Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Orbán Viktor, miniszterelnök Pintér Sándor, belügyminiszter Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Lukács Tamás, elnök, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága Kocsis Máté, elnök, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Osztolykán … Tovább olvasom
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk egy adott évben vitt ügyek száma nem közérdekből nyilvános adat, annak kiadására a rendőrség nem köteles. A Helsinki Bizottság az adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon ügyvédeket választja ki a rászorult terheltek védőiként. Ez a Helsinki Bizottság szerint olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
A bíróság jogerős döntése szerint jogszerűen szabott ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság egymillió forint bírságot a Malév egyik leányvállalatára, amiért a cég diszkriminálta az egyik dolgozóját annak szakszervezeti tevékenysége miatt. Amint arról már 2010 augusztusában … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványban kérik a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezetek szerint a törvény súlyosan … Tovább olvasom
A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. A jogvédő szervezetek kérik a belügyminisztert, hogy haladéktalanul utasítsa a rendőrséget arra, hogy a jogbiztonság helyreállítása és a megfélemlített roma lakosok védelme érdekében tegyen eleget törvényben meghatározott feladatainak a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban.
Jogosan bírságolt egy kábeltévét egymillió forintra tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH), amiért az egyik melegnek hitt dolgozóját állandóan zaklatták a munkahelyén, sőt a képernyőről is letiltották – ezt mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) … Tovább olvasom
Darvas kontra Magyarország
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint súlyosan sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét és a jogállami büntetőeljárás szabályait a Balsai István képviselő (Fidesz-KDNP) által benyújtott ún. „semmisségi” törvényjavaslat, amely szerint semmisnek nyilvánítandók a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő ítéletek, amennyiben az elítélés alapjául kizárólag rendőri jelentések vagy vallomások szolgáltak. Ezzel szemben az amnesztia jogállami szempontból elfogadható eszköz a kérdés kezelésére.
Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya tegye lehetővé a bíróságok számára a halálbüntetés kiszabását. Ön mit gondol? Olyanok is vannak, akik azt szeretnék, ha megszűnne az állampolgárok adófizetési kötelezettsége. Ön szerint? Mások úgy gondolják, hogy a politikusokra költeni fölösleges, mert semmi haszna nincs belőlük az országnak. Önnek mi a véleménye?
A Meleg Méltóság Menetének szervezői a TASZ és a Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadták meg a BRFK tiltó határozatát.
Szerzők: Fodor-Lukács Krisztina, Kádár András Kristóf, Kovács Judit, Körtvélyesi Zsolt, Nagy Gusztáv
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2010
ISBN: 978-963-88228-4-0
Indokolatlanul tartottak előzetes letartóztatásban egy 27 éves fiatalembert a magyar hatóságok – ezt állapította meg 2011. január 11-i ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A Bíróság szerint a nyomozás lezárása és a vádirat benyújtása … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalót készített a romák, az LMBT csoport tagjai, illetve a zsidó vallásúak elleni magyarországi intolerancia megjelenési formáiról. A dokumentum angol nyelvű verziója itt olvasható: General climate of intolerance in Hungary … Tovább olvasom
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította: a vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni. A másodfokú bíróság indokoltnak … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak.
A Magyar Helsinki Bizottság három jelentés elkészítésében való részvétellel igyekszik segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének soron következő felülvizsgálatát.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2010 januárjában a Helsinki Bizottság beadványa nyomán megállapította: megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a kiskunlacházi polgármester, amikor arról beszélt, hogy elég volt a „romaerőszakból”. A Fővárosi Bíróság nemrég hatályon kívül … Tovább olvasom
A Fővárosi Bíróság 2010. november 11-i döntésében kimondta: a rendőrség nem tudta igazolni, hogy 2006. november 22-e után Gergényi Péter, Budapest akkori főkapitánya, indokoltan tartotta fent a Kossuth tér lezárását.
A büntetés-végrehajtásban tapasztalható túlzsúfoltságot a kormány nem a fogvatartotti létszám csökkentésével enyhíti, hanem a jogszabályok megváltoztatásával kozmetikázza. Módosult ugyanis a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló rendelet, amely előírja az egy fogvatartottra jutó terület minimumát. Mostantól „LEHETŐSÉG SZERINT” kell csak biztosítani az eddig kötelező minimális mozgásteret.