Kategória: Szakmai anyagaink

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom

Megjelent a Magyar Helsinki Bizottság kézikönyve fiatalok és tanárok emberi jogvédők munkájába történő bevonásáról.

A Magyar Helsinki Bizottság részt vesz egy európai kutatási projektben, amelyben a digitalizáció büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásait vizsgálják Magyarországon. A projekt célja, hogy előmozdítsa a büntetőeljárás digitalizációjának olyan megvalósulását, amely biztosítja a büntetőeljárási jogok egységes és maradéktalan érvényesülését, az egész EU-ban egységes és megfelelő védelmi szintet biztosítva.

Jelen jogi útmutató a vonatkozó uniós jogot és Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjogát, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó esetjogát mutatja be. A jogi útmutató tehát a hazai … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság részt vesz egy európai kutatási projektben, amelynek keretein belül a digitalizáció büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásait vizsgálták Magyarországon. A projekt célja, hogy a büntetőeljárás digitalizációja során a tagállamok figyelemmel legyenek arra, hogy a büntetőeljárási jogok egységesen és maradéktalanul érvényesüljenek az egész EU-ban.

A kirendelt védői rendszer működése és annak hatékonysága alkotmányos alapjogokhoz és értékekhez kötődik. A kirendelési rendszer megteremtésekor és fenntartása során számos alapjogi jelentőségű tényezőt kell figyelembe venni, az alábbiakban ezeket vesszük sorra.

Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről. 

A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét.  Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Civil szervezetek friss értékelése szerint így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.

A telefonos kapcsolattartás ne a fogvatartottak anyagi helyzetén múljon!

Évek óta fennálló, rendszerszinten megjelenő panasz, hogy a fogvatartottakat a felügyelet napi rendszerességgel veti alá átvizsgálásnak, kötelezve őket arra, hogy vetkőzzenek meztelenre és guggoljanak. Az ilyen átvizsgálásoknál rendszerint nincs jelen az egészségügyi személyzet. Az intézkedés célja a tiltott tárgyak feltalálása.

A Magyar Helsinki Bizottsághoz érkezett panaszok alapján a büntetés-végrehajtási intézetekben továbbra is elterjedt gyakorlat, hogy a személyi állomány tagjai a fogva tartottak számára azt az utasítást adják, hogy forduljanak és várakozzanak arccal a fal felé, míg nem adnak engedélyt arra, hogy megforduljanak. Az „arccal fal felé fordítás” utasítás azonban sem jogszabályban, sem belső utasításban nem szerepel, alkalmazása önkényes, sérti az emberi méltóságot. 

Tegyék lehetővé a fogvatartottaknak, hogy ne csak kiskorú gyerekkel vehessék igénybe a családi látogatófogadást!

A Magyar Helsinki Bizottság számos panaszt kap arról, hogy a felügyelet tagja – vagy esetenként egy reintegrációs tiszt – bántalmazást követ el fogva tartottak sérelmére.

A fogvatartottak látogatófogadása a magán- és családi élethez való jog alapján védelmet élvez.

Gyakori probléma a börtönökben, hogy a bevonulást követően, amikor a fogvatartottak és hozzátartozóik is különösen nehéz pszichés helyzetben vannak, hosszú ideig nem tudnak kapcsolatba kerülni.

Célunk a jogszerű, nemzetközi normákat tiszteletben tartó, ésszerű büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakításában való részvétel.

A fogvatartottak kegyeleti jogának gyakorlására vonatkozó hazai szabályozás számos hiányossága miatt az nem felel meg az EJEB gyakorlatában kialakított sztenderdeknek.

A fogvatartási hely kijelölésének és az átszállítás iránti kérelmek elbírálásának jelenlegi gyakorlata sok esetben sérti a fogva tartottak és hozzátartozóik magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 8. cikke rögzít. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) többek között a Kovács István Gábor kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a fogva tartott családi élethez való joga korlátozásának 1) törvényben meghatározottnak kell lennie 2) az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikk 2. bekezdésében foglalt törvényes célt kell szolgálnia 3) demokratikus társadalomban szükségesnek kell lennie.

Tapasztalataink szerint a terheltek bíróság elé állítása és szállítása során a kényszerítő és mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása rendkívül elterjedt gyakorlat a büntetés-végrehajtási szervek működésében.