A tisztességes eljárás és a családi élet védelme a bevándorlót is megilleti

PQ az egyik afrikai országból profi focistaként legálisan érkezett Magyarországra 2005-ben. 2011 óta él együtt magyar állampolgárságú élettársával, akivel közösen nevelnek két gyereket (ma már 14 és 5 évesek). A család szoros érzelmi kapcsolatban állt, a családtagok ragaszkodtak PQ-hoz. A férfi 2020 augusztusában a családi helyzetére hivatkozva szerette volna meghosszabbíttatni jogszerű tartózkodását, nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtott be. Csakhogy az idegenrendészeti hatóság elutasította a kérelmét.

Az ügyben hozott első uniós bírósági ítélet

PQ tartózkodási engedély iránti kérelmét az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) mint szakhatóság állásfoglalására hivatkozva elutasította. Az AH állásfoglalása szerint PQ magyarországi tartózkodása nemzetbiztonsági érdekeket sért. A család összeomlott. A magyar élettárs és a magyar gyerekek nem akarnak elszakadni PQ-tól, és nem akarnak hazájukat, itteni gyökereiket, kötődéseiket hátrahagyva bizonytalan körülmények közé Afrikába költözni. A Magyar Helsinki Bizottságtól kértek segítséget.

A helyzet kafkai, mert a hazai szabályozás és magyar bírósági gyakorlat szerint nemcsak a letelepedési engedélyt kérvényező nem ismerheti meg a nemzetbiztonsági szakhatóság indokait, de még a döntést hozó idegenrendészeti hatóság sem. PQ-nak sem volt lehetősége arra, hogy védekezzen az AH titkosított “állásfoglalása” ellen. 

A férfi és családja a Magyar Helsinki Bizottság segítségével magyar bírósághoz fordult, ahol arra hivatkoztak, hogy a hazai szabályozás és bírósági gyakorlat ellentétes az uniós joggal. Az abszurd szabályozás sérti a külföldi apa és magyar családtagjainak alapvető jogait, a tisztességes eljáráshoz, a családi élethez való jogot, a gyermekek mindenek felett álló érdekét és a magyar családtagokat megillető alapvető uniós szabadságjogokat is.

A Magyar Helsinki Bizottság indítványára az eljáró szegedi bíróság az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult jogértelmezést kérve. 2024-ben az uniós bíróság megállapította, hogy a hazai szabályozás ellentétes az uniós joggal. A tartózkodási engedélyt kérő külföldieknek hozzáférést kell biztosítani a szakhatósági állásfoglalás és az azon alapuló idegenrendészeti döntés indokainak legalább a lényegéhez, hogy azok ismeretében érdemben védekezhessenek a számukra hátrányos döntéssel szemben. Nem elegendő az, hogy a per során a hazai bíróság megismerheti a titkosított iratok tartalmát, ha a külföldinek ugyanezt a lehetőséget semmilyen mértékben nem biztosítják. 

Az EUB azt is világossá tette, hogy a külföldi tartózkodási engedély iránti kérelmét nem lehet automatikusan megtagadni a szakhatósági vélemény miatt, mivel a hatóságnak ilyen esetekben is vizsgálnia kell, hogy a család életére, a kiskorú gyermekekre nézve nem jelentene-e aránytalanul súlyos joghátrányt, ha édesapjuktól megtagadják a tartózkodási jogot. Nem lehet arra kényszeríteni uniós polgár családtagokat, hogy elhagyják az Unió területét azért, hogy háborítatlan családi életüket folytathassák.

A tegnapi uniós bírósági ítélet

PQ és magyar családjának kálváriája azonban itt még nem ért véget.  PQ-t közben ugyanezekre a titkosított nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva tíz év beutazási tilalom elrendelése mellett kiutasították az országból. Az édesapa ezt a döntést is megtámadta a szegedi bíróság előtt, amely a Magyar Helsinki Bizottság indítványára 2025. január 17-én ebben az ügyben is előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az EUB-nek. 

A szegedi bíróság annak tisztázását kérte, hogy az EUB első, a tartózkodási engedély ügyével kapcsolatban hozott ítéletében megállapított uniós jogi követelmények vonatkoznak-e PQ kiutasítási eljárására is. Az EUB újabb ítéletére azért is volt szükség, mert hiába született meg az EUB első, egyértelmű ítélete PQ ügyében, a Varga Zs. András vezette Kúria, illetve annak Jogegységi Panasz Tanácsa azt követően, 2025. február 24-i határozatával önkényesen, az uniós jogot sértve és a bíróságok függetlenségébe beavatkozva ellehetetlenítette azt, hogy a szegedi bíróság és minden más magyar bíróság az EUB ítéletében adott jogértelmezést közvetlenül alkalmazza. Ehelyett egy másik, az EUB ítéletével több ponton ellentétes jogértelmezést adott, amelytől a magyar bíróságok nem térhetnek el akkor sem, ha az ellentétes az EUB ítéletével. 

