Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
Egy nappal a kitűzött időpont előtt, formai okokra hivatkozva halasztotta el a bíróság a Kocs településről kilakoltatott menedékes családok képviseletében indított per tárgyalását. Az érintett kárpátaljai nők és gyerekek augusztus eleje óta várják, hogy gyorsított eljárásban mondja ki a bíróság, hogy joguk van a támogatott lakhatáshoz. Mindössze a hónap végéig van hol maradniuk.
Az emberi jogokért, jogállamért és menekültekért való kiállásunkért rangos nemzetközi elismerést kaptunk, a 2024-es Paul Weis-díjat. Ez további bátorítást ad nekünk, és nemcsak a menedékjog, hanem a civil jogvédelem további területein is.
A magyar állam megsértette egy menedékkérő fiú emberi jogait, amikor 86 napon át jogellenesen tartotta őt fogva börtönkörülmények között a röszkei és tompai tranzitzónákban – mondta ki a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 3000 eurós igazságos jóvátételben részesül.
A magyar állam megsértette egy 15 éves afgán menedékkérő fiú emberi jogait, amikor jogellenesen tartotta őt fogva a börtönre hasonlító röszkei tranzitzónában – mondta ki a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 3000 eurós … Tovább olvasom
A magyar állam megsértette A. P. emberi jogait, amikor jogellenesen tartotta őt fogva több mint egy éven át a röszkei tranzitzónában, és még éheztette is – mondta ki ma a strasbourgi bíróság. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 5000 eurós, mintegy kétmillió forintos igazságos jóvátételben részesül.
Hatfős menedékkérő családot kényszerítettek törvénysértően Szerbiába a magyar rendőrök. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette a külföldiek kollektív kiutasításának tilalmát. Az afgán panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
Újabb tranzitzónás perben marasztalta el a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága. A menedékkérő anyát és négy gyermekét 17 hónapon át tartották jogellenesen fogva embertelen körülmények között. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei 12 ezer … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság 8 hónapos társadalmi részvétel tanfolyamot tartott menekült és bevándorló fiatalok számára. A résztvevők a helyi lakosokat is bevonó nyilvános eseményt rendeztek, de 2024 ősztől magyarországi középiskolák munkáját is támogatják.
Bár az államnak minden hónapban frissíteni kellene „a háború sújtotta területek” listáját, augusztusban ez elmaradt. Ehhez képest menedékes családok százainak szüntették meg az államilag támogatott lakhatását arra hivatkozva, hogy olyan területekről menekültek el, ahol nem folynak harci cselekmények. Már ez sem igaz.
„Most ugyanolyan helyzetben vagyunk, mint mikor jöttünk átfele: nem tudjuk mi lesz velünk. De nem akarjuk a gyerekeket hazavinni a semmibe” – mondják az utcára tett anyák.
Augusztus 21. után csak azoknak az ukrajnai menedékeseknek jár majd lakhatási támogatás, akiknek egykori lakóhelyén harcok folynak. Így az itt élő menedékesek többsége egy hét múlva elveszíti itteni lakhatását. Közülük most számos gyerekeit egyedül nevelő … Tovább olvasom
Bíróságon akarja elérni a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a magyar állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. A kormány augusztus 21. után semmilyen lakhatási támogatást nem akar nyújtani üldözöttek ezreinek. Mindez nem csak a joggal ellentétes, de az emberségesség elemi követelményével is.
A menekülttáborok nem nyújtanak hosszútávú megoldást a menekülésre kényszerített embereknek. Ám olykor nincs más lehetőség arra, hogy az üldözöttek fizikai biztonságban lehessenek, ezeken a helyeken kell megszervezni a túléléshez szükséges humanitárius segítséget.
Oleg Petrovics Orlov (Олег Петрович Орлов) 1953-ban született orosz emberi jogi aktivista, a betiltott Memorial civil emberi jogi szervezet társelnöke. 2009-ben elnyerte a Szaharov-díjat, ám ez sem mentette meg őt attól, hogy a Putyin-rezsim bebörtönözze nyíltan felvállalt háborúellenes véleménye miatt.
Nyílt levélben fordult az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők azért választották a kapcsolatfelvételnek ezt a formáját, mert Pál Norbert 10 hónapja nem válaszolt egyetlen megkeresésükre sem. Viszont az ukrán menekülők ellátását radikálisan átszabó új rendelet után már nincs idő a várakozásra: a kormánynak sürgős tennivalói vannak, hogy ne kerüljenek még rosszabb helyzetbe az ide menekült családok.
A jogvédő egyesület ügyfelei idén már 100. alkalommal kaptak jogi elégtételt a strasbourgi bíróságtól. Sőt, megszületett a 101. és 102. kedvező döntés is. A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi sikerei nemcsak itthon számítanak rendkívülinek, hanem más európai jogvédő szervezetek között is.
Augusztus 21-től csak a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkező menedékesek lesznek jogosultak központi állami elszállásolásra, a többiek, így a kárpátaljaiak már nem. Áprilisban még tagadta a kormány a szigorítást, hogy aztán most bármiféle … Tovább olvasom
Rendezvényt szerveztünk olyan menekült és magyar fiataloknak, akik elkötelezettek és érdeklődnek az emberi jogok iránt. Az egynapos esemény keretében művészetterápián, emberi jogi kvízeken, valamint játékos feladatokon keresztül tanulhattak a fiatalok magukról, csapatmunkáról és az emberi jogokról.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott iraki fiatalembernek 8 napon át nem adtak enni a tranzitzónában. 10 hónap után is csak azért szabadulhatott konténerbörtönéből, mert a kormány – bírósági ítélet hatására – felszámolta őket.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott fiatal iráni nőt lényegében magánelzárásban tartották fogva a tompai tranzitzónában. Most 3500 eurós igazságos jóvátételt ítélt meg neki az Emberi Jogok Európai Bírósága.