Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (Bizottság) 100. ülésszaka keretében vizsgálta, hogy Magyarország eleget tesz-e a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeinek. A Bizottság munkáját a Magyar Helsinki Bizottság is segítette két árnyékjelentés elkészítésével.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közszolgálati médiumok jogszerűen és helyesen tagadták meg a Jobbik kampányvideójának leadását arra való tekintettel, hogy az abban szereplő – az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés között szoros összefüggést sugalló –„cigánybűnözés” kifejezés több százezer ember méltóságát sérti, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. Az Országos Választási Bizottság (OVB) Jobbik kérelmének helyt adó, 628/2010. számú döntése formailag hiányos és tartalmilag téves, az OVB az elutasításkor túllépte hatáskörét is.
A Magyar Helsinki Bizottság párhuzamos jelentést készített az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 100. ülésszakára, melynek során az Emberi Jogi Bizottság hazánk emberi jogi helyzetét értékeli a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya által létrehozott ellenőrző mechanizmus keretében.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. A törvénytervezethez fűzött vélemény egyebek mellett kritizálja a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályokat, és felhívja a figyelmet az alulszabályozott területekre, továbbá javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy javuljon a rendőri intézkedésekkel szemben benyújtott panaszok vizsgálatának hatékonysága.
Hét szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a hatalmi ágak szétválasztását sértő parlamenti bizottsági munka miatt.
Augusztus 19-től lehetséges a fiatalkorúak elzárása a módosított szabálysértési törvény alapján. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a fiatalkorúak elzárására vonatkozó rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütköznek. A módosított szabálysértési törvény lehetővé teszi a fiatalkorúak elzárását akár elsődleges … Tovább olvasom
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) határozatában egymillió forintos bírságot szabott ki a Malév egyik leányvállalatával, a földi kiszolgálással foglalkozó Malév GH Zrt.-vel szemben, mert az diszkriminálta egy munkavállalóját szakszervezeti tevékenysége miatt. A Helsinki Bizottság ügyvédje, … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság évek óta vizsgálja a védelemhez való jog érvényesülését és a kirendelt védői rendszer működését; több kutatása rámutatott, hogy hazánkban sérülhet a terheltek hatékony védelemhez való joga az állami kirendelt védői rendszer problémái … Tovább olvasom
A Kormány közbiztonság javítását célzó törvénycsomagja átgondolatlan, indokolatlan szigorításokat tartalmaz, és ellentétes Magyarország nemzetközi szerződésekbe foglalt kötelezettségvállalásaival a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetek szerint. A két szervezet ezért a törvényjavaslat … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleményezte a Kormány által benyújtott, a közbiztonság javítását célzó egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslatot. A javaslat folytán hatályba lépő szabályozás egyes szabálysértések esetében gyökeresen átalakítaná a szabálysértési jog szankciórendszerét és jelentős szigorításokat vezetne be. A két szervezet véleménye szerint a javaslat által bevezetni kívánt megoldások alkalmatlanok a kitűzött célok elérésre, több ponton Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaiba ütköznek, hatályos nemzetközi szerződéseket sértenek. A jogvédő szervezetek ezért a törvényjavaslat visszavonását javasolják a Kormánynak.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megerősítette, hogy közérdekű adat a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk vitt ügyek száma. A Magyar Helsinki Bizottság így jogerősen is megnyerte a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt 2007-ben indított pert. A rendőrkapitányságokat a bíróság arra kötelezte, hogy közöljék a területükön 2007-ben kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt vak felperes első fokon pert nyert a Csemege-Match Zrt. ellen, mert annak alkalmazottjai nem engedték, hogy a felperes vakvezető kutyájával belépjen a cég által üzemeltetett egyik közértbe. A bíróság … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a „három csapás” néven ismerté vált törvényt ne írja alá, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll céljából. Ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság korábban is … Tovább olvasom
Az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottsága (CPT) közzétette jelentését 2009-es magyarországi időszaki látogatásáról, melynek során a CPT delegációjának tagjai büntetés-végrehajtási intézeteket, rendőrségi fogdákat, idegenrendészeti őrzött szállásokat és … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom
A Közép-Kelet-Európa és a volt szovjet utódállamok büntetés-végrehajtási intézeteiben működő panaszmechanizmusok rendszerszintű és eljárási okok miatt sem felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak. Korábbi kutatások és tanulmányok szerint a fenti régió legtöbb országában a büntetés-végrehajtási panaszmechanizmusok … Tovább olvasom
Engel kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, 100%-os rokkant fogvatartott ügyében megállapította, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát kimondó 3. cikkét.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPSZ-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata (T/25. számú törvényjavaslat) alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne. A javaslat demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Magyar Helsinki Bizottság számos rendőrkapitányságot perelt be közérdekű adatok megismerése érdekében, miután azok megtagadták a 2008-ban büntetőügyekben kirendelt védők nevének és az egyes ügyvédekre oszott ügyek számának kiadását. Eddig két, immár jogerős megyei bírósági ítélet született a perekben, ellentmondásosan döntve a kérdésben. Most a Helsinki Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, hogy hozzon döntést arról, közérdekű adatnak minősülnek-e az adófizetők pénzén, állami feladatot ellátó kirendelt védők nevei és az általuk vitt ügyek száma.