Nem követett el bűncselekményt a gyűlöletplakátot átfestő tanítónő

Schneider Flóra az előző tanévben még egy alapítványi általános iskolában dolgozott. Neki magának is elege volt már a kormányerő gyűlöletkeltő plakátkampányából. De mint pedagógus azt is érzékelte, hogy tanítványaira milyen hatással voltak a kormánypárti hirdetések dömpingje. A gyerekekben félelmet keltettek a véres háborúval riogató hirdetések.

Február egyik éjjelén az egyik óbudai kerítésfalon festékszóróval átírta az oda kihelyezett ukrán- és Tisza-ellenes kormányzati plakátokat. A helyszínválasztás nem volt véletlen, mert szándékosan olyan plakátokat keresett, amelyeket mások előzőleg már megrongáltak. Márpedig a Lajos utcai helyszínről a sajtó is megírta, hogy ott több ilyen plakát is található. A felháborodott pedagógus arra is vigyázott, hogy már letépett plakátrészekre írjon.

Készakarva választotta közéleti üzeneteihez a folyóírást is, mert az alsó tagozatos gyerekek nevében akart tiltakozni, akiknek a legtöbb kárt okozzák ezek az agresszív óriásplakátok. 

„Boldog és szabad szeretnék lenni, szeretet, elfogadás, egyenlő jogok – uncsi, szomorú :(”;  „Én csak élni szeretnék légyszi… ne gyűlölj, szeress♥️”; „kormányváltást!!!!”; „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”; „kormányváltás vége fidesz nem bírjuk :(” – szóltak az ő felirai.

A rendőrség rajtaütött a politikai véleményét a megtépett plakátokon kifejező nőn. Nyolc órára előállították, telefonját lefoglalták, és meggyanúsították rongálással. Ezek után fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz, amely az utóbbi években nagy tapasztalatot szerzett a politikai véleményüket kormányplakátokon kifejező emberekkel szemben indított abszurd eljárásokról.

Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje az ügyészségnél támadta meg a rendőrségi gyanúsítást. A panasz feltárta, hogy rongálás valójában nem történt, mert ahhoz az elkövetőnek feltétlenül tényleges kárt kellett volna okozni a tulajdonosnak. Márpedig itt maga a rendőrség is megállapította, hogy a gyanúsított már sérült plakátokra írt, ráadásul olyan felületekre, amiket korábban már leszaggattak. A tulajdonosnak tehát úgyis le kellett cserélni a plakátokat, azaz a tanárnő értékkel nem nem bíró papírhulladékra firkált. 

A rendőrség nemrég megszüntette a Schneider Flóra ellen indított nyomozást. Mégpedig azzal az indokkal, hogy bűncselekmény nem történt, és nem bizonyítható, hogy az egyetlen meg nem rongált plakátot Flóra írta át.

– Mivel a tanítónő plakátfirkálása nyilvánvalóan nem jelentett veszélyt a társadalomra, és kára sem keletkezett senkinek, nem nagy ügy a nyomozás lezárása  – gondolhatnánk. Ám az utóbbi négy év gyakorlata fényében valójában szokatlan módon járt el a nyomozóhatóság, amikor „a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétsége” miatt indított ügyben a józan észre hallgatott.

2022-ben ugyanis a Kúria elfogadott egy jogegységi határozatot, amely arra kényszerítette a nyomozóhatóságokat és a bíróságokat, hogy minden plakátfirkálást bűncselekménynek tekintsenek függetlenül a firka tartalmától, a kár mértékétől és egyéb lényeges körülménytől. Jó hír, hogy ennek az eszement helyzetnek nemrég véget vetett az Alkotmánybíróság, és végre alkotmánysértőnek mondta ki Kúria abszurd előírását.

Az utóbbi években sok polgártársunk ellen folytattak le képtelenebbnél képtelenebb büntetőeljárásokat, mert közéleti véleményüket plakátok átírásával, átfestésével fejezték ki. Közülük számos ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte őket.

Schneider Flóra esetében még nem vehették figyelembe az Alkotmánybíróság minapi helyes döntését, így különös értéke van annak, hogy a rendőrség még korábban megszüntette a kafkai büntetőeljárást.

A büntetőeljárás Flórát is elbizonytalanította abban, hogy helyesen cselekedett-e. Ma már másként látja a történteket: „Hiába nem gondoltam eredetileg rongálásként arra, amit tettem, de az előállítástól és az ellenem indított eljárástól nagyon megijedtem, és kezdtem úgy látni az akciómat, ahogy a rendőrség értelmezte, és szégyelltem magam miatta. Mostanra viszont újra azon az állásponton vagyok, hogy mondhassuk el a véleményünket, de az értékekre közben figyeljünk oda” – mondta a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele.

„Flóra véleményt nyilvánított, vagyis alapjogot gyakorolt, tette ezt a gyerekek védelmében, ráadásul úgy, hogy ezzel senkinek sem okozott kárt. Nagyon helyes, hogy megszüntették az ellene indított büntetőeljárást. Annak azonban el sem kellett volna kezdődnie. Remélem, Flóra esete egyike lesz az utolsó, politikai vélemény miatti ≫falfirkás≪ ügyeknek. A Helsinki Bizottság, ahogy eddig, ezután is ki fog állni a véleményt nyilvánító polgárok szabadságáért” – értékelte a történteket Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.