A szegedi bíróság ezért 2025 májusában azt – a más alsóbb szintű hazai bíróságokat és a bíróságok függetlenségéért aggódókat is foglalkoztató – további kérdést tette fel az EUB-nak, hogy összeegyeztethető-e az uniós jog által garantált bírói függetlenséggel és a hatékony jogorvoslathoz való joggal az, ha a Kúria a magyar bíróságokra kötelező határozatokat hozhat olyan ügyekben, ahol az EU Bíróságának van kizárólagos hatásköre a jog értelmezésére, és ahol az EUB már elmagyarázta, hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós jogot.

PQ ügyében a Kúria által előidézett helyzet többek között azért is volt abszurd, mert míg az EUB világossá tette, hogy PQ titkosított iratokkal kapcsolatos iratmegismerési és védekezési jogát senki, a magyar bíróság sem helyettesítheti saját iratmegismerésével, a Kúria előírta, hogy elegendő az, ha az ügyészség megismeri a titkosított iratokat úgy, hogy ő sem vitathatja meg azokat az érintett külföldivel.

Ebben az ügyben született tegnap ítélet.

Az uniós bíróság kimondta, hogy a korábbi ítéleteiben már előírt jogértelmezés szerint a tisztességes eljáráshoz, a védekezéshez, a hatékony jogorvoslathoz való jogot a kiutasítással kapcsolatos közigazgatási és bírósági eljárásokban is biztosítani kell, akkor is, ha a kiutasítási határozat alapja  titkosított adatokon alapuló szakhatósági javaslat. Az ítélet kimondja azt is, hogy a Kúria által előírt, azóta már a jogszabályokba is beleírt ügyészi eljárás is sérti az uniós jogot, hiszen ahogy a magyar bíróság, úgy az ügyész sem helyettesítheti a külföldit megillető alapvető jogok biztosítását.

Az EUB azt is megerősítette, hogy az idegenrendészeti hatóság nem fogadhatja el automatikusan a szakhatóság indokolás nélküli véleményét, nem hozhat kiutasító döntést anélkül, hogy mérlegelné annak a családra, az érintett gyermekekre gyakorolt hátrányos következményeit.

Önmagában a nemzetbiztonsági kockázat nem lehet abszolút, minden körülményt felülíró kiutasítási indok, sőt, a kiutasítástól el kell tekinteni, ha az adott ügyben aránytalanul sérti a család, gyerekek érdekeit. 

A mostani ítéletnek nemcsak PQ és családja szempontjából van kiemelt jelentősége. Az EUB kötelező erejű döntése immár a harmadik a sorban, amely kimondta, hogy a külföldieket is megilleti a tisztességes eljárás Magyarországon, a magyar állampolgár családtagokat pedig az a jog, hogy külföldi családtagjukkal Magyarországon éljenek. Az első ilyen ítélet 2022-ben született GM ügyében menedékkérők és menekültek jogainak védelmében. 2024-ben a bevándorló NW és PQ fentebb ismertetett perében hoztak pozitív döntést. Most pedig a kiutasításoknál is megszüntették végre a kafkai eljárásokat. Mindhárom ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a jogfosztott embereket.

Ugyancsak az egyedi ügyön túlmutató jelentőségű a mai ítélet azért is, mert a konkrét magyar szabályozással szemben ismét megerősíti, hogy az uniós jognak elsőbbsége van a tagállami törvényekkel szemben. Vagyis a PQ ügyében eljáró bíróságnak az EUB jogértelmezését kell alkalmazni, nem pedig a Kúriáét, legyen a tárgyban bármiféle jogegységi határozata.

“Az EUB mai ítéletével remélhetőleg PQ és magyar családjának sorsa végre megnyugtatóan rendeződik, és a hasonló helyzetben lévő magyar-külföldi vegyes családoknak is segítség lesz az ítéletben adott kötelező jogértelmezés. Ugyanakkor az ítélet túlmutat a konkrét ügyön azért is, mert az EUB végre a megfelelő helyre tette az oly sokat kritizált kúriai jogegységi eljárással bevezetett szisztémát. Az ítélet azt is megerősítette, hogy a magyar szabályozás, amely adott esetben a Kúria jogegységi eljárásával és határozataival igyekszik ellehetetleníteni az uniós jog hazai alkalmazását, ellentétes az uniós jog legalapvetőbb elveivel” – kommentálta az uniós bíróság friss ítéletét Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki Kovács Tímea és Németh Anikó mellett PQ-t képviseli a több éve tartó eljárásokban.

Az uniós bírósági ítélet megerősíti tehát, hogy még a Kúria sem áshatja alá az uniós jog közvetlen hatályát, amelynek a jogállamiság helyreállítása és hazánk az EU közösségébe való visszavezetése szempontjából is nagy jelentősége van.