Hozzájárulás a Gyermekjogi Civil Koalíció az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének végrehajtásához készült alternatív jelentéséhez

A következő szempontokat ajánlottuk az alternatív jelentés megszövegezőinek a figyelmébe:

Az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslathoz való hozzáférés, független monitoring

A magyar gyakorlat a bűncselekmények sértettjeit továbbra sem kezeli kellő érzékenységgel. Gyakori, hogy a bűncselekmények áldozatai elvesznek az eljárások során: nem értik a nyelvezetet, nem ismerik a jogaikat és lehetőségeiket. A büntetőeljárások többségének továbbra is célja az elkövető megbüntetése és nem a cselekmény jóvátétele. A gyermekáldozatok – különösen, ha sérülékeny csoportok tagjai – különösen kiszolgáltatottak az eljárások negatív hatásainak, ha nincs kellően erős képviseletük. 

A közelmúltban feltárt, azonban évtized óta fennálló intézményi bántalmazások (ld. a kínzást tárgyaló részt) egyértelműen megmutatták, hogy a zárt intézetek monitoringját az állami szervek nem tudják hatékonyan ellátni. A jogvédő civil szervezeteknek (Magyar Helsinki Bizottság, TASZ, Validity) a korábbi eredményes vizsgálataik ellenére egyáltalán nem engednek hozzáférést 2017-től kezdődően. A független monitoring újbóli megteremtése elengedhetetlen lenne.

Gyülekezési és egyesülési szabadság

2025 április 14-én az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely átrendezi az addigi alapjogi hierarchiát azáltal, hogy kimondja: a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Ez a hivatkozás adja az alkotmányi alapját annak, hogy a jogalkotó betiltsa azokat a gyűléseket, amelyek állítása szerint sértik a gyerekek jogait. Alig egy hónappal korábban az Országgyűlés ugyanis elfogadott egy olyan, gyakorlatilag a Pride felvonulásokat betiltó törvénymódosítást, amely szerint minden olyan gyűlés tilos, amely a 2021-ben elfogadott ún. propagandatörvénynek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás tizennyolc év alatti személyek körében történő népszerűsítének, megjelenítésének tilalmába ütközik. Minderre úgy került sor, hogy folyamatban volt illetve van az LMBTQI emberek jogait sértő propagandatörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás az Európai Unió Bírósága előtt. Ezek a módosítások – a gyermekek legfőbb érdekeinek figyelembevétele ürügyén – valójában önkényesen korlátozzák a gyermekek információhoz való jogát, a véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való jogukat, ellentétesen az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának joggyakorlatával.

A köznevelés rendszerével való elégedetlenség évek óta egyre fokozódik Magyarországon. Diákok és tanárok több tüntetést is tartottak, és 2022 elején a tanárok szakszervezetei sztrájk szervezésébe fogtak egyebek mellett a az oktatási rendszer centralizációja, a szűkülő automómia, az alacsony bérek és a növekvő munkaterhek elleni tiltakozás céljából. Erre reagálva a Kormány egy veszélyhelyzeti kormányrendelettel – jogalkotási hatáskörével visszaélve – lényegében kiüresítette a pedagógusok sztrájkjogát. A szabályozást jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága vizsgálja a pedagógus szakszervezetek beadványai alapján. Mivel innentől kezdve érdemi, hatékony sztrájkra nem volt jogszerű lehetőség, számos pedagógus polgári engedetlenséghez folyamodott. A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviseletet nyújt az egyik neves középiskolából polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanároknak.

Gyermekáldozatok kínzása, felépülése és reintegrációja

2025 tavaszán, a büntetőeljárás indulásával egyidejűleg került nyilvánosságra, hogy fiatalkorú fiúk letartóztatását végrehajtó Budapesti Javítóintézet igazgatója évtizeden keresztül a növendékek és más gondozása vagy befolyása alatt álló sérülékeny gyermekek, fiatalok sérelmére követett el súlyos szexuális és más erőszakos bűncselekményeket. Az ügyben mellette másik 10 intézményi dolgozóval szemben alkalmaz jelenleg is kényszerintézkedéseket az ügyészség. A bűncselekményekre nem derült fény, holott az intézetet az ügyészségnek, a minisztériumi fenntartónak, az ombudsmannak, és a gyámoknak is rendszeresen ellenőrizniük kellett. Egyes állítások szerint a rendőrségi feljelentések ellenére nem zajlott nyomozás. Az esetek magas száma, hosszan tartó előfordulása, kivizsgálatlansága azt jelzik, hogy az állam felügyelete és gondoskodása alatt álló, legkiszolgáltatottabb gyerekeknek nincs megfelelő képviselete, nincs érdemi hozzáférésük az igazságszolgáltatási rendszerhez, az ellenük elkövetett – akár súlyos – bűncselekmények sokszor kivizsgálat.

A Magyar Helsinki Bizottság információi szerint, például e súlyos esetekben, amikor sor is került büntetőeljárás lefolytatására, a gyermekáldozatok jogi, pszichés és szociális támogatása, közösségi integrációja, a számukra nyújtott jóvátétel elmaradt, erre nincsenek átfogó és intézményes megoldások, úgyhogy a gyerekeknek rendkívül nagy esélyük van a reviktimizálódásra. A Budapesti Javítóintézet esetében a kormány részéről számos áldozathibáztató állítás hangzott el, jóvátételről pedig egyetlen magas szintű kormányképviselő sem beszélt.lanok és következmény nélkül maradnak. 

Családjukból kiemelt gyermekek, bebörtönzött szülők gyermekei és örökbefogadás

Annak ellenére, hogy számtalan gyermek vár örökbefogadásra, az örökbefogadani kívánó családok gyakran ütköznek akadályokba, különösen olyankor, ha valamilyen védett kisebbséghez tartoznak. Így csak hosszas jogi eljárás után, a Magyar Helsinki Bizottság segítségével sikerült egy azonos nemű párnak örökbefogadnia a második gyermekét, az ügyben az őket ért diszkrimináció miatti jogi eljárás továbbra is folyamatban van. A brit-afgán házaspárnak pedig évekig tartó heroikus jogi küzdelem után sem sikerült örökbefogadnia azt a koraszülött roma kislányt, aki ezt megelőzően már évekig velük élt. 

Gyermekotthonokbeli, állami gondoskodásban élő gyerekekkel kapcsolatos ügyek

Ombudsmani jelentések szólnak arról, hogy különféle gyermekvédelmi intézményekben előfordultak komoly, rendszeres bántalmazások gyermekek sérelmére, a gyermekprostitúció pedig elterjedt. Egy 2021-ben készült állami, hivatalos jelentés szerint pedig az állami gondoskodásban élő gyermekek ötöde átélt valamilyen bántalmazást az intézményben. A bántalmazások túlnyomó többségében nem indult hatékony eljárás vagy erről nincs információ.

Fogvatartott szülők gyermekei

A fogvatartott szülők gyermekei továbbra is nagyrészt láthatatlan, kellő támogatásban nem részesülő, sérülékeny gyermekcsoportot alkotnak Magyarországon. Becslések szerint évente mintegy 52 000 gyermek tapasztalja meg valamelyik szülője fogvatartását itthon, azonban jogaikat és szükségleteiket a büntető igazságszolgáltatás a gyakorlatban ritkán veszi figyelembe. A hatóságok – beleértve a rendőrséget és a büntetés-végrehajtási szervezetet – általában nem tekintik a gyermekeket önálló jogalanyoknak, ritkán tájékoztatják őket jogaikról, illetve ritkán biztosítanak számukra gyermekbarát támogatást akkor, amikor egy szülőt büntetőeljárás alá vonnak vagy fogva tartják. A családok jelentős akadályokról számolnak be a fogvatartott szülővel való kapcsolat fenntartásával összefüggésben, többek között arról, hogy a börtönökben teljes mértékben hiányoznak a gyermekbarát eljárások a látogatások végrehajtása során. Ezek a hiányosságok hozzájárulnak az érintett gyermekek megbélyegzéséhez, érzelmi megterheléséhez és társadalmi kirekesztődéséhez, akik közül sokan már eleve társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos, kiszolgáltatott háttérrel rendelkeznek.

