A tanárokat is megilleti a sztrájkjog – mondta ki a strasbourgi bíróság

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2021 őszén kezdett sztrájkot szervezni a jobb munkakörülményekért, magasabb bérekért és az oktatási rendszer sokasodó problémáinak hatékonyabb kezeléséért. A kormány ezt eleinte a tárgyalások halogatásával akadályozta. Mivel így a sztrájk alatt biztosítandó elégséges szolgáltatás mértékéről (a munkabeszüntetés alatt is kötelezően ellátandó feladatokról) sem születhetett megállapodás, a szakszervezetek bírósághoz készültek fordulni. Azonban mielőtt ezt megtehették volna, a kormány – a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva – rendeletben határozta meg a pedagógussztrájkok alatt biztosítandó szolgáltatásokat, a járványügyi veszélyhelyzet megszűntével pedig törvényben állandósította a korlátozást.

Az egyoldalú lépéssel a kormány úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és a gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból. Előírta többek között, hogy az érettségi előtt álló diákok számára a kötelező érettségi tantárgyak óráit 100 százalékban meg kell tartani, más diákok számára az órák legalább felét, emellett az iskolákban egész napos gyermekfelügyeletet kell biztosítani. Azokat pedig, akik megszegik ezt a kötelezettséget, a szabályozás munkajogi következményekkel fenyegette. 

A két szakszervezet és két érintett pedagógus, Kiss Réka és Kiss-Berta Beáta 2022 szeptemberében az EJEB-hez fordult civil jogvédők segítségével. A szabályozás közvetlenül korlátozta a szakszervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit, a pedagógusok számára pedig a kötelezően megtartandó órák előírásával és a munkajogi szankciók kilátásba helyezésével nehezítette meg a sztrájkban való részvételt. 

A strasbourgi bíróság szerint a magyar kormány nem tudta igazolni, hogy szükség volt a korábbi szabályozás megváltoztatására, amely a felek megállapodása vagy bírósági döntés útján biztosította az elégséges szolgáltatás mértékének meghatározását. A testület kiemelte, hogy a törvényt társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el, a szakszervezeteket is kizárták az érdemi egyeztetésből. Azt sem igazolta a kormány, hogy a törvényben előírt szolgáltatásokat valóban a szükséges minimumra korlátozta, elfogadta viszont a kérelmezők álláspontját, ami szerint a sztrájk hatása észrevétlen maradhat a túl szélesen meghatározott elégséges szolgáltatás miatt. A szankciók lehetősége pedig alkalmas volt arra, hogy visszatartsa a pedagógusokat és szakszervezeteiket a munkabeszüntetéstől.

A strasbourgi bírák ezek alapján megállapították, hogy a kormány megsértette a kérelmezők egyesülési szabadságát, ezért a magyar államnak 8-8 ezer euró nem vagyoni kártérítést kell fizetni a két szakszervezetnek, illetve eljárási költséget minden kérelmező részére.

Az ítélet még nem végleges, a magyar állam kérheti, hogy terjesszék az ügyet az EJEB fellebbviteli fóruma, a Nagykamara elé, erről bírói kollégium dönt. A végleges ítélet közvetlenül nem fogja hatályon kívül helyezni a kifogásolt szabályozást, de az államnak intézkednie kell annak érdekében, hogy a jogsértés ne ismétlődjön meg.

„A strasbourgi döntés azoknak a tanároknak a perére is hatással lehet, akiket polgári engedetlenségben való részvételük miatt rúgtak ki, mert megerősíti, hogy valóban indokolatlan és aránytalan volt a sztrájkjog korlátozása, emiatt pedig a polgári engedetlenség maradt számukra a tiltakozás végső eszköze” – mondta Nyitray Zsuzsanna, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője.

„A döntés régen várt elégtételt jelent a tanároknak és mindazoknak, akik kezdettől fogva jelezték, hogy a pedagógusok sztrájkjogának csorbítása és az ez ellen tiltakozó tanárok szankcionálása alapvető jogokat sért. Az ítélet emellett fontos iránymutatást ad arra nézve, hogy bár a sztrájkjog nem korlátozhatatlan, annak lényegét a jogalkotó köteles tiszteletben tartani. Ez az ügy megmutatta azt is, milyen nagy jelentősége van a szakszervezetek és a civil szervezetek együttműködésének olyankor, amikor az aktuális kormányzat megpróbálja kiiktatni a jogállami ellensúlyokat” – értékelte az ítéletet Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

„Az ítélet tanulságait a most hatályos szabályoknál is figyelembe kell venni, bár az EJEB nem a jelenlegi rendelkezésekről döntött. A sztrájkolók munkavégzésre kötelezése nem válhat olyan eszközzé, amely a gyakorlatban elveszi a sztrájk hatását. A jogalkotónak biztosítani kell, hogy a sztrájkjog ne csak papíron létezzen. Ehhez érdemi egyeztetésre van szükség a szakszervezetekkel is” – kommentálta a minapi döntést Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

A kérelmezőket Sziklai Tamás (a TASZ megbízásából) és Frank Evelyn ügyvédek képviselték, az érvelés kidolgozásában a Magyar Helsinki Bizottság részéről Bieber Ivóna és Kádár András Kristóf vett részt.

Felmerülő kérdéseivel, kérjük, forduljon a TASZ-hoz a +36 30 213 1882 telefonszámon vagy a sajto@tasz.hu email-címen, illetve a Magyar Helsinki Bizottsághoz a +36 20 808 6879 számon vagy a press@helsinki.hu címen.