1% Add adód 1%-át az emberi jogok védelmére! Május 20-ig legkönnyebben az ügyfélkapun keresztül tudsz rendelkezni róla. ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

Civil-rendőr konzultatív fórumok (STEPSS Follow-up projekt 2011-2012)

A Magyar Helsinki Bizottság irányításával folytatódott a STEPSS (Strategies For Effective Police Stop And Search – Hatékony rendőrségi igazoltatási stratégiák) projekt. A 2011-2012-es projekt fő célkitűzése, hogy a rendőri tevékenység közelebb kerüljön a lakossághoz, átláthatóbbá váljon a rendőrség feladatellátása, erősödjön az együttműködés a civil szervezetekkel és a lakossággal, különös tekintettel a kirekesztett társadalmi csoportokra.

Előzmények

A Magyar Helsinki Bizottság korábbi, STEPSS (Strategies for Effective Police Stop and Search – Hatékony rendőrségi igazoltatási stratégiák) kutatási projektje az igazoltatási gyakorlat vizsgálata és az etnikai profilalkotás jelenségének feltérképezése mellett célul tűzte a rendőrség és a (hátrányos helyzetű, elsősorban roma) közösség kapcsolatának javítását az igazoltatási gyakorlat hatékonyságának és az igazoltatást végző rendőrök ellenőrizhetőségének növelésével. Ennek érdekében a szakmai egyeztetéseket követően civil jogvédő szervezetek a rendőrséggel közös ajánlást fogalmaztak meg, melyben egységes igazoltatási lapok alkalmazásának bevezetését javasolták. A kutatási projekt tapasztalatait összefoglaló anyag a rendészeti szakközépiskolák képzési programjának részévé vált, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai pedig rendszeresen tartanak előadásokat a felsőfokú rendőrképzésben a rendőrséget érintő emberi jogi kérdésekről. A STEPSS projekt eredményeire való további reflektálás érdekében a Magyar Helsinki Bizottság elindította STEPSS Follow-up projektjét, melynek keretében 2009 nyara óta szervez konzultatív fórumokat. (Bővebben lásd itt.)

A konzultatív fórumok

A konzultációk célja a rendőrség és jellemzően civil szerveztek által képviselt helyi közösség közötti kapcsolat javítása, a felmerülő problémák megoldása a konzultatív fórum – mint a rendszerszint visszásságokról, a lakosság és a rendőrség részéről felmerülő aggályokról, a két csoport tapasztalatairól való strukturált párbeszédnek keretet biztosító új módszer – segítségével. A konzultatív fórumok célul tűzik az előítéletek elleni küzdelmet, a lakosság és a rendőrség közötti kapcsolatteremtést, valamint a rendőrség munkájával, a bűnözéssel, a közbiztonsággal kapcsolatos problémák kölcsönös megértésének elősegítése, továbbá az ezekre való megoldáskeresést.

A konzultatív fórumok ötlete az ún. közösségi rendőrség (community policing) koncepcióján alapul, amelynek alapelve, hogy a rendőrség és a lakosság közötti kapcsolatot erősíteni kell a kölcsönös bizalom kialakulása, az együttműködés érdekében. A konzultatív fórumok nem egyszerű panasznapként funkcionálnak, vagyis nem az egyedi ügyekkel kapcsolatos panaszok közlésére szolgálnak, hanem egy kevésbé formalizált csatornát biztosítanak az általánosabb jellegű, közbiztonsághoz kapcsolódó kérdések felvetésére. A tapasztalatcserék akkor lehetnek igazán eredményesek, ha azokat a rendőrség vagy a helyi közösség rendszeresen megszervezi.

A konzultatív fórumok helyszínei

A Helsinki Bizottság 2009 és 2012 nyara között összesen tizenegy konzultációt szervezett, ezek közül hét tapasztalatcserét az utóbbi két évben rendeztünk az ország különböző részein: két fővárosi kerületben: Józsefvárosban és Terézvárosban; Sárospatakon, Ózdon és Miskolcon.

Tapasztalatok

1.     Józsefváros

A 2011 áprilisában a Józsefvárosban tartott fórumon a kerületet fokozottan érintő problémák azonosítására került sor; ilyenek voltak a kábítószer használat, a prostitúció vagy a hajléktalan emberek nagyszámú jelenléte által okozott nehézségek. A későbbiekben a helyi civil szervezetek több közbiztonsági fórumot szerveztek. Emellett a Helsinki Bizottság a korábbi fórumon felmerült lakossági felvetésekre tekintettel a 2012 júniusában  tartott konzultációt a hajléktalan embereket tömörítő A Város Mindenkié csoport aktivistái és a VIII. Kerületi Rendőrkapitányság közterületi állományának tagjai részvételével. A tapasztalatcsere az egyenlő bánásmód érvényesítéséhez, a – minden bizonnyal kölcsönösen fennálló – előítéletek csökkentéséhez kívánt hozzájárulni. A konzultáció során a hajléktalan emberek és a rendőrök nem egy konfliktusos, hierarchikus jellegű helyzetben (pl. igazoltatáskor, előállításkor, szabálysértési eljárás lefolytatásakor találkoztak), hanem partnerként, egyenrangú félként beszélgethettek. A résztvevők feltárták és igyekeztek megoldást találni az egymással kapcsolatban tapasztalt nehézségekre. A fórum eredményeként a kölcsönös bizalom megteremtődése alapján – a körülményekhez igazodó intézkedések révén – nemcsak a közvetlen résztvevőknek járt eredménnyel a fórum, hanem a helyi lakosok biztonságérzete is javulhat.

