Civil segítség az új magyar strasbourgi bíró kiválasztásához
Hazai civil jogvédő szervezetek szakmai háttéranyagot készítettek az Igazságügyi Minisztériumnak. Ezzel a strasbourgi bíróság új magyar bírójának sikeres kiválasztásához kívánnak segítséget nyújtani. Minderre azért van szükség, mert a tárca egyelőre nem állt elő azzal, hogy kik és hogyan fogják elbírálni a jelentkezéseket, noha a pályázatot már kiírták.
Idén április 23-án lejárt Paczolay Péter bíró kilenc éves mandátuma az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Bár a szabályok értelmében mindaddig hivatalban maradhat, amíg az utódját meg nem választják, ezzel indokolatlanul meghosszabbodik a megbízatási ideje, ami ellentmond a jogállami követelményeknek. A bíróválasztási folyamat rendkívül hosszadalmas, akár egy évet is igénybe vehet. Mivel a jelenlegi eljárásban még csak a pályázat kiírása történt meg, így Magyarországról idén már biztosan nem választanak új bírót.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Európa Tanács mind a 46 tagállamából egy-egy tagja van, akik megválasztásukat követően teljeskörű autonómiát élveznek az ítélkezésben, tehát nem a „saját” államuk érdekeit képviselik, hanem kizárólag szakmai és lelkiismereti meggyőződésük alapján járnak el. A kormányok kötelezettsége, hogy átlátható folyamatban, előre lefektetett szabályok alapján nevezzenek meg három bírójelöltet, akik közül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja ki az új bírát.
Az Orbán-kormány tavaly sikertelen kísérletet tett arra, hogy új magyar strasbourgi bírát választasson meg, mert már a Parlamenti Közgyűlés bíróválasztással foglalkozó bizottsága – eljárási okokra hivatkozva – elutasította mindhárom magyar jelöltet. Ennek a sikertelen eljárásnak lett a következménye, hogy áprilisra nem választották meg az új magyar bírót, hogy átvegye Paczolay helyét.
Nem ez volt az első magyar kudarc bírójelölésnél: 2016-ban a kiválasztási folyamat elégtelensége (a pályázat teljes hiánya) miatt kellett a három magyar jelöltnek visszalépnie, hogy aztán 2017-ben új fordulóban Paczolay Pétert mégiscsak megválasszák strasbourgi bírának.
Tizennégy hazai civil szervezet már akkor bírálta, hogy nem volt előre meghatározott eljárásrend, és a jelöltek kiválasztási folyamata sem a jogász szakma, sem a szélesebb nyilvánosság számára nem volt átlátható.
Tudnivaló, hogy a folyamat átláthatósága nem a hazai civilek vesszőparipája, hanem az Európa Tanács kötelező elvárása a strasbourgi bírójelölteket kiválasztó tagállamok felé. Bár az országoknak van mozgásterük az eljárás kialakításában, az Európa Tanács számos olyan alapvető szempontot határozott meg, amelyeket az eljárás során érvényesíteni kell, máskülönben a Közgyűlés elutasítja a jelölteket.
Ahhoz, hogy a 2026–2027-es magyar bíróválasztás eredményes legyen, az Igazságügyi Minisztériumnak olyan eljárásrendet kell kialakítania, amely megfelel a nemzetközi követelményeknek. A jelölteket például szóban kell meghallgatnia a bíráló bizottságnak. Az eljárásból az egyoldalú befolyásolás lehetőségét ki kell zárni, a jelölteket kiválasztó testületben többségben kell lenniük a kormánytól független szakembereknek. Olyan bírójelölteket kell választani, akiknek a függetlensége és pártatlansága megkérdőjelezhetetlen, és a legfelkészültebb, legmagasabban kvalifikált, az emberi jogok és a nemzetközi jog területén is hosszú ideje jártas, stabil angol és francia nyelvtudással rendelkező jogászok közé tartoznak. A jelöltlista összeállításában a minisztériumnak érdemben együtt kell majd működnie az Európa Tanács független szakértőkből álló tanácsadó testületével, amelynek a véleményét figyelembe kell venni.
A minisztérium szeptember 15-én kiírta a pályázatot. A jelentkezőknek egy hónapjuk van benyújtani a pályázati anyagukat. A minisztérium azonban egyelőre adós maradt annak a nyilvános szabályaival, hogy kik és milyen szempontok alapján fognak dönteni az eljárásban, noha ez is az alapvető követelmények közé tartozna.
Hat civil szervezet mostani (itt olvasható) anyaga éppen abban kívánja segíteni a tárcát, hogy ne kövesse el az előző kormány hibáját, és sikerüljön végre átláthatóan kiválasztani Magyarország három bírójelöltjét a megüresedett strasbourgi pozícióra.
Az IM-nek címzett háttéranyagot az alábbi szervezetek jegyzik:
- Amnesty International Magyarország
- Háttér Társaság
- Magyar Helsinki Bizottság
- Rosa Parks Alapítvány
- Társaság a Szabadságjogokért
- Validity Alapítvány – Központ a Mentális Sérültek Jogaiért
Megismernéd a híreink mögötti személyes történeteket is?
Hírlevelünkben sehol máshol nem közölt interjúkat olvashatsz – iratkozz fel, érdemes!