Továbbra sincs érdemi javulás a rendőri bántalmazások kivizsgálásában

A Bíróság és a Bizottság álláspontja szerint a magyar ügyészség ilyen ügyekben sokszor alapvető és hozzáférhető bizonyítékokat nem szerez be, például nem hallgatnak meg tanúkat, nem gyanúsítják meg az elkövetőket, nem rendelnek ki orvosszakértőt stb.  

Az ítéletek végrehajtásának ellenőrzését a Bizottság azért találta szükségesnek, mert – a bíróság által megítélt jóvátételek kifizetésén túl – nem történtek érdemi előrelépések az elmúlt évtized során. 

A beadványunkban arról írtunk, hogy továbbra sem tapasztalhatók biztató változások ezen a területen, és a Magyar Kormány által benyújtott cselekvési terv alapján sem lehet arra következtetni, hogy javulás várható. 

Az alábbi rendszerszintű problémákat állapítottuk meg: 

• A bántalmazás áldozatát általában rendőr kíséri az orvosi vizsgálatra. Ez a rendőr sok esetben a bántalmazás elkövetője, aki ráadásul hallótávolságban van a vizsgálat során, ez befolyásolhatja az orvost. 

• 2024-ben az ügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt megindult büntetőeljárások 8%-ában emelt vádat. Az olyan ügyekben, ahol a gyanú szerint civil bántalmazott rendőrt, az elmúlt 5 év adatai alapján az ügyészség az esetek 60-70%-ában emelt vádat. 

• A statisztikai adatok alapján a bíróság kisebb valószínűséggel ítéli el a bántalmazást elkövető hivatalos személyeket, mint a civileket.  

• Ráadásul ha elítélésre kerül sor, a bíróságok rendkívül enyhe büntetéseket alkalmaznak: az elmúlt 5 évben a bíróság az esetek 0-7%-ában szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést, a többi esetben felfüggesztett szabadságvesztést vagy pénzbüntetést kapott az elkövető. Mindkét bűncselekmény miatt nagyjából évi 300-400 feljelentést tesznek, azonban ezek közül végül átlagosan 1-2 hivatalos személynek kell ténylegesen börtönbe mennie bántalmazásért, és átlagosan nagyjából 100 civil személynek hivatalos személy bántalmazásáért. Az elmúlt 2 évben a bíróságok egy csak 2 esetben alkalmaztak foglalkozástól eltiltást. 
• Ha a rendőröket felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a belügyminiszter dönthet úgy, hogy ennek ellenére engedélyezi, hogy továbbra is rendőrként dolgozzanak. A belügyminiszter rendszerint él is ezzel a jogkörével. 
• A rendőrök nem kapnak az emberi jogokkal, a bántalmazás megelőzésével kapcsolatos alapos képzést. Az ügyészeket szintén nem képzik kellően ezen a területen.
• A testkamerák beszerzése jó gyakorlat, azonban ezekből jelenleg csak 330 darab van működésben országosan, ráadásul a gyakorlati használatukban problémák merülnek fel.

 A Magyar Helsinki Bizottság újabb beadványa itt olvasható.