Bár az elmúlt években történt némi előrelépés a börtönlátogatások feltételeinek javításában, a gyermek és a fogvatartott szülő közötti érdemi kapcsolat fenntartása továbbra is súlyosan korlátozott. 2024 óta a jogszabályok írják elő a magyar börtönök számára: rendszeresen lehetővé kell tenniük, hogy a gyermekek kevésbé korlátozó környezetben, tehát a fizikai érintkezést megengedő módon találkozhassanak fogvatartott szülőjükkel. Az ilyen gyermekbarát családi látogatófogadást azonban a jogszabályok csupán félévente egyszer teszik kötelezővé, a tapasztalatok szerint ennél gyakrabban nem kerülnek megtartásra, így ezek gyakorisága messze elmarad a nemzetközi standardoktól és a gyermekek szükségleteitől. Az Európa Tanács ajánlása szerint a gyermekeknek lehetőleg a szülő bv. intézetbe történő befogadását követő egy héten belül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meglátogassák a fogvatartott szülőt, ezt követően pedig rendszeres és gyakori – elvben heti rendszerességű – látogatásokat kellene biztosítani, gyermekbarát környezetben, amely támogatja a játékot, az interakciót és az érzelmi kötődést. A látogatások ritkasága, valamint a megfelelően képzett személyzet és a megfelelő infrastruktúra hiánya sok gyermek számára megakadályozza a fogvatartott szülővel való érdemi kapcsolat fenntartását, és sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 9. cikkében biztosított jogaikat.

Menedékkérő, menekült és migráns gyermekek 

Menedékkérelem benyújtása 

2020 májusától egy új, rendkívül szigorú menekültügyi rendszer lépett életbe Magyarországon. Ennek következtében 2020. május 26-ától – néhány ritka kivételtől eltekintve – senki sem nyújthat be nemzetközi védelem iránti kérelmet Magyarországon, beleértve az országban jogszerűen tartózkodókat is. 2020 és 2024 között azoknak a gyermekeknek, akiket nem kényszerítettek vissza a határon, a menedékkérelem benyújtásához először szándéknyilatkozatot kellett benyújtaniuk a belgrádi vagy kijevi nagykövetségen. A gyakorlatban ezt a gyermekvédelmi gyámjukon keresztül tehették meg, akinek személyesen kellett Belgrádba utaznia1, ami további terhet rótt a már amúgy is túlterhelt gyámokra. 2025 óta a kísérő nélküli kiskorúak már Magyarországon adhatnak be menedékkérelmet. Ez azonban továbbra sem teszi lehetővé azt, hogy azoknak a gyermekeknek, akik családtagjaikkal együtt élnek Magyarországon, de félnek visszatérni származási országukba, joguk legyen menedéket kérni. Ennek eredményeként ezeket a gyermekeket szisztematikusan megfosztják a menedékjoguktól. Az Európai Unió Bírósága a C-823/21. sz. ítéletében megállapította, hogy ez a rendszer ellentétes az uniós joggal; Magyarország azonban azóta sem hajtotta végre az ítéletet. 

Gyermekvédelmi gyám kirendelése 

A törvény előírja, hogy a kísérő nélküli kiskorúak azonosítását követően gyermekvédelmi gyámot kell kirendelni, aki a gyermek törvényes képviselőjeként jár el. Mivel azonban a rendszer rendkívül túlterhelt, a gyámok kirendelése jelentős késedelemmel történik, ami azt eredményezi, hogy a kísérő nélküli kiskorúak nem kapnak kellő időben megfelelő tájékoztatást alapvető jogaikról, és gyakran ahhoz vezet, hogy a gyermekek inkább továbbutaznak más uniós országokba. 2023-ban több jelentős késedelem is előfordult a kísérő nélküli kiskorúak gyámjainak kirendelésében; a várakozási idő általában 3–4 hét volt. A gyámok kirendelésének késedelme 2024-ben és 2025-ben is probléma maradt. 