2.     Terézváros

A 2011 májusi Terézvárosban megrendezett lakossági fórumon a rendőrségi vezetők rövid bemutatkozása és éves összefoglalója után a kerület sajátosságaival összefüggésben a fórum résztvevői a VI. kerületi szórakozóhelyekkel járó nagyszámú kriminális cselekménnyel kapcsolatos kérdéseket vetettek fel. Emellett az általános gyakorlatok is szóba jöttek, mint a jogsértések bejelentésének fontossága, az azokra adott esetenként elégtelennek tartott rendőri reakció, a gyalogos, biciklis szolgálat működtetése. A 2012-es fórumon együttműködéseket kötöttek a résztvevők: tájékoztató fórumokat szerveznek a kerületben leginkább tipikus (trükkös) lakásbetörések megelőzésére, elsősorban az idősebb korosztálynak, erősítik a kerékpáros járőrszolgálatokat, a jövőben is szerveznek konzultációkat. Örömteli, hogy a terézvárosi rendőrség igazán elkötelezett lett a civil-rendőr fórumok iránt és promotőrévé vált a tapasztalatcseréknek.

3.     Sárospatak

Sárospatakon 2011 júniusában szerveztük meg a helyi közösség és a rendőrség munkatársainak együttműködését segítő tapasztalatcserét. A fórumon három olyan jelentősebb téma körvonalazódott, amelyek továbbgondolásra, további megbeszélésre érdemesek. Egyfelől a hajléktalan emberek helyzetének rendezése, a velük kapcsolatos szakmai munka koordinációja, a rendőrségre történő bejelentések racionalizálása, a rendőrségi reakciók átláthatóbbá tétele, valamint a roma lakossággal szembeni diszkriminatív gyakorlatok elleni fellépés lehetőségei.

4.     Ózd és Miskolc

 A Magyar Helsinki Bizottság által 2011 májusában Ózdon megszervezett civil-rendőr tapasztalatcsere – a bemutatkozás és a település bűnügyi helyzetének ismertetése mellett – meghatározó része szólt a rendészeti kérdésekhez csak áttételesen kapcsolódó témakörökről, amelyeket – láthatóan – átszőtt a többség-kisebbség konfliktusa. Ezért a közbiztonsági, rendészeti kérdések vonatkozásában a Helsinki Bizottság az érintettek bevonásával fontosnak tartotta hogy a továbbiakban is olyan, a gyakorlati problémákra, konkrét esetekre fókuszáló találkozót szervezzen, amelynek témája a rendőrök és a cigány emberek közötti rendszerszintű problémák feltárása és ezek kezelése. E megfontolásból és a települési roma közösségi vezetők – akik többségében a Társaság a Szabadságjogokért Romaprogramja által felállított jogsegélypontok , illetve a roma nemzetiségi önkormányzatok vezetői voltak –  javaslatára került sor 2012 júniusában a roma aktivisták, közösségi vezetők valamint a megyei rendőrkapitányság vezetői és számos Borsod megyei rendőrkapitány között zajló miskolci tapasztalatcserére, melyen megállapodás született a felek között a jövőbeni szorosabb együttműködéséről: személyes kapcsolatfelvételről és –tartásról, jövőbeni fórumokon való kölcsönös részvételről.

Összegzés

A két év konzultációinak tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a helyi közösségek tagjai, mind pedig a rendészeti szervek képviselői között van igény a civil-rendőr konzultációkra. A fórumok résztvevői olyan körülmények között tehették fel kérdéseket, illetve mondhatták el véleményüket a másik félnek, amelyek mentesek a közhatalmi korlátoktól, megteremtve a civilek és a rendőrök között az egyenértékű helyzetben való tapasztalatcsere lehetőségét. A fórum, mint módszer hasznosságát a konzultációkat követően kitöltött értékelési lapok eredményei is alátámasztják. Általánosságban elmondható, hogy a konzultációk résztvevőinek döntő többsége érdekesnek és hasznosnak találta a tapasztalatcseréket, arra maga is eljönne a jövőben, illetve ajánlaná kollégájának. A résztvevők a visszajelzésekben emellett kifejezték igényüket a további konzultációk szervezésére. A kérdőívek eredményei hozzáférhetőek a Magyar Helsinki Bizottság honlapján közzétett konzultációs emlékeztetőkben.

A tapasztalatcseréket a budapesti kerületekben és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozó civil szervezetek a jövőben is folytatják.

A STEPSS Follow-up projekteket a Foundation Open Society Institute támogatta.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság