#VeddVisszaAJövőd LMBTQ programokkal készülünk a Budapest Pride Közösségi Fesztiválra, nem csak LMBTQ embereknek

Hatékony ellenőrzést a kínzás megelőzéséért

A Helsinki Bizottság és az MDAC szervezte konferencia célja az volt, hogy a kínzás elleni ENSZ-szerződés keretében létrejövő, a szabadságuktól megfosztott személyekkel való bánásmódot monitorozó testület működését előkészítse.

Translation is available for this content

Switch to English

A Magyar Helsinki Bizottság és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) 2012. május 14-15-én közös konferenciát szervezett Budapesten. A neves nemzetközi szakértők – Thomas Hammarberg, az Európa Tanács korábbi emberi jogi biztosa, Malcolm Evans, az ENSZ Kínzás Megelőzési Albizottságának elnöke –, az ombudsman, állami szereplők, valamint civil szervezetek közreműködésével tartott szakmai nap célja az volt, hogy  a nemrégiben ratifikált nemzetközi szerződés keretében létrejövő monitorozó testület működését előkészítse. A monitorozás célja a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzése azokon a helyeken, ahol embereket megfoszthatnak szabadságuktól. A konferencián a Helsinki Bizottság és az MDAC a civil szervezetekkel való együttműködést, a jogszabályi háttér pontosítását, valamint a monitorozás hatékony működéshez szükséges források biztosítását szorgalmazták.

Az ENSZ kínzás elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyvéhez (OPCAT) csatlakozó országok, így hazánk is monitorozó testületet (ún. nemzeti megelőzési mechanizmus) jelöl ki. E mechanizmus rendszeres ellenőrző látogatásokat tesz minden olyan intézménybe, ahol embereket megfoszthatnak szabadságuktól. A hazánkban az ombudsman hatáskörébe tartozó megelőzési tevékenység tehát nemcsak annak vizsgálatára irányul, hogy az állam által működtetett büntetés-végrehajtási intézetekben vagy rendőrségi fogdákon hogy bánnak az emberekkel, hanem arra is, hogy például a magánkézben lévő kórházak pszichiátriai osztályain, szociális otthonokban vagy szenvedélybetegeket ellátó intézményekben tiszteletben tartják-e az emberi jogokat.

A Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf előadásában hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek üdvözölik Magyarország év eleji csatlakozását a fakultatív jegyzőkönyvhöz, megfelelő megoldásnak tartják azt is, hogy az ombudsman kapta meg a feladatot. Kiemelte, hogy – amint azt az emberi jogi szervezet a törvényjavaslat véleményezésekor is jelezte – a civil szervezetekkel való szoros együttműködés nemcsak azért fontos, mert részvételük költségmegtakarítást jelent, hanem mert a civilek évtizedes gyakorlatot halmoztak fel a zárt intézmények monitorozásában, ezért tapasztalataikkal jelentősen hozzájárulhatnak a kínzás megelőzéséhez. A Helsinki Bizottság további egyeztetéseket is kezdeményezett a törvényt kidolgozó minisztériummal
és az ombudsmannal.

Oliver Lewis, az MDAC ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a nem klasszikus fogvatartási helyek – mint a pszichiátriai és szociális intézmények – monitorozására fokozott figyelmet kell fordítani. Az igazgató szerint elengedhetetlen, hogy a fogyatékos személyeket ellátó intézmények látogatása során a monitorozó testület eleget tegyen Magyarország azon kötelezettségeinek is, amelyeket a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (CRPD) 2007-es ratifikálásával vállalt. A nagy bentlakásos intézmények puszta létezése sérti az egyezményben foglaltakat, amely továbbá előírja, hogy a fogyatékos személyek önálló élete a közösségben, cselekvőképességük alapvető emberi joguk. A fogyatékos embereket továbbá be kell vonni az őket érintő kérdések megvitatásába, így a monitorozási tevékenységbe is.

Szabó Máté ombudsman előadásában kifejtette, hogy az ombudsmani hivatal munkatársainak van tapasztalatuk zárt intézmények vizsgálatában, ugyanakkor – arra való tekintettel, hogy a felkészülési időszakban nem áll rendelkezésükre semmilyen plusz erőforrás – csupán elméletben készülhetnek a 2015-től kezdődő monitori látogatásokra, amely tevékenységük kiszélesítését jelenti. A hivatala által javasolt 25 fő helyett 11 munkatársból áll majd a monitori testület, ezért csak a gyakorlatban fog kiderülni, hogy kielégítően tudja-e ellátni feladatát. Az ombudsman egyetértett, hogy a jogszabály alapján nem világos a civil szervezetek szerepe, ezért azt érdemes lenne tisztázni a jövőben. Jó példának nevezete a szlovén és a lengyel gyakorlatot, ahol a civil szervezetek a monitori testület tagjai.

Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára felszólalásában elmondta: elképzelhető, hogy módosítanak a jogszabályon, megerősítik a civil szervezetek szerepét a monitori mechanizmusban, hiszen a kormányzat elkötelezett annak hatékony működtetése iránt. Fontosnak nevezte, hogy a vizsgált szervezetek munkatársai képzés segítségével készüljenek fel a megelőző mechanizmus vizsgálataira.

„Nagyon örvendetes, hogy Magyarország nemcsak csatlakozott a fakultatív jegyzőkönyvhöz, hanem a gyakorlatban készül a monitori testület működtetésére, amely a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésének hatékony eszköze. Érdeklődéssel várom a fejleményeket, és igyekszem támogatni a civil szféra és az állami szervek közötti párbeszédet, amely a monitori testület eredményes működésének egyik kulcseleme.” – mondta Malcolm Evans, az ENSZ Kínzás Megelőzési Albizottságának elnöke.

A rendezvényt a Nyílt Társadalom Intézet és a Zennström Philanthropies támogatta.

A konferencia programja az itt olvasható volt. A programpontokra kattintva elérhetőek a prezentációk anyagai, illetve az előadók által rendelkezésre bocsátott háttéranyagok.

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság