A közoktatási törvénytervezet rontaná a dolgozók munkajogi helyzetét, csorbítaná a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségeit, erősen korlátozná szakmai autonómiájukat és növelné a kiszolgáltatottságukat a tankerületekkel szemben.
Ismét túlzsúfoltak a magyar börtönök, az elmúlt 33 év legmagasabb fogvatartotti számait tapasztaljuk napjainkban. Aggasztó a folyamatos növekedés: 2022. december 31-én több mint 19 ezren voltak hazánkban börtönben, így aznap 107 százalékos telítettséggel működött a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az alternatív szankciókhoz való egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsolatos nemzetközi projektje keretein belül a Budapest Esély Nonprofit Kft. készített egy koncepciót, amelyben a fejlesztő foglalkoztatás eredményei lennének alkalmazhatók a közérdekű munka végrehajtása során, … Tovább olvasom
A kormány 2023. január 18-án tette nyilvánossá társadalmi egyeztetés céljából a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények módosításaira vonatkozó javaslatát. Bár a kormány a javaslat indokolásában „a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséről” beszél, … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a veszélyhelyzet ideje alatt egyes büntetés-végrehajtási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló BM rendelet tervezetet, amelyet a Kormány 2023. január 19-én hozott nyilvánosságra a www.kormany.hu-n. Általános észrevételeink az alábbiak. A rendelet tervezet … Tovább olvasom
Az Utcajogász Egyesület bírósághoz fordult annak a halláskárosodott férfinak az ügyében, akit az Eucharisztikus Világkongresszus idején koldulás miatt 50.000 forintra bírságolt a rendőrség még 2021 szeptemberében. Bár a bíróság a pénzbírságot utóbb figyelmeztetésre enyhítette, az … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a szabadságvesztés helyett alkalmazható alternatív intézkedésekről szóló tanácsi következtetések (2019/C 422/06) magyarországi alkalmazása elősegítése érdekében részt vett „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása” című, az Európai Unió által … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a szabadságvesztés helyett alkalmazható alternatív intézkedésekről szóló tanácsi következtetések (2019/C 422/06) magyarországi alkalmazása elősegítése érdekében részt vesz „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása” című, az Európai Unió által … Tovább olvasom
Ahogyan globálisan, Magyarországon is szinte folyamatosan csökken mind a vagyon elleni, mind az erőszakos bűnözés a kétezres évek eleje óta, ugyanakkor ezzel egyidőben észlelhetően szigorodnak nemzetközi szinten is a kriminálpolitikák – mintha egyre durvuló bűnözési … Tovább olvasom
Az alternatív szankciók alkalmazásával kapcsolatos, „A szabadságvesztés büntetés alternatíváihoz való egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása Európában” című nemzetközi projektünkben nemzetközi szakértők, a Penal Reform International és a portugál Coimbra-i Egyetem munkatársaival közösen kézikönyvet készítettünk a büntető … Tovább olvasom
A kormány 2022. november 1-jével megszüntette, majd egyúttal újra kihirdette a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozással. Erre azért volt szükség, mert november 1-jével megváltoztak a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvényi szabályok. Szakértői álláspont szerint az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények módosítása egy célt szolgált: azt, hogy kizárólagos és tulajdonképpen korlátlan hatalmat biztosítson a kormánynak minden különleges helyzetben.
Speciális részlegre speciális elbánás céljából az kerülhet, akinek a személyes adottságai miatt (pl. idős) erre szüksége van; vagy aki a büntetésében már ott tart, hogy arra jogosult (jó magaviselettel letöltött egy hosszabb időszakot).
Szeptember 22-én nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága.
Az Európai Bizottság áprilisban indította meg Magyarországgal kapcsolatban a jogállamisági mechanizmus szerinti eljárást, amely az európai uniós költségvetés védelmét szolgálja. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között folyó tárgyalások eredményeképp a kormány 17 specifikus … Tovább olvasom
A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti.
A Migrációkutató Intézet szeptember 8-án kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot a kérdéseivel. Mivel ezek elég fajsúlyosak és fontosak, ezért a transzparencia jegyében közzétesszük a rájuk adott válaszunkat.
A 2022-es választások és népszavazás jogorvoslati eljárásait vizsgáló elemzésünkben néhány tanulságot emelünk ki és részletezünk. A teljes elemzés elérhető ezen a linken, az összefoglaló pedig alább. 2022. április 3-án tartották az országgyűlési választásokat és az … Tovább olvasom
Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs … Tovább olvasom
Az Európai Bizottság idén harmadik alkalommal készíti el a jogállamisági jelentést. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az … Tovább olvasom
Miután a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács új Etikai Kódexét, a négy civil szervezet közös beadvánnyal fordult a testülethez, hogy rámutassanak Varga Zs. András érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét.