A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a bíróságok arra kötelezték, hogy közöljék a területükön 2007-ben és 2008-ban kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése miatt, amelynek értelmében a bevándorolt vagy letelepedett státusszal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony. A közalkalmazottak jogállásáról … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf képviselte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt Karsai László történészt és egyetemi professzort egy, a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos ügyben. 2004-ben heves közéleti vita folyt arról, hogy … Tovább olvasom
Karsai kontra Magyarország
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése miatt, amelynek értelmében a bevándorolt vagy letelepedett státusszal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony. A közalkalmazottak jogállásáról … Tovább olvasom
A Legfelsőbb Bíróság a „kordonügyben” kimondta: a Kossuth tér 2006 őszi lezárása olyan rendőri intézkedésnek minősül, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének a Kossuth tér lezárására vonatkozó panaszát a rendőri szervnek érdemben kell vizsgálnia.
A Helsinki Bizottságról szóló valótlan állításainak helyreigazítására kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Nemzetet és a Magyar Nemzet Online-t.
Nyilvános adat az állami szervek által kiírt pályázat győztesével kötött szerződés, továbbá megismerhetőek a pályázat nyertesével kapcsolatos értékelési szempontokat és véleményeket tartalmazó dokumentumok is – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság által indított … Tovább olvasom
A Fővárosi Bíróság 2009. június 8-án jogerősen menekültként ismerte el a Magyar Helsinki Bizottság tibeti ügyfelét.
A Magyar Helsinki Bizottság 2009. április 10-én megdöbbenését fejezte ki egy 83 éves, beteg hölgy távollétében elrendelt előzetes letartóztatása miatt. 2009. április 17-én a Tatabányai Városi Bíróság megszüntette a hölgy előzetes letartóztatását. A Helsinki Bizottság … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert a Budapesti Rendőr-főkapitányság és 16 budapesti kerületi kapitányság ellen egy közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2009. január 8-án kelt ítéltében arra kötelezte, hogy közöljék 2007-re nézve a területükön kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
2009 januárjában a Fővárosi Bíróság az Európai Bírósághoz fordult, és előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezett egy palesztin menedékkérő ügyében, akinek a jogi képviseletét a Helsinki Bizottság ügyvédje látja el.
Daróczy kontra Magyarország
Barta kontra Magyarország
Elmarasztalta Magyarországot 2007. április 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egy vélelmezett rendőri bántalmazás kapcsán. A strasbourgi testület megállapította, hogy a magyar hatóságok nem folytattak érdemi vizsgálatot egy, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei által képviselt angol állampolgárnak a rendőri eljárás során elszenvedett sérülései miatt tett feljelentése nyomán, és ezzel megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezmény kínzást és megalázó, embertelen bánásmódot tilalmazó cikkét. A strasbourgi bíróság döntése Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint általában is felhívja a figyelmet a magyar hatóságoknak a rendészeti szervek elleni panaszokkal kapcsolatban lefolytatott eljárási hiányosságaira.
Kmetty kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2003. december 16-i ítéletében egyhangú döntéssel megállapította, hogy Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkét (embertelen és megalázó bánásmód tilalma) azzal, hogy a kérelmező bántalmazással kapcsolatos panaszait a hatóságok nem kellő alapossággal vizsgálták ki.