem érte egyet, vagy  elégedetlen a Paktummal. Ugyanakkor valamennyi más ország tett lépéseket annak érdekében, hogy a Paktumot zökkenőmentesen el lehessen kezdeni alkalmazni.  

Olyan teljes elzárkózás, a közösségi konszenzussal és az Uniós joggal való kifejezett szembefordulás ami Magyarország részéről tapasztalható, egyetlen más országnál sincs. 

Milyen lesz a határeljárás a gyakorlatban?

Szerbia és Ukrajna vissza fogja venni az elutasított menedékkérőket? Akinek nem sikerül elbírálni a menekültstátusz iránti kérelmét 12 hét alatt, azt be kell engedni az ország területére a folyamat lezárultáig? Nekik mostantól mindenképp Magyarországon kell maradniuk vagy továbbra is eldönthetik, hova mennének tovább, mint eddig?

A határeljáráshoz szükséges kapacitás kiépítésére Magyarországnak több, mint 73 millió euró lehívható kerete volt (ez nagyjából 26 milliárd forint), azonban ebből egyelőre semmit nem kért sem az előző, sem pedig a jelenlegi kormány. Ez a lehívható keret nemcsak magára a táborra, hanem a személyzet bővítésére, és a körülmények megteremtésére is elég lett volna.  

Akiknek elutasítják a menedékkérelmét a határeljárásban, azoknak nem engedélyezik, hogy belépjenek a tagállam területére, hanem az úgynevezett határon folytatott visszaküldési eljárásba kerülnek, ahol ismét 12 hétig a külső határon, vagy tranzitzónákban található helyszíneken kell tartózkodniuk. Ezeknek a személyeknek kérelemre önkéntes távozásra szolgáló időtartamot kell biztosítani, és ennek határideje maximum 15 nap lehet. Nem lehet önkéntes távozást biztosítani akkor, ha fennáll a szökés veszélye, hanem ebben az esetben meg kell szervezni az elutasított kérelmező kiutasítását a származási országába (azaz a kitoloncolásáról kell dönteni).  

Akiknek nem tudják elbírálni a kérelmét 12 hét alatt, azt be kell engedni az ország területére és úgy kell folytatni a menekültügyi eljárását, de alapvetően a Paktum azt mondja ki, hogy a határeljárás során mindenkinek el kell bírálni a kérelmét maximum 12 héten belül. Ha annak fennállnak a körülményei, akkor egy személyt őrizetbe is lehet venni, és ott lehet tartani a menekültügyi eljárása befejezéséig. 

A szerb határnál felbukkanó embereket be kell-e engedni az országhatáron belülre a menekülteljárás lefolytatásának idejére? Ha igen, akkor korlátozhatja-e az állam a mozgásukat?

A szerb határnál felbukkanókat, ha menedékkérelmet nyújtanak be, a fent ismertetett határeljárásban lehet “terelni”. A határeljárásban lévőket az ország területén, de határhoz közeli helyen lehet elhelyezni, vagy arról is lehet rendelkezni, hogy őrizetbe veszik őket – bár ebben az esetben bírói felülvizsgálat szükséges. Az őrizet mellett más módon is lehet korlátozni az így érkezők mozgását; kötelező tartózkodási helyet lehet nekik kijelölni, vagy előírni számukra, hogy rendszeresen jelentkezniük kell a hatóságnál. 

Emellett jogilag úgy kell tekinteni, hogy még nem léptek be az országba – ez abban az esetben releváns, ha elutasítják a kérelmüket, mivel így gyorsabban, kevesebb vizsgálattal visszaküldhetőek. 

Miben igaz és miben nem igaz az az állítás, hogy a gyakorlatban így sokkal nehezebb és hosszabb lesz egy, az országhatárt már átlépett illegális migráns kitoloncolása az Unió területéről?

A Paktum a határeljárás megteremtésével éppen hogy az irregulárisan érkezők előszűrését és tagállamba való be-nem-lépését szeretnék megteremteni. Ha egy kérelmező menedékkérelme a határeljárás után elutasításra kerül, ezután a visszatérési határeljárásba kerül, ahol önkéntes távozásra adhatnak neki lehetőséget (amely maximum 15 nap), vagy pedig megszervezik a kiutasítását, azaz kitoloncolják.  

Egy orosz ismerősöm (politikai menekült) ragadt bele a német menekültellátásba, és borzalmas viszonyokról számolt be. Várható-e téren javulás? A kérelmek gyorsabb elbírálása?

A Paktumnak kifejezett célja, hogy gyorsabbá tegye az eljárásokat, így a határidők a következőképpen alakulnak: 

Előszűrés: 7 nap a határon, 3 nap, ha a kérelmező már az országban van 

Elfogadhatósági eljárás: 2 hónap  

Határon lefolytatott eljárás: 12 hét 

Gyorsított vizsgálati eljárás: 3 hónap 

Érdemi vizsgálati eljárás: 6 hónap (+6 hónap meghatározott esetekben, pl. ha aránytalanul sok kérelmező, vagy ha összetett ügyről van szó) 

Mennyibe kerülnek a migránsok az adófizetőknek es Paktum után mennyibe fognak. Arányaiban nézve a gazdasághoz, más költségekhez, például egészségügy ez mekkora összeg?

Jelenleg Magyarország egy óriási bírságot fizet azért, mert nem felel meg az Európai Uniós menekültügyi szabályoknak, mivel az Európai Unió Bírósága 2024. június 13-án 200 millió eurós bírságra büntette Magyarországot. A büntetés naponta egymillió euróval tovább emelkedik, amíg a kormány nem hajtja végre az uniós ítéletet. Ez óriási összeg, és ennél biztos, hogy sokkal kevesebbe kerülne egy jól működő menekültügyi rendszer létrehozása. Mivel azonban Magyarországnak még terve sincsen a Paktum végrehajtására, ezért nem tudjuk megmondani, pontosan mennyibe kerülne egy menedékkérő, hiszen ez több mindentől is függ. Viszonyítási alapként pl. egy Ukrajnából menekülő elszállásolásáért 5000 Ft-ra jogosult naponta az a szervezet, aki a szállást biztosítja. Ezen felül azok a felnőttek, akik nem dolgoznak (akik a gyerekeikkel vannak otthon például vagy idősek), havonta 22 800 ft-ot kapnak, míg a gyerekek után havi 13 700 ft létfenntartási támogatás jár. Ugyanakkor ez egy teljesen más rendszer, mint ami a menedékkérőkre vonatkozik. 

Hangsúlyozni kell, hogy a menekültek nem kapnak semmilyen anyagi támogatást vagy segélyt. A jelenlegi szabályok szerint befogadó állomáson lehetnek a menedékkérelmük elbírálása alatt, ahol alapvető élelmiszereket és alapvető higiéniai szereket kapnak. Ha valaki megszerzi a státuszt, azaz nemzetközi védelmet kap, onnantól mindössze arra jogosult, hogy még 30 napig ezen a befogadó állomáson maradhasson. Ezt követően magáról kell gondoskodnia minden szempontból. A nemzetközi védelemben részesülők integrációjához 10 éve nem járul hozzá az állam. 

Mennyi menekült érkezhet most és milyen ellátást kaphatnak?

A jelenlegi rendszer szerint Magyarországon nem lehet menedékkérelmet beadni, csak nagyon kivételes esetekben. Menedékért folyamodni először a belgrádi vagy a kijevi (!) magyar nagykövetségen benyújtott szándéknyilatkozattal lehet, és csak ezután lehet Magyarország területére beutazni, ahol megindul a menekültügyi eljárás. (Részletesebben lásd: https://helsinki.hu/menekultugyi-eljaras-magyarorszagon/) 

Azok a személyek, akik a fentiek ellenére mégis eljutnak a menekültügyi eljárásig Magyarországon, és kérelmezővé válnak, pusztán befogadó állomáson történő elhelyezésüket kérhetik, ahol “egészségnek megfelelő és alapszükségleteket kielégítő” életfeltételeket kell biztosítani. Ez a valóságban alapvető élelmiszereket, és alapvető higiéniai szerek biztosítását jelent. Emellett a kérelmezők alapvető egészségügyi ellátásokban is részesülhetnek. 

Ha valaki menekültté (vagy oltalmazottá válik), 30 napig jogosult a fenti befogadó állomáson maradni, és még az elismeréstől számított 6 hónapig jogosult egészségügyi ellátásra. A menekültek (vagy oltalmazottak) semmilyen más pénzügyi vagy szociális segítséget nem kapnak az államtól.  

Milyen változások lesznek EU-s szinten és Magyarországon a menekültpolitikában az eddigiekhez képest?  

Az alapvető változások abban fognak rejleni, hogy a Paktum bevezette az előszűrés rendszerét, valamint a vízum, vagy megfelelő papírok nélkül érkező menedékkérőket nem engedik be jogilag az ország területére, hanem őket a határon felállítandó tranzitzónákban tarthatják fogva 12 hétig. Változás az is, hogy valaki menedékkérelmét elfogadhatatlannak lehet minősíteni, amennyiben biztonságos harmadik országon keresztül érkezett, vagy pedig ha a kiutasítása után több mint 7 nappal nyújtott be menedékkérelmet. Emellett a Paktum azok vonatkozásában is bevezeti az úgynevezett “gyorsított eljárás” lehetőségét, akik bár papírokkal és legálisan vannak az Európai Unió területén, de mondjuk az EU szerint “biztonságos országnak” számít az ország, amiből érkeztek, vagy pedig nem a lehető leggyorsabban nyújtották be a menedékkérelmet az érkezésük után, illetve akik olyan országból származnak, amelyből az Európai Unióban 20% alatt van az elismert menekültek száma.  

Ha egész Irán vagy Palesztina Európába akar menekülni, akkor mindenkit be kell fogadni? Vagy egyszerűen nem lesznek beengedve a határon és EU-n kívüli országban kell benyújtaniuk a menedékkérelmüket? 

Amikor háborús helyzet alakul ki, valóban megemelkedik a menekültek száma, és így Európában is nagyobb számmal jelennek meg menedékkérők. Azonban a menekülés realitását nézve az emberek nagy száma a szomszédos országig jut el, az oda menekülőkhöz képest csak elenyésző része tud Európáig eljutni. Láthatjuk, hogy hiába szomszédos ország Ukrajna, így sem menekült el Ukrajna teljes lakossága Európába, pláne nem Magyarország területére érkeztek a legtöbben, hanem sokan egyáltalán nem, vagy csak az országon belül költöztek el, és a háborús fenyegetés ellenére továbbra is az ország területén laknak. 2026 januárjában az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint Ukrajnában 3,7 millió úgynevezett belső menekült volt. 

Mi fog történni azokkal az emberekkel ezentúl, akik háború sújtotta országból érkeznek, és menedékkérelmet nyújtanak be? Ugyanúgy fogunk eljárni, az EU-s irányelvek szerint, mint a nyugat-európai országok? Ha valaki Magyarországon, legálisan nyújt be kérelmet, mi fog vele történni?

A Paktum abban jelenti a legnagyobb változást az eddigi közös európai menekültügyi rendszerhez képest, hogy már nem irányelvekből áll, hanem rendeletekből, amelyeket közvetlenül kell alkalmazni az összes EU-s tagállamban. (Ez röviden azt jelenti, hogy nem törvényt kell például alkotni a meglévő irányelv alapján, hanem közvetlenül maga a rendelet szövege az, amelyet alkalmazni kell a menekültügyi eljárásokban). Emiatt Magyarországon június 12-e óta teljesen ugyanazok a szabályok vannak érvényben, mint az Európai Unió bármelyik más tagállamában, teljesen ugyanazon eljárásrend alapján kell eljárni az ügyekben. Amennyiben valaki benyújt egy menedékkérelmet, először vizsgálni kell, hogy: 

1. elfogadhatatlannak minősül-e a kérelme, mivel pl. már máshol kapott nemzetközi védelmet a személy, vagy pedig van olyan biztonságos harmadik ország, amelyen keresztül utazott, 
2. ha nem elfogadhatatlan a kérelem, akár gyorsított eljárásban is lehet vizsgálni a menedékkérelmet, amely mindösszesen 3 hónap, pl. abban az esetben, ha irreleváns információkat szolgáltatott a személy, vagy biztonságos származási országból érkezik, vagy pedig olyan országból, amelyből az Európai Unióban 20% alatt van az elismert menekültek száma,  
3. ha pedig nincs lehetőség a gyorsított vizsgálati eljárásra, 6 hónap alatt kell érdemi vizsgálati eljárást lefolytatni. 

Szabályozza a megállapodás a menekült- vagy más védelmi státuszok visszavonását?

Azokat a menekülteket, akik már itt élnek az Európai Unió területén, a Paktum nem érinti jelentősen. A Paktum kvalifikációs rendelete szabályozza azt, hogy valakinek hogyan vonható vissza a státusza, azonban ebben nincs különbség az eddigiekhez képest, a visszavonhatóság okai ugyanazok maradnak. A tagállamokban így mindenütt ugyanolyan indokok és ugyanaz az eljárás alapján lehet visszavonni a nemzetközi védelmet, nem lesz valamely tagállamnak arról döntési joga arról, hogy önkényesen megvonja a státuszt és kitoloncolja a menekült jogállású személyt az EU-ból. 

