Jogsértő volt a dudálós tüntetések totális tilalma koronavírus-járvány idején

Önkényesen tiltotta meg a rendőrség a Szivárvány Misszió 30 fős autós tüntetését az LMBT-jogokért 2020 decemberében. Ahogyan alapjogsértő volt a kormány elégtelen járványkezelése elleni 10 fős dudálós tüntetés tiltása is Gyulán 2021 márciusában. Míg kaszinóba, boltba, misére lehetett járni, addig autóban ülve tüntetni nem. A magyar állam aránytalanul korlátozta a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek gyülekezési jogát – mondta ki ma a strasbourgi bíróság.

A gyülekezési jog a demokratikus társadalom egyik alapja. Ezt az emberi jogot csak más emberi jogok érvényesülése érdekében lehet korlátozni. Ilyen az élethez és egészséghez való jog. A gyülekezések általános tiltását csak súlyos válsághelyzetek indokolhatják, adott esetben ilyen lehet az egészségügyi veszélyhelyzet is, amit COVID-járvány idején vezettek be. De a hatóságok még ebben az esetben sem tekinthetnek el a bejelentett gyülekezés körülményeinek vizsgálatától, mert a korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lenni. 

A magyar kormány 2020. november 10. és 2021. május 22. között általános gyülekezési tilalmat vezetett be, amely a vallási rendezvények kivételével kizárt minden más nyilvános gyülekezést a körülményekre való tekintet nélkül. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei ebben az időszakban szerették volna politikai véleményület gyülekezéssel kinyilvánítani. A rendezvényeiket nagy gondossággal, a járványra tekintettel kis körben kívánták megtartani, a rendőrség a veszélyhelyzeti szabályozásra hivatkozva mégis megtiltotta nekik.

A Budapest Pride-ot is szervező alapítvány, a Szivárvány Misszió 2020. december 10-re, az emberi jogok világnapjára autós tüntetést szervezett volna az Országház melletti parkolóhoz. A tüntetést lezárt területen, a járványhelyzet szempontjából maximális gondossággal eljárva, parkoló, zárt autókban ülve, maszkban és egymástól biztonságos távolságot tartva, legfeljebb 30 fő részvételével tervezték megtartani. A résztvevők dudálással és az autókra kihelyezett transzparensekkel kívánták tiltakozásukat kifejezni az LMBTQ közösség tagjait kirekesztő, megalázó törvénnyel szemben. A rendőrség mégis megtiltotta a tüntetést, noha az semmilyen kockázatot nem hordozott a járvány szempontjából.

Ugyanígy járt el a rendőrség Jámbor Sándorral is. Ő társaival 10 fős autós, dudálós felvonulást szervezett volna Gyula központjába 2021. március 26-ra. Ők az Orbán-kormány elhibázott járványkezelése ellen akartak tiltakozni. Ezt a tüntetést is megtiltotta rendőrség.

Az alapítvány és a gyulai polgár is a Magyar Helsinki Bizottság segítségével járta végig a hazai jogorvoslati utat. Előbb a Kúria, majd az Alkotmánybíróság utasította el mindkettejük beadványait. A hazai bíróságok szerint a kormány általános rendeleti tilalma kizárta, hogy a nyilvános összejövetelekért felelős hatóság, azaz a rendőrség az egyedi eset konkrét körülményeit mérlegelje. Ezért a magyar bíróságok sem értékelték a rendőrség tiltásainak szükségességét és arányosságát.

A Szivárvány Misszió és Jámbor Sándor ezek után fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. Panaszukban rámutattak, hogy kormányrendelet csak akkor korlátozhatja a békés gyülekezés jogát, ha az a járvány megelőzése, kezelése és felszámolása célját szolgálja, arányos ezzel a céllal, és csak a szükséges mértékben korlátozza a gyülekezés jogát. A kormány által megállapított általános tilalom nem felelt meg a fenti feltételeknek.       

A betiltott tüntetések nem jelentettek valós, tényleges kockázatot a vírus terjedésére, mivel a résztvevők között nem volt fizikai kapcsolat. Egy olyan tilalom, amely megkülönböztetés nélkül betilt mindenféle nyilvános rendezvényt, eleve nem szolgálhat legitim célt.  

A vonatkozó kormányrendelet általános gyülekezési tilalmat vezetett be, amely teljes mértékben ellehetetlenítette az egyik alapjogunk gyakorlását. Megakadályozta továbbá a rendőrséget és a Kúriát abban, hogy megvizsgálják a tervezett gyülekezés egyedi körülményeit.  

A rendelet indokolatlan különbséget is tett. Általánosságban tiltotta a gyülekezési jog politikai szabadságként való gyakorlását, viszont semmilyen módon nem korlátozta a vallásszabadság gyakorlását célzó vallási események megtartását, amelyek hasonló kockázatokkal jártak a világjárvány idején. A sportesemények megtartására nézők nélkül is lehetőség volt. A temetéseket is engedélyezték legfeljebb 50 fő részvételével. A világjárvány idején az iskolák működtek, a kaszinók és az üzletek pedig nyitva voltak.  

A strasbourgi bíróság mai döntése igazat adott a panaszosoknak, és megállapította, hogy a magyar állam megsértette a Szivárvány Misszió és Jámbor Sándor gyülekezési jogát. Ezért fejenként 3000 eurós igazságos jóvátételt ítélt meg nekik.

„A világjárvány első hónapjaiban érthető volt, hogy a kormány igyekezett a járvány terjedésének mindenféle kockázatát kizárni, de fél év után az, hogy a gyülekezési hatóságtól elvették a mérlegelés jogát, már igazolhatatlan volt. Ez is egy olyan önkényes rendelkezéssé vált, amellyel a kormány nem a polgárok egészségét, hanem a saját hatalmát védhette. Ezt meg is tette több esetben is” – értékelte az Emberi Jogok Európai Bíróságának ma ítéletét Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

2003 óta ez a 122. strasbourgi panasz, amelyet megnyertek a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.