A Helsinki Bizottság sajtópert nyert a Magyar Nemzet és a Magyar Nemzet Online ellen
A Helsinki Bizottságról szóló valótlan állításainak helyreigazítására kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Nemzetet és a Magyar Nemzet Online-t.
Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás
Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Tisztázódjék a Nemzetbiztonsági Hivatal romák elleni sorozatgyilkosságok felderítése kapcsán betöltött szerepe
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Magyar Helsinki Bizottság, az Európai Roma Jogok Központja és a Társaság a Szabadságjogokért szükségesnek tartja, hogy mihamarabb tisztázódjon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) romák elleni sorozatgyilkosságok felderítése kapcsán betöltött szerepe.
A Helsinki Bizottság felhívja Sólyom László köztársasági elnököt és a parlamenti pártok vezetőit a szeptember 5-i Meleg Méltóság Menet melletti kiállásra
A Magyar Helsinki Bizottság 2009. augusztus 28-án nyílt levélben fordult dr. Sólyom László köztársasági elnökhöz és a parlamenti pártok vezetőihez, hogy jutassák kifejezésre: fontosnak tartják a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) polgárok másokkal egyenlő jogait … Tovább olvasom
Álláspont a 2009. augusztus 22-i, szentendrei gárdistaavatásról
A Helsinki Bizottság szerint a rendőrségnek törvényi kötelezettsége állt fent az úgynevezett Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22-i, szentendrei avatásának megakadályozására függetlenül attól, hogy arra nem közterületen került sor.
Álláspont a 2009. augusztus 15-re tervezett felvonulással kapcsolatban
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben. Azonban amennyiben egy rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni.
A jogállam támaszai – újra a 2009. július 4-i tüntetésről
A jogállam támaszai címmel jelent meg 2009. július 27-én a Népszabadságban Kádár Andrásnak, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének válasza Szikinger István cikkére a július 4-i, Erzsébet téri tüntetés kapcsán.
Álláspont a 2009. július 11-i, Szabadság téri tüntetés kapcsán
A Magyar Helsinki Bizottság fenntartja a 2009. július 4-i tüntetésekkel kapcsolatos álláspontját: a Magyar Gárda Mozgalom keretében tüntetések nem tarthatók, mivel ez sérti mások jogait és szabadságát. Álláspontunk szerint ezért a Jobbik Magyarországért által 2009. … Tovább olvasom
Álláspont az Erzsébet téri, július 4-i tüntetés kapcsán
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren megtartott, előre megszervezett, de nem bejelentett demonstráció nem minősül spontán tüntetésnek.
A július 4-én egyéb helyszínekre bejelentett tüntetéseket a rendőrségnek tudomásul kellett volna vennie, azokat a gyülekezési törvény alapján nem lehetett volna megtiltani. A bejelentőknek bírósághoz kellett volna fordulnia a tiltó határozatok ellen, de ezt nem tették meg.
Az Erzsébet téri tömegoszlatásnak jogszerű alapja volt, mivel a rendezvényen szabálysértést és bűncselekményt követtek el (antiszemita skandálás, rendőrök elleni támadások az igazoltatások miatt), s a rendezvény sértette mások jogait és szabadságát. Az oszlatás során alkalmazott intézkedések (pl. előállítások) és kényszerítőeszközök (pl. könnygáz-használat) jogszerűségét – így szükségességét és arányosságát – esetenként, az egyedi panaszok kapcsán kell megvizsgálni.
Az ítélőtábla döntésének értelmében a Magyar Gárda mozgalom tevékenységénél fogva sérti mások jogait és szabadságát. Bár önmagában az egyenruha viselése nem jogellenes, a mozgalom vezetése és a feloszlató határozat elleni nyílt engedetlenségre uszítás bűncselekmény, s a mozgalom keretei között rendezvények nem szervezhetők.
Jogvédő szervezetek feljelentést tettek a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt
Az egyik szélsőséges nézeteiről ismert blogger internetes naplójában a cigány közösség tagjainak „kegyetlen és céltalan megalázására”, a teljes cigány közösség közéletből való kiűzésére és szétverésére hívott fel. Ezért a mai napon négy jogvédő civil szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért, feljelentést tett a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt.