A befogadottak közé beleszámítanak az Ukrajnából érkező, menedékes státusszal rendelkezők? 

A Paktum nem vonatkozik az Ukrajnából érkező, menedékes státusszal rendelkező személyekre. Az Ukrajnából érkezőkre az átmeneti védelemről szóló 2001-es irányelv vonatkozik. 

Aki pl. Afrika közepéről érvényes úti-okmányok nélkül eljutott Európa határáig, az megsértette valamennyi útba eső ország törvényeit. Az ilyen, bizonyítottan sorozatos törvénysértőket vajon miért nem szabad potenciális bűnözőnek tekinteni, még mielőtt belépnek Magyarország/Európa területére?

Annak, aki menekülni kényszerül, sokszor nincsenek okmányai, például érvényes útlevele, és nem rendelkezik vízummal sem. Akit a saját állama üldöz vagy az állam nem tudja megvédeni az üldözéstől, azzal szemben ez nem is lehet elvárás. Elképzelhető például, hogy pont amiatt nem kap valaki útlevelet, mert az éppen aktuális rendszer ellenzéke. Elég csak a nem túl távoli magyar történelemre gondolni. A jó hír az, hogy a menedékkérők ettől nem lesznek bűnelkövetők. Meg kell vizsgálni az ügyüket és ez alapján az adott ország menekültügyi hatósága fel tudja mérni, hogy pontosan mi történt, miért kényszerült valaki arra, hogy hirtelen, papírok nélkül elhagyja a lakhelyét, adott esetben a családját, barátait. Tehát ha van arra racionális magyarázat, hogy valaki miért így érkezett, akkor azt nem lehet neki felróni. 

Milyen edukációs tervük van a migrációval kapcsolatos megítélés konszolidációjára?

Az ilyen beszélgetések fontosak, ahol tényekről beszélünk, ahol kíváncsiak vagyunk egymás véleményére és ahol van nyitottság arra, hogy párbeszéd alakuljon ki egy olyan témában, ahol sok éven át nagyon sok pénzt költött arra a magyar kormány, hogy gyűlöleletet keltsen egy olyan csoport ellen, akinek a tagjaival a társadalom nagyon kis része találkozott csak személyesen. Éppen ezért könnyebben vált mindaz a gyűlölet- és félelemkeltő propaganda hihetővé, amit az előző kormány terjesztett. 

Ma már igyekeznek illegális és legális migránsokat megkülönböztetni, de az emberek félelemérzete fals, hiszen migráns a Balatonon lakó német idős pár, akinek vannak iratai, és migráns az afgán menekült is, akinek nincsenek iratai. Migráns az, aki lehúzza az államot a segélyekkel és nem próbál alkalmazkodni, és migráns az, aki munkát vállal / adót fizet / próbál beilleszkedni.

Az ilyen elválasztás nem speciálisan a migránsokra alkalmazható – az emberek, legyenek magyarok, vagy más országból származók, általában különbözőek; hoznak jó vagy rossz döntéseket, viselkednek jól vagy rosszul. 

A legális és illegális migránsok közti különbségtétel sem igazán hatékony; egy német vagy brit nyugdíjas is válhat illegálisan tartózkodóvá, ha nem hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyét, és egy illegálisan érkező személy is – ha kiderül, hogy jó okból menekült, akár illegálisan is a származási országából – válhat jogszerű tartózkodóvá, vállalhat munkát, fizethet adót, megtanulhat magyarul és idővel akár magyar állampolgár is lehet belőle. 

Természetesen, az illegálisan tartózkodó külföldiekkel szemben minden államnak joga és kötelessége fellépni. Ugyanakkor pont azért, mert annyi különböző oka lehet annak, hogy valaki ilyen élethelyzetbe került, nem lehet általános választ adni arra, hogy kit lehet “jó” vagy “rossz” migránsnak tekinteni. 

Emellett az EU-n kívülről érkező “migráns” és különösen a menekült emberek nem kapnak speciális pénzbeli támogatást, segélyeket, így ezzel a magyar államot nem tudják “lehúzni.”  

Miért nem számolják fel az embercsempészetet? 

Természetesen nagyon jó lenne, ha a menekülőket kizsákmányoló embercsempész hálózatokat fel lehetne számolni.  

