A válsághelyzet megszüntetése az ország biztonságát és pénzügyi érdekeit szolgálná

A Magyar Helsinki Bizottság szerint nincs szükség a szeptember 7-én lejáró „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” további fenntartására, annak jogalapja is hiányzik. A válsághelyzet  megszüntetése nem jelentené a határvédelem feladását, nem kellene lebontani a határkerítést vagy ellenőrizetlenül befogadni az országba érkező külföldieket. Éppen ellenkezőleg: lehetőséget teremtene arra, hogy visszatérjünk a jogszerű határ- és idegenrendészeti eljárásokhoz.

A válsághelyzetet 2016 márciusában vezették be, és azóta folyamatosan fenntartják. Ehhez kapcsolódik az a szabályozás is, amely alapján az ország területén jogellenesen tartózkodó külföldieket egyedi eljárás, ellenőrzés és vizsgálat nélkül a szerb határ túloldalára kényszerítik. Az Európai Unió Bírósága már 2020-ban kimondta, hogy ez a gyakorlat sérti az uniós jogot. Mivel Magyarország az ítéletet nem hajtotta végre, az uniós bíróság 2024-ben 200 millió euró átalányösszeg, valamint a jogsértés fennmaradásának minden napjára további egymillió euró megfizetésére kötelezte az országot. A bírság mértéke mára 1 milliárd euró fölött jár. Ezt a nekünk megítélt forrásokból vonja folyamatosan az Európai Bizottság. 

Mai árfolyamon ez körülbelül 370 milliárd forint. Több mint kilencszerese annak az összegnek, amelyből a kormány idén mintegy 400 ezer rászoruló gyereknek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást ad. 

A határkerítés a válsághelyzet megszüntetése után is megmarad, a rendőrség hatékonyabban őrizheti a határt, és továbbra is felléphet azokkal szemben, akik jogellenesen lépnek be vagy tartózkodnak Magyarországon. A különbség az lenne, hogy az elfogott embereket nem automatikusan kényszerítenék át Szerbiába, hanem a hatóság megállapítaná személyazonosságukat, ellenőrizné adataikat és azt, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az országban, majd egyedi eljárásban döntene arról, hogy mi történjen velük. Aki nem jogosult Magyarországon maradni, azzal szemben továbbra is lehet idegenrendészeti eljárást és kiutasítást alkalmazni. Aki pedig nemzetközi védelmet kér, annak kérelmét az uniós és magyar jog szerint kell megvizsgálni.

Ez nem gyengébb, hanem rendezettebb határigazgatást jelent: a hazai hatóságok pontosan tudnák, ki van itt, ellenőrznék az illető személyazonosságát és biztonsági kockázatait.

A kormány jelezte, hogy meg kívánja állítani a Magyarországot terhelő napi egymillió eurós bírságot. Ehhez végre kell hajtani az Európai Unió Bíróságának ítéletét. A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” megszüntetése és az ahhoz kapcsolódó jogsértő szabályok felszámolása elengedhetetlen lépés ebben az irányban.

Nem kell választani a biztonság, a jogszerűség és az uniós pénzek megóvása között, mert mindhárom elérhető egyszerre.