Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Kovács Ferencné kontra Magyarország

Ellentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen. A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdán előállított tiltakozó aktivistáknak.

A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, amely szerint jogszerűtlen volt ügyfelünk távollétében elrendelt előzetes letartóztatása.

A Magyar Helsinki Bizottság 2011 decemberében regionális kutatási projektet indított az előzetes letartóztatás közép-európai és poszt-szovjet térségbeli szabályozásának és gyakorlatának áttekintése és javítása érdekében. A 17 ország szabályozását és gyakorlatát feldolgozó kutatásban a Magyar Helsinki … Tovább olvasom

A Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a bíróságnak „az országban fennálló rendhez”, és nem a jogrendhez kell igazodnia. Különösen aggályos, ha a bíró mindezt egy politikai párt nézeteire hivatkozva állítja. Az MTI tudósítása szerint ilyen érvek jelentek meg a Fővárosi Bíróság ítéletének szóbeli indokolásában, amikor a bíróság az Új Magyar Gárda vezetőjét felmentette a gyülekezési joggal visszaélés vádja alól.

A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvénytervezetet. Üdvözöljük, hogy Magyarország csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, pozitív, hogy az ombudsman lenne az ún. nemzeti megelőzési mechanizmus, amely feladata a fogvatartási helyek monitorozása. Kifogásoljuk azonban, hogy a kormány nem teremti meg valamennyi fogvatartási hely ellenőrzésének lehetőségét, a monitorozásba nem vonják be a civil szervezeteket és a megelőzési mechanizmus csak 2015-ben kezdené el működését.

A Magyar Helsinki Bizottság hiába véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvény tervezetét, mivel azt a kormány az egyeztetési határidő lejárta előtt benyújtotta az Országgyűlésnek.

A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen véleményezte a szabálysértések újraszabályozásáról szóló törvény tervezetét. A két civil szervezet a tervezet több alkotmányellenes és nemzetközi jogba ütköző rendelkezésére mutat rá. A helyzet abszurditását mutatja, hogy bárki börtönbe kerülhet, ha fél éven belül kétszer tilosban parkol. A tervezet alapján egytizennégy éves gyerek börtönbe kerülhet olyan meghallgatás alapján, ahol sem ügyvéd, sem szülő nem volt jelen.

A Magyar Helsinki Bizottság irányításával folytatódott a STEPSS (Strategies For Effective Police Stop And Search – Hatékony rendőrségi igazoltatási stratégiák) projekt. A 2011-2012-es projekt fő célkitűzése, hogy a rendőri tevékenység közelebb kerüljön a lakossághoz, átláthatóbbá … Tovább olvasom

2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.

Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség mondvacsinált okokra hivatkozva tiltotta meg 70 szakszervezetnek a Parlament elé és a Várba bejelentett tüntetését, semmibe véve a békés gyülekezés … Tovább olvasom

A civil szervezetek álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett módosítás lehetővé tenné, hogy az ügyész megtiltsa az ügyvéd részvételét a tanú kihallgatásán. Üdvözlendő fejlemény viszont, hogy a tervezet biztosítaná a fellebbezés lehetőségét a különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés ellen.

A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.

A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.