Az embercsempészet megszüntetésére globális szinten nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek. Ugyanakkor az embercsempészet a szervezett bűnözés egyik formája, mint a drogcsempészet, vagy a fegyverkereskedelem. Az általános és történelmi tapasztalatok alapján ezeknek a bűnözési ágaknak a teljes felszámolása szinte lehetetlen, még komoly nemzetközi erőfeszítés árán is.  

Az ugyanakkor bizonyos, hogy a legális migráció lehetőségének ésszerűtlen szűkítése, a menekülőkkel szembeni embertelen bánásmód, ami elrettenti őket attól, hogy biztonságosan együttműködjenek a hatóságokkal kifejezetten segíti az embercsempész hálózatok fennmaradását és működését. 

Mi fog történni azokkal az emberekkel, akik útlevél vagy iratok nélkül érkeznek, ezért nem lehet megállapítani az állampolgárságukat vagy hogy valóban olyan területről érkeztek-e, amit háború sújt?  

Az internet ma már lehetővé teszi, hogy a legtöbb ember, még ha iratok nélkül érkezik is, valamilyen módon bizonyítani tudja a származását, személyazonosságát. 

Emellett számtalan mód van arra, hogy azokról az emberekről is meg lehessen állapítani, hogy honnan érkeztek, akiknek nincsenek irataik. A menekültügyi eljárás egyik legfontosabb része a menekültügyi meghallgatás, ami gyakran 5-6 óra hosszú. Ennek során sok olyan kérdést tesznek fel, ami segít megállapítani az illető szavahihetőségét – el kell mondani, hogy honnan származik, milyen nevezetességei, jellegzetességei vannak a településnek, ahonnan jött, milyen alapvető információkat tud a származási országáról, mi jellemző a népcsoportra, amihez tartozik, hova járt iskolába stb. A tolmácsok is tudnak segíteni, jelezni, ha valaki pl. más akcentussal beszéli a nyelvet, mint amilyen nemzetiségűnek mondja magát. 

Lesz-e létszámbővítés a migrációs területen dolgozók körében? 

Mivel Magyarország nem adott le végrehajtási tervet a Paktum vonatkozásában, ezért arról nincs információ, hogy a dolgozók létszámát tervezik-e bővíteni. A 73 millió eurós lehívható keret, amelyet már fentebb is említettünk, azonban ilyen költségekre is felhasználható lett volna. 

Összesen hány migrációs hátterű személy van az EU-ban? Ebből mennyi “illegális”, mennyi dolgozik?

Az Eurostat adatai szerint 2025. január 1-jén az EU-ban élő 450,6 millió ember közül 46,7 millió (10,4%) született az EU-n kívül. Az OIF adatai szerint Magyarországon 2025-ben 403 551 személy tartózkodott “érvényes engedéllyel”, őket lehet migrációs hátterű személynek nevezni. A 403 551 személy többsége tartózkodási engedéllyel tartózkodik Magyarországon, csupán 6074 személy tartózkodik Magyarországon nemzetközi védelmi státusszal. 

A dokumentumok nélkül tartózkodók számát nagyon nehéz megbecsülni. Magyarországon 2025-ben 6875 személy lett kiutasítva (részletesebben ld. következő pont). 

Mivel az Európai Uniós adatokat nagyon nehéz megmondani, ezért a magyar adatokra szorítkozunk abban, hogy hány migrációs hátterű személy dolgozott: Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel (amely általában munkavégzéssel együtt is jár) 2025-ben 211 191 harmadik országbeli állampolgár, és 186 286 EGT állampolgár tartózkodott. 

Van adat, vagy becslés arra vonatkozóan, hogy hány olyan ember van európai országokban, akiknek a menedékkérelmét elutasították, de nem tudták fizikailag is hazatoloncolni?

Erre nincs igazán megbízható statisztika. Egyrészt nincsen uniós szinten külön szám arra. hogy hány kiutasítást hoztak menekültügyben, hányat más eljárásban (pl. egy tartózkodási engedély iránti kérelem elutasításakor.) 

Emellett nem minden kiutasításnál rendelnek el kitoloncolást (deportálást), így az elrendelt kiutasítások és a végrehajtott deportálások száma nem következik egymásból.  

Magyar példával élve, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság statisztikái szerint 363 személy esetében hajtottak végre kitoloncolást, miközben 6875 személlyel szemben kiutasítást. A különbség nem azt jelenti, hogy ezeket a személyeket nem sikerült hazaküldeni, hanem a 6875 személy nagy része önkéntesen hazatért, ezért nem szerepel a kitoloncolt (hatósági kísérettel való végrehajtás során kiutasított) személyek statisztikájában.