#VeddVisszaAJövőd LMBTQ programokkal készülünk a Budapest Pride Közösségi Fesztiválra, nem csak LMBTQ embereknek

Egymondatos indokolással tervezik meghosszabbítani a veszélyhelyzetet

2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.

Translation is available for this content

Switch to English

A kormány 2020. március 11-én, több mint három és fél éve hirdetett először veszélyhelyzetet, akkor a koronavírus-járványra való hivatkozással. Azóta egy pár hónapos időszakot leszámítva folyamatosan fennáll a „rendeleti kormányzás”. Mindez lehetővé teszi a kormány számára, hogy egyik napról a másikra felülírja a törvényeket, és a kormány ezt kihasználva több százas nagyságrendben fogadott el veszélyhelyzeti rendeleteket. Ezek között számos olyat találunk, amelyek semmilyen összefüggésben nem voltak a veszélyhelyzet elrendelésének alapjával (korábban a koronavírus-járvánnyal, jelenleg pedig az Ukrajnában zajló háborúval), ehelyett a kormány politikai céljait szolgálták.

Eközben a kormánytöbbség a kormány javaslatára módosította a különleges jogrendre vonatkozó alaptörvényi és törvényi szabályokat, tovább növelve a kormány indokolatlan túlhatalmát. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számos alkalommal hívták már fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos jogállamisági és alapjogi problémákra. Észrevételeiket azonban a kormány nem vette figyelembe, ahogy nem vette figyelembe a korábban nemzetközi szervezetek által megfogalmazott kritikákat sem. 

A civil szervezetek legutóbb a veszélyhelyzet idén tavaszi meghosszabbításakor jelezték aggályaikat, felhívva a figyelmet arra is, hogy a veszélyhelyzet jelenlegi szabályai nemzetközi sztenderdeket is sértenek. Véleményük és javaslataik elutasítását akkor mindössze azzal indokolta a kormány, hogy „nem illeszked[nek] a kormányzati politikába”, illetve „ellentétes[ek] a jogalkotói szándékkal”.

Egy október elején társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet novembertől újabb 180 nappal meghosszabbítanák, 2024. május 23-ig. Ráadásul a tervezethez csupán egyetlen mondatot csatolt „indokolás” gyanánt az Igazságügyi Minisztérium, ami a civil szervezetek álláspontja szerint jogszabálysértő.

A civil jogvédők továbbra is azon az állásponton vannak, hogy a veszélyhelyzet teljes szabályozásának újragondolására lenne szükség. A társadalmi egyeztetés keretében a kormánynak eljuttatott véleményükben ezért megismételték korábbi kritikájukat, és a következő problémákra hívták fel újra a figyelmet:

  • A túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást biztosítanak a kormánynak a törvények felülírására, nem jelentenek semmilyen érdemi gátat a veszélyhelyzeti rendeletek tárgyköre és tartalma kapcsán.
  • Az Alaptörvény kilencedik módosítása bebetonozta azt a koronavírus-járvány alatt az ún. „felhatalmazási törvényekkel” kialakított rossz gyakorlatot, hogy az Országgyűlés nem gyakorol automatikus és rendszeres kontrollt az egyes veszélyhelyzeti rendeletek felett. Azzal, hogy többé nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyása ahhoz, hogy a veszélyhelyzeti rendeleteket 15 napon túl hatályban tartsák, a kormány egy „biankó” felhatalmazást kapott. Ez ráadásul megfosztja az országgyűlési képviselőket attól a lehetőségtől, hogy az egyes kormányrendeletek indokoltságát a parlament nyilvánossága előtt vitassák meg.
  • Nem biztosított a gyors és hatékony alkotmánybírósági kontroll a rendeletek felett, például nincs semmilyen határidő meghatározva az Alkotmánybíróság számára a veszélyhelyzeti rendeletekkel kapcsolatos indítványok elbírálására.
  • 2022. november 1. óta a veszélyhelyzetet a kormány az első 30 napot követően csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatja meg, alkalmanként legfeljebb 180 nappal. Ez a féléves időtáv eleve túl hosszú, de ami még aggasztóbb, hogy semmi nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy a kormánytöbbség segítségével bármeddig, akár egy teljes parlamenti cikluson keresztül fenntartsa a rendeleti kormányzást.
  • Továbbra sem zárják ki a szabályok azt, hogy a veszélyhelyzettel párhuzamosan a kormány egyéb, az Alaptörvényben nem szereplő válsághelyzeteket is fenntartson, mint például a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.

A civil szervezetek az Igazságügyi Minisztériumnak eljuttatott véleményükben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a különleges jogrendi szabályok átalakítására. Álláspontjuk szerint minimálisan ezek teljesítése szükséges lenne ahhoz, hogy alapjogaink a különleges jogrend idején is védve legyenek, és a veszélyhelyzeti rendeletek a társadalom és az emberek érdekeit, ne pedig a kormány érdekeit szolgálják.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös véleménye itt érhető el

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság