Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
A YES projekttel (Youth Engagement and Sensitisation for Refugee Integration and an Inclusive Hungarian Society) egyrészt Magyarországon élő menekült és bevándorló fiatalokat segítünk, hogy cselekvő résztvevői tudjanak lenni a közösségeiknek és a magyar társadalomnak. Másrészt … Tovább olvasom
Hétfős jemeni és háromfős afganisztáni családot kényszerítettek át Szerbiába a magyar hatóságok 2019-ben. A ferihegyi reptéren mindannyian menedékjogot kértek, mégis átdobták őket a határkerítésen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai ítélete kimondta, hogy az állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. A menedékkérőket – köztük egy Down-szindrómás gyereket – a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
Három és fél éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért.
Az állam akkor sem hagyhatja cserben a hatósági bántalmazások áldozatait, ha azok visszakényszerített külföldiek. Ahogyan nem biztosíthat büntetlenséget az egyenruhás bántalmazóknak sem – erősítette meg a strasbourgi bíróság mai ítélete.
A Belügyminisztérium 2023. szeptember 22-én hozta nyilvánosságra annak a salátatörvénynek a tervezetét, mely egyebek mellett lehetővé tenné a polgárőröknek a határvédelmi feladatokba való bevonását, továbbá meghosszabbítaná az idén nyáron az uniós jogba ütközőnek talált úgynevezett követségi rendszert.
A brit Guardian megrázó riportban számolt be arról, hogy a magyar hatóságok súlyosan sérült menedékkérőket is átdobnak Szerbiába. Mi már régóta felhívtuk erre a figyelmet, és jogi segítséget biztosítunk az állami önkény áldozatainak. Így például … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfeleinek két strasbourgi perében is elmarasztalták ma a magyar államot jogsértő fogvatartás miatt. Az afgán és algériai fiatalembereket öt, illetve két hónapig tartották menekültügyi őrizetben, miközben az egyetlen napig sem volt indokolt.
A napokban sok száz ukrajnai menekülőt állítanak nehéz választás elé a magyar hatóságok. Adminisztratív változások miatt a családok egysége is veszélybe került. A Magyar Helsinki Bizottság mintakérelmet készített az átköltözésre kötelezett menekülőknek, köztük kettős állampolgároknak, hogy a hatóságok méltányosan járjanak el velük. A civil jogvédő szervezet tájékoztatást kér és átlátható eljárást vár el a kormánytól.
Külsős koordinátort keresünk a 2022 őszén indult “Youth Engagement and Sensitisation for Refugee Integration and an Inclusive Hungarian Society” (YES) projektünkhöz. A projekt fő célja a magyar, illetve a Magyarországon élő menekült és bevándorló fiatalok jogtudatosságának fejlesztése, valamint a magyar fiatalok érzékenyítése a menekültek és bevándorlók helyzetével kapcsolatban.
2023. augusztus 1-től változnak az Ukrajnából érkezők elszállásolása után igényelhető támogatás szabályai. A szabályok a menedékes státuszra jogosultak és a menedékes státuszt már megszerzett személyekre vonatkoznak. Ugyanezek a szabályok érvényesek az Ukrajnában állandó lakhellyel rendelkező, 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkező kettős állampolgárokra is.
Az Európai Unió Bírósága ma az uniós joggal ellentétesnek találta, hogy Magyarország területén gyakorlatilag nem lehet beadni menedékkérelmet, hanem csak a belgrádi és kijevi (!) nagykövetségünkön indítható menedékeljárás. A luxembourgi ítélet értelmében el kell törölni „a nagykövetségi eljárást”, és biztosítani kell a tisztességes elbánást a menedékkérő embereknek.
A magyar menekültügyi rendszer működését 2020 májusában gyakorlatilag felfüggesztették. Sem a jogi keretrendszer, sem annak végrehajtása nem biztosítja a hatékony hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, ezáltal kiüresedik a menedékhez való jog. Ebben a tájékoztatóban beszámolunk a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt azon ügyfelek bírósági küzdelmeiről, akik beadták a menekültügyi eljárás megkezdéséhez szükséges szándéknyilatkozatot a belgrádi magyar nagykövetségen, de kérelmeiket elutasították.
A kormány a börtönzsúfoltság csökkentését abszurd lépéssel próbálja megoldani. Miután az egyre szigorúbb büntetőpolitikával büszkélkedett és a migráció elleni harcról kommunikált, többszáz külföldi embercsempészt engedett ki a börtönből.
Egy 14 éves menedékkérő gyereket bántalmaztak az ásotthalmi mezőőrök és dobtak vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Egy 17 éves menedékkérőt önkényesen három hónapon át tartottak őrizetben. Egy 28 éves kínzásáldozat menedékkérőt pedig súlyos egészségi problémai ellenére tartottak fogva. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei mindhárman a strasbourgi bírósághoz fordultak, és mindannyian nyertek. Emberi jogaikat megsértette az állam, ezért igazságos jóvátételre kötelezték.
Összegyűjtöttük azokat a visszatérő kérdéseket, melyeket az Ukrajnából menekülők tettek fel munkatársainknak, és amikre nem tértünk ki tájékoztatónkban. A dokumentum letölthető és terjeszthető magyar, angol, ukrán és orosz nyelven is.
A Magyar Helsinki Bizottság “Minősített adatok felhasználása és családi élethez való jog a nemzetbiztonsági vonatkozású idegenrendészeti eljárásokban – Európai és magyar szabályozás és joggyakorlat” címmel egynapos képzési eseményt rendezett március 30-án a Budapesti Ügyvédi Kamarában idegenrendészeti ügyekben érdekelt szakemberek számára. A képzési eseményen több mint 50 ügyvéd és jogász vett részt.
A Belügyminisztérium nyílt pályázat alapján az Európai Unió Belügyi Alapok Monitoring Bizottságának tagjává választotta a Magyar Helsinki Bizottságot a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusra. Feladatunk, hogy a Belügyi Alapok alá tartozó három eszközből (a Belső Biztonsági … Tovább olvasom
Magyarországon gyakorlatilag nem lehet menedéket kérni. A menekülőkre a tisztességes eljárás és a védelem helyett embertelenség, nem egy esetben pedig hatósági erőszak vár. Az Alkotmánybíróság most véget vethet ennek a szégyenteljes gyakorlatnak. A Magyar Helsinki … Tovább olvasom
A bíróság Nagy Gáborné ügyében ma megsemmisítette a nemzetközi védelmet visszavonó korábbi határozatot és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Az ítéletben előírták, hogy ha ügyfelünket még mindig meg akarják fosztani menekült státuszától, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak tisztességesen megalapozott, indokolt kifogásokat kell találnia, amelyeket az érintett számára megismerhetővé kell tennie, hogy az elmondhassa véleményét.
A családegyesítés az az eljárás, amelynek keretében a külföldi kérelmező családtagjai tartózkodási engedélyt szerezhetnek Magyarországon.