Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert álláspontja szerint a Tatabányai Törvényszék indokolatlanul rendelte el ügyfele előzetes letartóztatását. Úgy tűnik, ez ma Magyarországon bárkivel előfordulhat.
Szerzők: Kádár András Kristóf, Novoszádek Nóra, Selei Adrienn – Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2012 – ISBN: 978 615 5215 06 3
A bíróság a családjukat védő romákat magyarok elleni erőszak miatt ismét súlyos börtönbüntetésre ítélte.
A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt felperes, Horváth Zsolt keresete alapján a Fővárosi Törvényszék 2012. június 8-án 5 millió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI).
Emberi jogi szervezetek javaslataikkal hívják fel a jogalkotó figyelmét, hogy az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, így a megrongált vagyontárgy tulajdonosa és a zaklatás sértettjének védelmét.
A hét folyamán, Nagykanizsán lakóházakra fújt romaellenes feliratok készítői gyűlölet-bűncselekményt követtek el, amelyet a Büntető Törvénykönyv tilalmaz. Emiatt a jogvédők a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon feljelentést tesznek.
Négy civil szervezet közbenjárásának köszönhetőn kikerült egy BM dokumentumból a célcsoport etnicizáló, stigmatizáló meghatározása.
A Helsinki Bizottság és az MDAC szervezte konferencia célja az volt, hogy a kínzás elleni ENSZ-szerződés keretében létrejövő, a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot monitorozó testület működését előkészítse.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság egyezségével zárult az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása, amely azt vizsgálta, hogy a rendőrség eleget tesz-e az egyenlő bánásmód törvényi követelményének.
A Magyar Helsinki Bizottság 2012. április 13-án panaszt nyújtott be a Pest Megyei Főügyészséghez, amiért a rendőrség nyolc hónap nyomozást követően bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást a 2011-es Magyar Sziget fesztiválon Tyirityán Zsolt által tett gyűlöletkeltő kijelentések ügyében.
Civil szervezetek szerint a Belügyminisztérium (BM) megbélyegzi a cigány gyerekeket. A minisztérium a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében olyan modellprogram kidolgozását írja elő, amelynek célja kizárólag a cigány gyerekek jogkövető magatartásának elősegítése.
Az idén nyárra tervezett Budapest Pride-on részt venni kívánóknak nem csak a gyülekezési jogát sérti, hanem súlyosan diszkriminálja is őket a rendőrség döntése, amely a közlekedés érdekére hivatkozva megtiltja a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer közösség felvonulásának megtartását a Budapest Városliget – Andrássy út – Alkotmány utca útvonalon.
Álláspontunk szerint jogellenesen állította elő a rendőrség a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását a hídon ülve követelőket március 31-én, különösen miután engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak, és elhagyták az úttestet.
Március 9-én elküldtük 28-oldalas véleményünket a Büntető Törvénykönyv 2012 februári tervezetéről. A büntetőpolitika tervezett szigorítását az elmúlt 10 év bűnügyi statisztikái egyáltalán nem indokolják. A tervezet megtartja az alaptörvény-ellenes, illetve nemzetközi egyezménybe ütköző jogintézményeket (három csapás, tényleges életfogytiglani szabadságvesztés). Aránytalan szankciókkal fenyeget: egy marihuánával kereskedő dílerre és egy nyereségvágyból elkövetett gyilkosság tettesére azonos büntetés szabható ki, levéltitok megsértésért börtönbüntetés jár, a lakásába éjszaka, fegyver nélkül belépő ismeretlen gyerekeket önvédelemből büntetlenül megölheti a tulajdonos.
Észrevételeink és javaslataink a Büntető Törvénykönyv módosításai kapcsán
Két, a 2006-os őszi események során szolgálatot teljesítő rendőrt ítélt el a Fővárosi Ítélőtábla, amiért tétlenül nézték, ahogy intézkedő kollégáik egy fiatalembert súlyosan bántalmaztak.
A Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezett szakmai konferencia keretében mutatta be a védőkirendelés egy általa tesztelt alternatív modelljét. A rendezvényen a rendőrség, az ügyvédi kamarák, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a KIMISZ képviselői vettek részt.
Az előítéletes – így például rasszista, homofób – indítékkal elkövetett, azaz gyűlölet-bűncselekmények felderítése és jogi szabályozása sem megfelelő. Erre a megállapításra jutott a Magyar Helsinki Bizottság és négy másik civil szervezet, amikor a hazai eseteket, a hatóságok gyakorlatát, és a hatályos büntetőjogi szabályozást vizsgálták meg. Ezért a civilek a Büntető Törvénykönyv kodifikációját végző minisztertől kértek levélben személyes egyeztetést.
A Helsinki Bizottság és a TASZ véleménye szerint abszurd drámába illő fordulat a kormány közkegyelmi javaslata a Parlament körüli karácsonyi élőlánc ügyében