A menekültügyi eljárás időtartama 

Bár a menedékjogról szóló törvény előírja, hogy kísérő nélküli kiskorú ügyében az eljárást soron kívül kell lefolytatni, a gyakorlatban ennek a kötelezettségnek rendszeresen nem tesznek eleget. 2021-ben mindössze egy kísérő nélküli kiskorú ügyében folytattak le teljes menekültügyi eljárást, amely a határon való belépéstől a határozat kézbesítéséig 7 hónapig tartott; 2022-ben szintén csak egy kísérő nélküli fiú esetében, akkor az eljárás 5 hónapig tartott. 2023-ban az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: OIF) egy kísérő nélküli kiskorú megismételt eljárását folytatta le, amely 6–7 hónapig tartott. 2024-ben egy eljárás 11 hónapig, 2025-ben pedig szintén egy eljárás 10 hónapig tartott. Ezeket az adatokat annak fényében kell értékelni, hogy 2020 óta a menedékkérelmek száma drasztikusan csökkent: évente mindössze körülbelül 30 kérelem került benyújtásra, majd 2025-ben enyhe emelkedés volt tapasztalható, amikor 109 kérelem került benyújtásra. 

Gyermekek meghallgatása 

Ha az OIF olyan információkhoz jutott, amelyek arra utalnak, hogy egy menedékkérő bántalmazás túlélője vagy trauma jeleit mutatja, a meghallgatást egy erre speciálisan kiképzett ügyintéző végzi. Mivel azonban nincs hivatalos mechanizmus az ilyen menedékkérők azonosítására, fennáll annak a kockázata, hogy egy speciális igényekkel rendelkező kérelmezőt olyan ügyintéző hallgat meg, aki nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Előfordult az is, hogy kiskorúakat, kínzás áldozatait vagy traumatizált menedékkérőket nem megfelelő körülményeket biztosító helyiségben hallgattak meg. Helyhiány, valamint a korábbi BAMH és az OIF szervezeti hiányosságai miatt a meghallgatások néha olyan helyiségben zajlanak, ahol más ügyintézők is tartózkodnak. Az egyik meghallgatószoba a rendőrség által használt ügyfélszolgálati pult mögött helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a kiszolgáltatott menedékkérőknek – köztük gyermekeknek – közvetlenül a rendőrség szeme előtt kell megjelenniük a meghallgatáson, akiknek jelenléte és fizikai közelsége megfélemlítő lehet számukra.2  

Kísérő nélküli kiskorúak életkorának meghatározása 

A jogszabályok nem írnak elő azonosítási mechanizmust a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozóan. A menedékjogról szóló törvény csupán azt írja elő, hogy életkor-megállapítás céljából orvosszakértői vizsgálat kezdeményezhető, ha kétség merül fel az elismerést kérő kiskorúságát illetően.3 A tranzitzónák 2020-as bezárása óta a Magyar Helsinki Bizottság tudomása szerint csupán egy életkor-meghatározási eljárásra került sor, 2021-ben. Ezt megerősítik az OIF által szolgáltatott információk, amelyek szerint 2021-ben csak egy menedékkérő esetében végeztek életkor-meghatározást, amelynek eredményeként megállapították, hogy az érintett valóban kiskorú.4 Az életkor-meghatározás során alkalmazott módszer elsődlegesen a fogászati vizsgálat, valamint a gyermek fizikai megjelenésének – pl. testsúly, magasság stb. – és nemi érettségének vizsgálata volt. Az elsődleges és másodlagos nemi jellegeket is megvizsgálták, amely a Magyar Helsinki Bizottság a gyermek emberi méltóságának megsértése. Az életkor-meghatározás keretében az OIF nem alkalmaz pszichoszociális értékelést. 

