Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak.
A Magyar Helsinki Bizottság három jelentés elkészítésében való részvétellel igyekszik segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének soron következő felülvizsgálatát.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2010 januárjában a Helsinki Bizottság beadványa nyomán megállapította: megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a kiskunlacházi polgármester, amikor arról beszélt, hogy elég volt a „romaerőszakból”. A Fővárosi Bíróság nemrég hatályon kívül … Tovább olvasom
A Fővárosi Bíróság 2010. november 11-i döntésében kimondta: a rendőrség nem tudta igazolni, hogy 2006. november 22-e után Gergényi Péter, Budapest akkori főkapitánya, indokoltan tartotta fent a Kossuth tér lezárását.
A büntetés-végrehajtásban tapasztalható túlzsúfoltságot a kormány nem a fogvatartotti létszám csökkentésével enyhíti, hanem a jogszabályok megváltoztatásával kozmetikázza. Módosult ugyanis a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló rendelet, amely előírja az egy fogvatartottra jutó terület minimumát. Mostantól „LEHETŐSÉG SZERINT” kell csak biztosítani az eddig kötelező minimális mozgásteret.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (Bizottság) 100. ülésszaka keretében vizsgálta, hogy Magyarország eleget tesz-e a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeinek. A Bizottság munkáját a Magyar Helsinki Bizottság is segítette két árnyékjelentés elkészítésével.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közszolgálati médiumok jogszerűen és helyesen tagadták meg a Jobbik kampányvideójának leadását arra való tekintettel, hogy az abban szereplő – az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés között szoros összefüggést sugalló –„cigánybűnözés” kifejezés több százezer ember méltóságát sérti, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. Az Országos Választási Bizottság (OVB) Jobbik kérelmének helyt adó, 628/2010. számú döntése formailag hiányos és tartalmilag téves, az OVB az elutasításkor túllépte hatáskörét is.
A Magyar Helsinki Bizottság párhuzamos jelentést készített az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 100. ülésszakára, melynek során az Emberi Jogi Bizottság hazánk emberi jogi helyzetét értékeli a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya által létrehozott ellenőrző mechanizmus keretében.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. A törvénytervezethez fűzött vélemény egyebek mellett kritizálja a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályokat, és felhívja a figyelmet az alulszabályozott területekre, továbbá javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy javuljon a rendőri intézkedésekkel szemben benyújtott panaszok vizsgálatának hatékonysága.
Hét szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a hatalmi ágak szétválasztását sértő parlamenti bizottsági munka miatt.
Augusztus 19-től lehetséges a fiatalkorúak elzárása a módosított szabálysértési törvény alapján. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a fiatalkorúak elzárására vonatkozó rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütköznek. A módosított szabálysértési törvény lehetővé teszi a fiatalkorúak elzárását akár elsődleges … Tovább olvasom
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) határozatában egymillió forintos bírságot szabott ki a Malév egyik leányvállalatával, a földi kiszolgálással foglalkozó Malév GH Zrt.-vel szemben, mert az diszkriminálta egy munkavállalóját szakszervezeti tevékenysége miatt. A Helsinki Bizottság ügyvédje, … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság évek óta vizsgálja a védelemhez való jog érvényesülését és a kirendelt védői rendszer működését; több kutatása rámutatott, hogy hazánkban sérülhet a terheltek hatékony védelemhez való joga az állami kirendelt védői rendszer problémái … Tovább olvasom
A Kormány közbiztonság javítását célzó törvénycsomagja átgondolatlan, indokolatlan szigorításokat tartalmaz, és ellentétes Magyarország nemzetközi szerződésekbe foglalt kötelezettségvállalásaival a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetek szerint. A két szervezet ezért a törvényjavaslat … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleményezte a Kormány által benyújtott, a közbiztonság javítását célzó egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslatot. A javaslat folytán hatályba lépő szabályozás egyes szabálysértések esetében gyökeresen átalakítaná a szabálysértési jog szankciórendszerét és jelentős szigorításokat vezetne be. A két szervezet véleménye szerint a javaslat által bevezetni kívánt megoldások alkalmatlanok a kitűzött célok elérésre, több ponton Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaiba ütköznek, hatályos nemzetközi szerződéseket sértenek. A jogvédő szervezetek ezért a törvényjavaslat visszavonását javasolják a Kormánynak.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megerősítette, hogy közérdekű adat a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk vitt ügyek száma. A Magyar Helsinki Bizottság így jogerősen is megnyerte a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt 2007-ben indított pert. A rendőrkapitányságokat a bíróság arra kötelezte, hogy közöljék a területükön 2007-ben kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt vak felperes első fokon pert nyert a Csemege-Match Zrt. ellen, mert annak alkalmazottjai nem engedték, hogy a felperes vakvezető kutyájával belépjen a cég által üzemeltetett egyik közértbe. A bíróság … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a „három csapás” néven ismerté vált törvényt ne írja alá, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll céljából. Ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság korábban is … Tovább olvasom
Az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottsága (CPT) közzétette jelentését 2009-es magyarországi időszaki látogatásáról, melynek során a CPT delegációjának tagjai büntetés-végrehajtási intézeteket, rendőrségi fogdákat, idegenrendészeti őrzött szállásokat és … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom