#VeddVisszaAJövőd LMBTQ programokkal készülünk a Budapest Pride Közösségi Fesztiválra, nem csak LMBTQ embereknek

Újabb strasbourgi perekben ítélték el a menedékkérők tranzitzónás fogvatartását

Három és fél éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap három olyan ítélet is született az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.

Translation is available for this content

Switch to English
„Játszótér” a tompai tranzitzóna udvarán

A tranzitzónákat csak akkor zárta be a kormány, és az ott – akár egy éven is túl – fogva tartott menedékkérőket, családokat és gyerekeket azután engedték szabadon, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 májusában kimondta a tranzitzónás fogvatartás jogellenességét.

Előtte öt éven át gyakorlatilag csak a tranzitzónában lehetett menedékjogot kérni Magyarországon. Ide nagyon nehéz volt bekerülni, de még nehezebb volt kijutni. Olyan embertelen konténerbörtönök voltak ezek a semmi közepén, ahova 2016-tól fogva leginkább családokat és kísérő nélkül érkező gyerekeket zártak be. Az őrzés körülményei azonban ezt nem vették figyelembe: szöges drótok, fegyveresek és őrkutyák tartották rettegésben a kicsinyeket és szüleket. Értelmes elfoglaltságot, értékelhető oktatást nem biztosítottak, az egészségügyi ellátás is hiányos volt. A tétlenség, a kilátástalan várakozás és a bezártság megbetegítette a sok esetben eleve betegen érkező embereket.

Nyáron az elképesztő hőség, télen a hideg tovább keserítette az itt élők életét. Gyakran előfordult az is, hogy a férfi szülőknek napokon át nem adtak enni, és ahhoz, hogy újra ehessenek, a Magyar Helsinki Bizottságnak kellett közbenjárni a strasbourgi bíróságnál.

A tranzitzónák nem kapuk voltak a magyar menedékjogi védelemhez – mint azt a kormány ígérte –, a valódi szerepük abban állt, hogy elijesszék és kifárasszák a menedékkérőket, így „önként” hagyják el a konténerbörtönüket, menjenek vissza Szerbiába, ezzel megfosztva saját magukat a menedékjog lehetőségétől is.

A menedékkérő gyerekekkel úgy bánt az állam, mintha bűnözők lettek volna. De a bűnös valójában a magyar állam volt. A tompai és röszkei tranzitzóna az ország szégyene lett. Ahogyan a Magyar Helsinki Bizottságnak több már megnyert tranzitzónás pere, úgy a tegnap a strasbourgi bíróságon elbírált panaszok is ezt igazolják vissza.

O. Q., az éheztetett kurd fiatal

A Szíriából elüldözött, éppen csak nagykorú kurd fiatalember nyolc és fél hónapot húzott le a tompai tranzitzónában. Ha a menekültügyi hatóságon múlt volna, hosszabb is lett volna a fogvatartása, de a Magyar Helsinki Bizottságnak sikerült meggyőzni a hazai bíróságot, hogy 2019 tavaszán szabadítsák a teljesen összeomlott fiút. Merthogy fogvatartása alatt testben és lélekben annyira leromlott az állapota, hogy ilyen mostoha körülmények között nem kaphatott megfelelő orvosi és pszichológiai segítséget. Gyógyulásának alapfeltétele lett, hogy kiengedjék a konténerbörtönéből.

Ő azok közé tartozik, akiket éheztettek is. Hat napon át nem ehetett, aztán a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására a strasbourgi bíróság felszólította a hatóságokat, hogy adjanak neki enni.

Most az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: O Q.-val szemben a magyar állam megsértette a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalmát. Valamint jogellenesen tartotta fogva, jogorvoslat lehetősége nélkül a fiút. 4500 euró igazságos elégtételt kell fizetni neki.

A meggyötört ötfős afgán család

A háború sújtotta Afganisztánból az életveszélyben lévő apa, felesége, valamint három, 10 éves, 8 éves és 4 hónapos gyerekeik 2018. február 20-án léphettek be a röszkei tranzitzónába. Érthetően nagyon rossz állapotban voltak mindannyian. A 100 napos rabság különösen megviselte az egyik, súlyos pszichés betegséggel küszködő szülőt és a középső gyereket.

Most az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a menedékkérő gyerekekkel szemben a magyar állam megsértette a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalmát. Valamint a család összes tagját jogellenesen tartották fogva, jogorvoslat lehetősége nélkül. Összesen 11 000 euró igazságos elégtételt kell fizetni nekik.

Az iraki anya és kisfia

P. S., az anya és 4 éves kisfia, A. M. 2017-ben négy hónapon át raboskodott a tompai tranzitzónában. Az asszony erőszakos férje elől menekült el Irakból, és maga a hosszú vándorút is erősen traumatizálta. A gyereke is betegséggel küszködött. Mégsem kaptak értékelhető orvosi segítséget, kezelést bent a tranzitzónában, és ki sem szállították őket.

Most az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: velük szemben a magyar állam megsértette a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalmát. Valamint jogellenesen, jogorvoslati lehetőség nélkül tartották őket fogva. Összesen 6000 euró igazságos elégtételt kell fizetni nekik.

„Ezekben ítéletekben a strasbourgi bíróság már sokadszorra minősítette  alapvető emberi jogokat sértőnek a menedékkérők elhúzódó, embertelen tranzitzónai fogvatartását. Mindig nagyon megható, hogy mennyire fontos minden egyes ügyfelünk életében a szenvedéseik, megaláztatásuk elismerése, a rajtuk esett igazságtalanságok kimondása. Ez az a fajta szó szerint vett igazságszolgáltatás, amit itt nem kaptak meg, de az Emberi Jogok Európai Bírósága most megadott nekik” – értékelte az ítéleteket Pohárnok Barbara ügyvéd, aki mindhárom perben képviselte a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfeleit.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság