Kategória: Hírek

A rendőri intézkedések jelentik a rendőrség tevékenységének lényegét, a rendőri munkának a polgár által személyesen megtapasztalt részét. Igazoltatás, motozás, elfogás, előállítás, helyszínbiztosítás például vagy éppen rejtett ellenőrzés. A polgár maga, valamint vagyontárgyai és személyi szabadsága leggyakrabban ezeken az intézkedéseken keresztül kerül kapcsolatba rendőri kényszerekkel. A rendőrséget mint az állam erőszakszervezetét jogállamban számos törvényi szabály korlátozza, hogy mit tehet a polgárokkal. Ha ezeket a szabályokat áthágja, akkor megsérti a polgárok alapjogait, emberi jogait.

24 nem közszereplő és 10 közszereplő ügyfelünk is pert nyert az egykori Figyelő ma is létező kiadója, a Mediaworks Zrt. ellen. A kormány médiájának vezércégével szembeni perben a pernyertes felperesek között nyolcan is a Magyar Helsinki Bizottság mostani vagy egykori munkatársai. Ügyvédi képviseletet is mi biztosítottunk.

Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság menekült ügyfele pert nyert a magyar állammal szemben. Az iráni keresztény férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába –  és bántalmazták is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát. 

Nagy jelentőségű ítéletet hozott ma az Európai Unió Bírósága. Kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely eddig megkövetelte, hogy az indoklás nélküli szakhatósági állásfoglalásokat a hazai menekültügyi hatóság perdöntőnek tekintse, és attól ne térjen el. Egybehangzóan a Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontjával a luxembourgi bíróság világossá tette: a menekülő embert is megilleti tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog, ehhez pedig meg kell tudnia azt is, a hatóság miért nem adott neki menedékjogi védelmet. 

A magyar szerveknek meg kell tagadniuk a nemzeti jogszabályok alkalmazását, ha azt szeretnék, hogy az Európai Unió határőrizeti ügynöksége támogatást adjon az ország területén jogtalanul tartózkodó harmadik országbéli személyek hazaküldéséhez.

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógusszakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot. A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.

Óriási megtiszteltetés érte a kormány homofób és transzfób propaganda-népszavazását megbuktató civil szervezeteket: közös kampányukkal az egyik legrangosabb nemzetközi emberi jogi elismerés, a Václav Havel-díj döntősei közé jutottak.

A Fővárosi Törvényszék elnöke Szabó Gabriella bírót tavaly alkalmatlannak minősítette, ezért megszűnt megbízatása, nem ítélkezhet tovább. Erre azt követően került sor, hogy a bírónő az Európai Unió Bíróságához fordult egy menekültügyi szabály miatt, amit az uniós bíróság jogellenesnek is talált. Szabó Gabriella szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén. Pedig a hatékony jogorvoslat lehetősége mindenkit megillet, különösen igaz ez egy bíró esetében, akinél az elmozdíthatatlanság a függetlenség fontos feltétele. Ezért fordult most Szabó a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Az ombudsman szerencsés helyeken “a nép ügyvédje”, aki, ha kell, akár az állammal és intézményeivel szemben is kiáll az alapjogaidért. A te oldalodon áll, nem hatalomén. Magyarországon a szerencsés indulás után mára az illiberális rezsim egyik intézményes paravánjává tették ezt a nagyszerű jogintézményt, az alapjogok biztosát és hivatalát. A Magyar Helsinki Bizottság kisokosa az ombudsmanról.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata az első hatóerővel bíró, széleskörű jogi norma, amely egyetemesnek tekinti az emberi jogokat, amelyek bárkit megilletnek, legyen az bármelyik ország polgára. A jogszabály már az elfogadás napján, 1789. augusztus 26-án hatályba lépett, és ki is nyomtatták.

Milyen állást hirdetünk? A Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs csapatába keresünk főállású munkatársat. Az ő feladata a kommunikációs csapat munkáját koordinálni, feladatait és projektjeit nyomon követni és arról beszámolni mind a szervezet vezetősége, mind az adományozóink … Tovább olvasom

A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett 93%-ban szabott ki a bíróság mellékbüntetésként közügyektől eltiltást. Az adatokat Sz.F.ügyében kértük ki, akit a kiszabott 8 év közügyektől eltiltás helyett  15,5 éven keresztül nem szavazhatott, úgy, hogy a Btk. … Tovább olvasom

Minden olyan személy kínzásáldozatnak minősül, akit valamilyen fegyveres hatalom, hivatalos személy vagy paramilitáris csoport szisztematikusan bántalmazott, megkínzott annak érdekében, hogy megalázza, vallomást csikarjon ki tőle, vagy hogy tartósan kirekessze őt a társadalomból, közösségből.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) az fordulhat, aki úgy véli, hogy megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt emberi jogait, és a sérelmét a hazai fórumokon nem tudta orvosolni.

A migráció, azaz az egyének vagy közösségek vándorlása, lakóhely-változtatása olyan rendkívül összetett társadalmi jelenség, amely minden országot érint, és bár koronként változó intenzitással, de a történelem kezdete óta meghatározó gyakorlat.

A civilek arra kérik a minisztert, hogy a magyar bíróságok problémáit széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a bírák érdekképviseleti és önigazgatási szervei és a Velencei Bizottság bevonásával orvosolja.

211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérő embert a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ útmutatója azoknak szól, akik 2021. május 17-ig alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságra azt sérelmezve, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának megtagadásának következtében úgy szűnt meg a közalkalmazotti … Tovább olvasom

A közalkalmazottaknak járó végkielégítés összegének csak töredékét kaphatták meg azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért közalkalmazotti jogviszonyukat a kormányzat megszüntette. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek, így Magyarországon nem maradt olyan fórum, amely e sérelmet orvosolhatná. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítséget nyújt az érintetteknek abban, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak panaszukkal.