Nem hajlandó tovább nyomozni az ügyészség egy meglehetősen egyértelmű bántalmazási ügyben. Rendőrök vertek meg egy előállított büntetlen előéletű férfit. A miskolci eset nem számít páratlannak, a legtöbb rendőri bántalmazás miatt indított eljárás így zárul nálunk. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nem nyugszik bele ebbe, és panaszt adott be, hogy feljelentését tisztességesen vizsgálják ki.
Mivel kedvező irányba változtak a látogatófogadás szabályai, az alábbi beadványmintáink már nem használhatóak. A Magyar Helsinki Bizottság éveken át sokat dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és hozzátartozóik minél közvetlenebb és bensőségesebb módon tudjanak egymással kapcsolatot tartani. Régóta küzdöttünk azért is, hogy a beszélőn a családtagok megérinthessék, megölelhessék egymást, ezt ne akadályozza a plexifal.
Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé krétafestékkel jachtparkolót kijelölő aktivisták ügyét. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot. Mindkét ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a szólásszabadság mellett kiálló momentumosokat.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék most megerősítette: az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította.
Ma kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása, akiket polgári engedetlenkedésük miatt tavaly szeptemberben bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ.
Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített.
A bíróság Nagy Gáborné ügyében ma megsemmisítette a nemzetközi védelmet visszavonó korábbi határozatot és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Az ítéletben előírták, hogy ha ügyfelünket még mindig meg akarják fosztani menekült státuszától, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak tisztességesen megalapozott, indokolt kifogásokat kell találnia, amelyeket az érintett számára megismerhetővé kell tennie, hogy az elmondhassa véleményét.
A magyar hatóságok 2015-ben három hónapon át tartottak fogva egy iraki menedékkérőt, akit nem kellett volna. Ezt állapította meg ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A férfit a strasbourgi eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. … Tovább olvasom
Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma megerősítette: a magyar hatóságok a felelősek a 22 éves szír fiatal haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszakényszerítés miatt a Tiszába fulladt 2016-ban.
Február 1-én a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az első fokon hozott ítéletet, melyben kétrendbeli zaklatás miatt megrovásban részesítették Pető Attilát. A bíróság megállapította, hogy a sértetteket (Süllei Lászlót és Snell Györgyöt) rendszeresen, tartósan, hosszan elhúzódóan és visszatérően háborgatta ügyfelünk. Az ítélet téves, Pető Attila közérdekű célját keresve a törvényes kereteken belül maradt igazságkeresése közben.
Nem intézkedett a rendőrség, amikor súlyos családon belüli erőszak miatt hívták ki egy veszélyben lévő nőhöz és hét gyerekéhez. Anna most peren kívüli megállapodást kötött a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. A súlyos rendőri mulasztásokat követően előremutató a panaszeljárás tisztességes lefolytatása, az egyezség pedig reményt ad arra, hogy a családon belüli bántalmazások áldozatai a jövőben nagyobb védelmet kapjanak.
Egy közéleti Facebook-posztja miatt beperelte őt a paksi polgármester. Az állítólagos rágalmazás miatt indított magánvádas büntetőeljárást ügyfelünk nyerte meg.
Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.
Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs … Tovább olvasom
A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett 93%-ban szabott ki a bíróság mellékbüntetésként közügyektől eltiltást. Az adatokat Sz.F.ügyében kértük ki, akit a kiszabott 8 év közügyektől eltiltás helyett 15,5 éven keresztül nem szavazhatott, úgy, hogy a Btk. … Tovább olvasom
A Fővárosi Törvényszék jövő szerdán kezdi el tárgyalni 34 magánszemélynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
Újabb pernyertes ügyfél, újabb helsinkis bírósági siker! A Fővárosi Ítélőtábla mindenben Péter Ottó Ádámnak adott igazat. Helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, a bíróság kimondta, hogy a rendőrség megsértette ipari alpinista ügyfelünk személyi szabadságát és emberi méltóságát. Alaptalanul gyanúsították meg, hallgatták ki és tartották fogva majdnem két napon át.