Átláthatóbb pályáztatás – per a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ellen
Nyilvános adat az állami szervek által kiírt pályázat győztesével kötött szerződés, továbbá megismerhetőek a pályázat nyertesével kapcsolatos értékelési szempontokat és véleményeket tartalmazó dokumentumok is – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság által indított … Tovább olvasom
Elfogadhatatlan a megalázóan viselkedő rendőrök enyhe büntetése
A Magyar Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan a Pécsi Ítélőtábla június 16-i döntése, amely foglalkozástól eltiltás nélkül pénzbüntetésre enyhítette a két értelmi fogyatékossággal élő személyt durván megalázó csurgói rendőrökre első fokon kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.
STEPSS Follow-up projekt (2009-2011)
A Magyar Helsinki Bizottság STEPSS (Strategies for Effective Police Stop and Search – Hatékony rendőrségi igazoltatási stratégiák) projektje az igazoltatási gyakorlat vizsgálatára és etnikai profilalkotás megjelenésének feltérképezésére irányult. A projekt emellett célul tűzte a rendőrség és … Tovább olvasom
Lépések egy átlátható kirendelt védői rendszer irányába (2009-2012)
A Magyar Helsinki Bizottság eddigi kutatásai azt bizonyítják, hogy a kirendelt védői rendszer jelenlegi formájában nem működik megfelelően, a problémahalmaz egyik sarokköve pedig az, hogy a nyomozó hatóság az illetékes ügyvédi kamara által összeállított kirendelhető … Tovább olvasom
83 éves beteg hölgy előzetes letartóztatása távollétében
A Magyar Helsinki Bizottság 2009. április 10-én megdöbbenését fejezte ki egy 83 éves, beteg hölgy távollétében elrendelt előzetes letartóztatása miatt. 2009. április 17-én a Tatabányai Városi Bíróság megszüntette a hölgy előzetes letartóztatását. A Helsinki Bizottság … Tovább olvasom
Konferencia a kirendelt védői rendszer reformjáról és a hatékony védelemhez való jogról
2009. április 16-17-én a Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen konferenciát szervezett a kirendelt védői rendszerről és a hatékony védelemhez való jogról. A rendezvényen gyakorló szakemberek, bírák, ügyvédek vitatták meg, hogy miként lehetséges a … Tovább olvasom
Jogvédők és szakmai szervezetek az élettársak örökbefogadási joga mellett
Civil szervezetek örömmel fogadták, hogy az új Polgári Törvénykönyv parlamenti vitája során három képviselő olyan módosító javaslatot terjesztett be, amely lehetővé tette volna az élettársak számára, hogy örökbefogadják élettársuk vérszerinti gyermekét. A mintegy 350 módosító javaslatról szóló … Tovább olvasom
Jogvédő szervezetek közleménye az ombudsman nyilatkozatáról
Közös közlemény dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009. április 2-i nyilatkozatáról Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, dr. Szabó Máté 2009. április 2-án, a FigyelőNeten megjelent interjúban többek között kijelentette, létezik „etnikai alapon kategorizált … Tovább olvasom
Kutatási jelentés a magyar igazoltatási gyakorlatról
Szigorúan ellenőrzött iratok – A magyar igazoltatási gyakorlat hatékonyságáról és etnikai aspektusairól (kutatási jelentés)
A Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés eltörléséért
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványozva a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés kiszabását lehetővé tevő jogszabályi rendelkezések megsemmisítését. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) kiszabása esetében a feltételes szabadságra bocsátást a bíró kizárja, vagyis végleg … Tovább olvasom
Alkotmánybírósági indítvány a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés eltörléséért
Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) kiszabása esetében a feltételes szabadságra bocsátást a bíró kizárja, vagyis végleg megfosztja az elítéltet a szabadulás lehetőségétől, az elítéltet végérvényesen kirekeszti a társadalomból. A tész intézménye a Magyar Helsinki Bizottság … Tovább olvasom