Iráni jogvédő nyerte a Havel-díjat idén, Pardavi Márta is a döntőbe jutott
Az iráni Naszrin Szotúde emberi jogi ügyvéd nyerte el az idei Václav Havel Emberi Jogi Díjat. Az elismerést az Európa Parlament Parlamenti Közgyűlése őszi ülésszakának mai nyitányán adták át. Az egyik legrangosabb emberi elismerésre jelölték még az iráni Maszih Alinedzsádot és Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét is.
Translation is available for this content
Switch to English
Képek forrása: PACE
A Václav Havel Emberi Jogi Díjat 2013 óta osztja ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE). A három döntőbe jutó jelöltről és a díjazott személyéről azonban nem a képviselők, hanem egy független jelölő bizottság dönt, amelybe a cseh Charta ‘77 Alapítvány és a PACE delegál 3–3 független szakértő tagot, míg a grémium vezetője a PACE elnöke.
A mai átadási ünnepséget élő videoadásban közvetítették az Európa Tanács honlapján és a szervezet Youtube-csatornáján.
A mostani kiválasztás különlegessége, hogy először a díj történetében mindhárom jelölt nő volt. Ketten közülük az iráni teokratikus diktatúra ellen küzdenek, ők a jelenleg száműzetésben élő Maszih Alinedzsád újságíró és a csak pár hónapja szabadult, hazájában élő Naszrin Szotúde emberi jogi ügyvéd. Míg a harmadik jelölt Pardavi Márta volt.
A díjátadót az évekig bebörtönzött belarusz ellenzéki politikusnő, Marija Kalesznyikava beszéde nyitotta meg (maga is egykori díjazott), majd az idei díjazottat Petra Bayr, a parlamenti közgyűlése elnöke jelentette be, és az elismerést is ő adta át Naszrin Szotúde lányának. A díjazott csak videoüzenetben tudott köszönetet mondani, mert továbbra is koholt büntetőeljárás alatt áll.
Naszrin Szotúde Irán egyik legismertebb emberi jogi ügyvédje. Civil aktivistákat, újságírókat, kisebbségeket és halálbüntetésre ítélt gyerekeket képviselt, míg tehette. A nőket hidzsábviselésre kötelező törvények és a halálbüntetés ellen kampányolt, ami miatt többször letartóztatták és hosszú időre bebörtönözték. Idén áprilisban ismét letartóztatták, majd májusában óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de azóta sincs biztonságban hazájában. Az állami elnyomás és a személyes kockázatok ellenére rendíthetetlen elkötelezettsége mit sem változott az igazságszolgáltatás iránt. A bátorság és a kitartás szimbólumává vált a jogvédők és a demokráciapárti mozgalmak számára Iránban és azon túl.
Pardavi Márta is gratulált a Havel-díj idei nyertesének. Egyben felidézte, hogy a díj névadója, Václav Havel börtönévei alatt nem lehetett biztos abban, hogy küzdelme a demokráciáért és a szabadságjogokért bizonyosan sikeres lesz, mégis erős reménnyel töltötte el meggyőződése, hogy tetteinek értelmük van, és helyes ügyet szolgálnak. Ez a remény az, amit Iránban, Magyarországon és másutt azóta is éreznek a civil jogvédők.
Érdekesség, hogy a díj 13 éves történelme során a Magyar Helsinki Bizottság immáron harmadik alkalommal kötődik szorosan valamelyik jelölthöz. 2017-ben önállóan jelölték a hazai jogvédő egyesületet, majd öt év múlva a Szivárvány Koalíciójának tagjaként is. Utóbbi az a hazai civil szervezeti összefogás volt, amelyik elérte, hogy az Orbán-kormány transzfób és homofób népszavazása elbukjon 2022-ben. Most pedig elsősorban a Magyar Helsinki Bizottságnál végzett tevékenysége miatt jelölték Pardavi Mártát.
A díj strasbourgi ceremóniáját követően szerdán Václav Havel elnök 90. születésnapjára emlékezve Prágában konferenciát tartanak a jelöltek és más hírességek részvételével.
Pardavi Márta portréfotója innen tölthető le. Egyéb sajtóinformációk a Havel-díj oldalán találhatók. A korábbi győztesekről pedig a Magyar Helsinki Bizottság blogja tájékoztat.
Megismernéd a híreink mögötti személyes történeteket is?
Hírlevelünkben sehol máshol nem közölt interjúkat olvashatsz – iratkozz fel, érdemes!