A jelentés megírásának időpontjáig nem fogadtak el olyan protokollt, amely egységes szabályokat írna elő a rendőrség és az OIF által végzett életkor-meghatározási vizsgálatokra vonatkozóan. A rendőrség kidolgozott egy nem kötelező érvényű protokollt a rendőrség által elrendelt életkor-meghatározási vizsgálatokhoz, amely egy ellenőrzőlistát tartalmaz a vizsgálat elvégzésével megbízott orvosok számára.5  Ez a 2014-ben közzétett protokoll nem veszi figyelembe az életkor-meghatározás pszichoszociális vagy interkulturális szempontjait, csupán azt irányozza elő, hogy amennyiben az életkor-meghatározás alanyánál szexuális erőszak gyanúja merül fel, pszichológus utólagos segítsége vehető igénybe – ez azonban nem automatikus, és a Magyar Helsinki Bizottság még soha nem találkozott olyan esettel, amelyben a hatóságok hivatalból pszichológushoz utaltak volna egy menedékkérőt. Az életkor-meghatározásról szóló vélemény ellen nincs közvetlen jogorvoslati lehetőség. Az kizárólag a menekültügyi eljárásban hozott elutasító határozat ellen benyújtott keresettel együtt támadható meg, ami azonban nem tekinthető hatékony jogorvoslatnak, mivel a gyakorlatban több hónap telik el, mire az elutasított kérelem eléri az eljárás bírósági szakaszát. Az életkor-meghatározási eljárást övező garanciák hiánya oda vezet, hogy kiskorúakat őrizetbe vehetnek, vagy megtagadhatják tőlük a jogszabályok által biztosított jogi védelmet, hatékony jogorvoslat igénybevételének lehetősége nélkül. 

Visszakényszerítések 

2016 óta olyan jogszabályi módosítások léptek életbe, amelyek lehetővé teszik a magyar rendőrség számára, hogy a szerb–magyar vagy horvát–magyar határ 8 km-es sávjában elfogott menedékkérőket – anélkül, hogy adataikat nyilvántartásba vennék, vagy lehetőséget adnának nekik menedékkérelem benyújtására – a legalapvetőbb eljárási garanciák (pl. tolmácshoz vagy jogi segítséghez való hozzáférés) nélkül visszakényszerítsék a határkerítés külső oldalára.6 2017 március 28-a óta a folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet miatt a kormány által elfogadott jogszabályok értelmében Magyarország teljes területéről visszakényszeríthetik Szerbiába azokat, akik jogellenesen tartózkodnak Magyarország területén. Számos gyermek vált már (erőszakos) visszakényszerítések áldozatává, legyen szó kísérő nélküli kiskorúakról vagy családjukkal érkező gyermekekről. A visszakényszerített személyeknek gyakorlatilag nincs lehetőségük panaszt tenni, megtagadják tőlük a nemzetközi védelmet, és sokan fizikai bántalmazást is elszenvednek, amelynek következtében súlyosan megsérülnek. 2020. december 17-én az Európai Unió Bírósága a C-808/18. sz. ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak a visszatérési eljárás garanciáinak mellőzésével, határkerítés túloldalára való visszakényszerítése az uniós jog megsértését jelenti.7 Ezen felül több tucat ítélet marasztalja el Magyarországot az erőszakos visszakényszerítések miatt; így például a K.P. kontra Magyarország8 és az R.N. kontra Magyarország9 ügyek kifejezetten kísérő nélküli kiskorúak visszakényszerítésével kapcsolatosak. A fenti ítéletek ellenére a visszakényszerítések napi szinten folytatódnak, tekintet nélkül arra, hogy az érintett személy kiskorú-e, kiszolgáltatott helyzetben van-e, vagy menedékkérelmet kíván-e benyújtani. 

Egészségügyi ellátások biztosítása az ideiglenes védelemben részesülők számára 

2022 óta az Ukrajnából menekülő személyek ideiglenes védelemben részesülnek, amely létfenntartási támogatásra, ingyenes oktatásra, ingyenes egészségügyi ellátásra és – 2023 óta jelentős korlátozásokkal – államilag támogatott lakhatásra jogosítja fel őket10. A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalata szerint azonban az egészségügyi szolgáltatók a jelentés megírásának időpontjáig még mindig nem voltak tisztában azzal, hogy az Ukrajnából menekülők az ideiglenes védelmet igazoló (menedékes) kártyájukkal, illetve magyar vagy ukrán okmányaikkal (pl. útlevél, személyi igazolvány) térítésmentesen jogosultak igénybe venni az egészségügyi szolgáltatások széles körét. A TAJ szám helyettesítésére szolgáló „technikai azonosító” létrehozásáról ugyan a magyar jogalkotó rendelkezett11, a háború kitörése után három évvel, 2025-ben is számos egészségügyi szolgáltatónál ütközött problémába az ukrajnai menekültek térítésmentes ellátása, ami miatt sok gyermek télen gyógyszer nélkül maradt, vagy nem fogadták őket súlyos betegséggel a kórházakban. 

