Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A projekt célkitűzése a fogvatartottak elleni fegyelmi eljárások vizsgálata, különös tekintettel a tisztességes eljáráshoz való jog garanciális elemeinek érvényesülésére, és a kutatási tapasztalatok alapján olyan, a jogalkotáshoz és a fegyelmi eljárások gyakorlatához kapcsolódó javaslatok megfogalmazása, … Tovább olvasom
Kovács Ferencné kontra Magyarország
Ellentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen. A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdán előállított tiltakozó aktivistáknak.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, amely szerint jogszerűtlen volt ügyfelünk távollétében elrendelt előzetes letartóztatása.
A Magyar Helsinki Bizottság 2011 decemberében regionális kutatási projektet indított az előzetes letartóztatás közép-európai és poszt-szovjet térségbeli szabályozásának és gyakorlatának áttekintése és javítása érdekében. A 17 ország szabályozását és gyakorlatát feldolgozó kutatásban a Magyar Helsinki … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a bíróságnak „az országban fennálló rendhez”, és nem a jogrendhez kell igazodnia. Különösen aggályos, ha a bíró mindezt egy politikai párt nézeteire hivatkozva állítja. Az MTI tudósítása szerint ilyen érvek jelentek meg a Fővárosi Bíróság ítéletének szóbeli indokolásában, amikor a bíróság az Új Magyar Gárda vezetőjét felmentette a gyülekezési joggal visszaélés vádja alól.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezetet. Üdvözöljük, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, pozitív, hogy az ombudsman lenne az ún. nemzeti megelőzési mechanizmus, amely feladata a fogvatartási helyek monitorozása. Kifogásoljuk azonban, hogy a kormány nem teremti meg valamennyi fogvatartási hely ellenőrzésének lehetőségét, a monitorozásba nem vonják be a civil szervezeteket és a megelőzési mechanizmus csak 2015-ben kezdené el működését.
A Magyar Helsinki Bizottság hiába véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvény tervezetét, mivel azt a kormány az egyeztetési határidő lejárta előtt benyújtotta az Országgyűlésnek.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen véleményezte a szabálysértések újraszabályozásáról szóló törvény tervezetét. A két civil szervezet a tervezet több alkotmányellenes és nemzetközi jogba ütköző rendelkezésére mutat rá. A helyzet abszurditását mutatja, hogy bárki börtönbe kerülhet, ha fél éven belül kétszer tilosban parkol. A tervezet alapján egytizennégy éves gyerek börtönbe kerülhet olyan meghallgatás alapján, ahol sem ügyvéd, sem szülő nem volt jelen.
A Magyar Helsinki Bizottság irányításával folytatódott a STEPSS (Strategies For Effective Police Stop And Search – Hatékony rendőrségi igazoltatási stratégiák) projekt. A 2011-2012-es projekt fő célkitűzése, hogy a rendőri tevékenység közelebb kerüljön a lakossághoz, átláthatóbbá … Tovább olvasom
2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.
Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség mondvacsinált okokra hivatkozva tiltotta meg 70 szakszervezetnek a Parlament elé és a Várba bejelentett tüntetését, semmibe véve a békés gyülekezés … Tovább olvasom
A civil szervezetek álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett módosítás lehetővé tenné, hogy az ügyész megtiltsa az ügyvéd részvételét a tanú kihallgatásán. Üdvözlendő fejlemény viszont, hogy a tervezet biztosítaná a fellebbezés lehetőségét a különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.
Zsebre vágható brosúra készült az igazoltatás, szabálysértés, rendőrségi bejelentés esetére szóló hasznos tudnivalókról.
Csüllög kontra Magyarország
Gubacsi kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Gubacsi kontra Magyarország ügyben hozott tegnapi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát. A strasbourgi bíróság több mint tízezer eurót ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke által képviselt kérelmezőnek, akit előállítása során bántalmaztak a rendőrök.
A Magyar Helsinki Bizottság számos olyan levelet kapott, amelyben azt róják fel a szervezetnek, hogy felemeli a szavát a romákat ért támadások kapcsán, de nem tesz így a romának vélt személyek által elkövetett bűncselekmények esetében. Az egyik levélíróval Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője és Kőszeg Ferenc alapító elnök hosszas vitát folytatott, a levelezést az érintettek engedélyével publikáltuk a Beszélőben.