Kategória: Hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.

A 2014. április 28-i monitorozó látogatásról szóló jelentés és a Bevándorlási Hivatal válasza elérhető.

A Helsinki Bizottság 2014 februárjában vizsgálta a magyar hatóságok és bíróságok menekültügyi őrizettel kapcsolatos gyakorlatát, amelynek során 107 őrizetet elrendelő határozatot elemzett.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször kifejtett aggályait a bírói függetlenséget sértő lépéssel kapcsolatban.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma kimondta: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, vagyis sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja a Magyar Helsinki Bizottság hosszú évek óta képviselt álláspontját, és a magyar szabályozás megváltozását eredményezheti.

A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kereste meg a köztársasági elnököt. Ebben üdvözlik, hogy Áder János példamutatóan fejezte ki szolidaritását egy kisebbségi közösség megtámadott tagja iránt, és ítélte el a hatóságok tétlenségét, amelyek a helyszínen nem intézkedtek Pásztor István védelme érdekében.

Az Olasz Menekülttanács (CIR) által koordinált projektben megjelent a Magyar Helsinki Bizottság jelentése.

A menekültügyi őrizet ésszerűtlen, embertelen, költséges és nemzetközi standardokkal ellentétes fogvatartási forma. Nem követtek el semmilyen bűncselekményt, mégis menedékkérőket zár el hónapokra és korlátozza kapcsolattartásukat a magyar állam. Leginkább azért kerülnek cudar körülmények közé, mert nincsenek útiokmányaik.

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.

Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.

A Kúria mai ítélete szerint mulasztott a rendőrség, amikor nem szerezte be teljes körűen a bizonyítékokat az Index összevert videósának ügyében. A bíróság nem volt hajlandó vizsgálni viszont, hibázott-e a rendőrség akkor is, amikor nem foglalkozott a be nem jelentett szélsőjobbos tüntetés elmulasztott oszlatásával.

A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet olyan tanóramintákat készített középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat.

Csatlakoztunk a Nyitottak vagyunk mozgalom kampányához.

Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt. A kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Kárörömöt azonban nem érzünk efelett, mert hisszük, hogy mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg.

Sajtóbeszámolók szerint valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen csaltak az ajánlások összegyűjtése során. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért olyan választópolgárokat keres, akik ajánlásukkal támogattak egy jelöltet, és szeretnék kideríteni, hogy más jelöltek ajánlóívére is átkerültek-e a személyes adataik, tudtukon és akaratukon kívül.

Számos problémát, hiányosságot tártak fel a Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében a Magyar Helsinki Bizottság megfigyelői. Némelyek rendszerszintűek (túlzsúfoltság, oktatás), mások az intézet felelősségébe tartoznak. Az elégtelen higiénés helyzet miatt például november elején tömegesen jelentkeztek bőrmegbetegedések. Munkatársaink jelzése nyomán javítottak a körülményeken, és sikerült megakadályozni a kór terjedését.

A Magyar Helsinki Bizottság az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatásával rövid útmutatót adott közre menedékjogi jogklinika létrehozásához.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) 2012-es fogvatartásról szóló iránymutatása magyar nyelven is elérhető.

Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.

NÉHÁNY BIZTATÓ FEJLEMÉNY ELLENÉRE TOVÁBBRA IS SÚLYOS HIÁNYOSSÁGOK A HONTALANSÁG SZÜLETÉSKORI ELKERÜLÉSÉT SZOLGÁLÓ JOGI GARANCIÁKBAN