Változások az Ukrajnából menekülők elszállásolásában 

A háború kitörésekor az Ukrajnából menekülők jogosultak voltak államilag támogatott lakhatásra, ami segítette a menekülő családokat az életük újrakezdésében, az új környezetbe való beilleszkedésben, valamint gyermekeik új iskolákhoz való hozzászoktatásához. Azóta több jelentős jogszabályi változás is történt, amelyek egyre inkább korlátozták az ukrán családok számára elérhető állami támogatott lakhatást. Először is, 2023. augusztus 1-jén a magyar kormány módosította az Ukrajnából érkező személyek ellátásáról szóló rendeletet12. Ez alapján Alaptörvény-ellenesen a kormányhivatalok és a védelmi bizottságok úgy kezdték el értelmezni a módosított rendelkezéseket, hogy nem jogosult támogatott lakhatásra a kiskorú gyerekek mindkét szülője. Ez nehéz helyzetet teremtett mind a családok, mind a szállásadók számára, és sok családot arra kényszerített, hogy máshova költözzön. Másodszor, 2024. augusztus 21-től új módosítás13 lépett életbe: csak azok a menedékesek lettek jogosultak a szállásra és ellátásra, akik Ukrajna olyan megyéiből érkeztek, amelyeket a magyar kormány szerint a háború „közvetlenül” érint. A módosított jogszabály szerint a háború sújtotta területek listáját havonta frissíteni kell – azonban annak ellenére, hogy azóta új területeket is érintett a háború, a listát 2024 júliusa óta nem frissítették. Még ha valaki „háború sújtotta területről” is érkezik, az érkezés első hónapját követően csak akkor részesülhet támogatott lakhatásban, ha (i) várandós nő, a várandósságának megállapításától kezdve, (ii) hat év alatti gyermeket nevelő szülő, (iii) a fogyatékossággal élő személy, (iv) 65 év feletti személy, vagy (v) olyan 18 év alatti személy, aki közös háztartásban él a fenti személyek valamelyikével. 2025. májustól az arra jogosult menedékeseknek a menedékes státusz megszerzését követő 90 napon belül kell szállást kérelmezniük, valamint azt igénybe venniük. Ha a jogosultság alapját jelentő sérülékenység csak később következik be, akkor a sérülékenység bekövetkeztétől számított 90 napon belül kell szállást igényelni, és azt igénybe venni. Ezek a változások rendkívül negatívan érintették a családokat és a gyermekeket, mivel a kényszerű költözések megszakították beilleszkedésüket és tanulmányaikat, és sok család még mindig folyamatosan egyik helyről a másikra kényszerül, mert nem talál megfizethető lakhatást. 

A migráns családok családi élete 

A harmadik országbeli állampolgár szülővel rendelkező magyar gyermekek családi élete és mindenekfelett álló érdeke gyakran nem kerül figyelembevételre. Ennek oka az a szabály, amely szerint a vízumköteles országokból érkező személyek főszabály szerint nem nyújthatnak be Magyarországon családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelmet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintett személynek vissza kell utaznia származási országába, és ott kell kérelmet benyújtania a magyar nagykövetségen keresztül – ami vagy a családok szétszakadásához vezet, vagy ahhoz, hogy a családtagok az Európai Unión kívülre követik a családtagjukat, ezzel megfosztva őket az uniós polgárságból fakadó előnyöktől. A fenti nemzeti szabályozás nincs összhangban az uniós joggal: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. cikke értelmében, ha uniós polgár és harmadik országbeli állampolgár között függőségi viszony áll fenn, a harmadik országbeli állampolgárt tartózkodási joggal kell felruházni, beleértve a munkavállalás jogát is.14 A függőségi viszony leggyakrabban a szülő-gyermek kapcsolatban állapítható meg. E rendelkezést azonban a hatóságok még mindig nem alkalmazzák automatikusan, hanem a bíróságok veszik figyelembe a kérelmet elutasító határozatok elleni bírósági eljárásban, ami ahhoz vezet, hogy gyermekeket választanak el szüleiktől, vagy hogy gyermekek hagyják el az Európai Uniót és élnek külföldön, amíg szülőjük jogállása rendeződik.