Nem hagyták védekezni, kilökték az országból, most strasbourgi pert nyert
Hiába van magyar felesége, magyar lánya, hiába élt Magyarországon jogszerűen már 31 éve, mégis kiutasították a török édesapát. Még azt sem tudhatta meg, miért számít kockázatosnak a jelenléte. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy hatmillió forintos igazságos elégtételt ítélt meg számára, mert a magyar állam úgy utasította ki az országból, hogy nem biztosított tisztességes eljárást és megfelelő bírósági jogorvoslatot sem. Orhan Demircit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A török férfi 1990-ben érkezett szabályosan Magyarországra. Családot alapított, négy év múlva megnősült, egy év múlva kislányuk született. Itteni tartózkodása végig szabályos volt, még a kiutasításakor is érvényes legerősebb tartózkodási jogcímmel bevándoroltként élt itt.
A magyar állampolgár családtagjai miatt szintén állandó tartózkodásra jogosító tartózkodási kártyával is rendelkezett, amely helyett az érvényességi idő lejártakor az időközben történt jogszabálymódosítások miatt ún. nemzeti letelepedési engedélyt kellett kérvényeznie. Mivel annak kiállítása a változatlan családi helyzet és személyes körülmények miatt majdhogynem automatikus, 2020-ban a legnagyobb nyugalommal kérvényezte az engedély kiállítását.
Csakhogy közben sokat szigorodtak az idegenrendészeti szabályok. Így például az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) szakhatósági állásfoglalásai, javaslatai alapján lényegében indoklás nélkül lehet megvonni nemzetközi védelmet (menedékjogot) vagy tartózkodási jogosultságot, ezzel szétszakítva akár magyar családokat is.
Orhan Demircinél is ez történt. 30 év után az AH hirtelen kiadott egy állásfoglalást, hogy a további tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Egyúttal javaslatot is tett a kiutasításra, valamint öt év beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére.
Mivel az AH a nemzetbiztonság veszélyeztetésére hivatkozott, az indokok megismerését évtizedekre titkosították, azokat sem a férfi, sem ügyvédje nem ismerhette meg. Orhan Demircit sokkolta ez a fejlemény, és elképzelni nem tudta, vajon milyen indokok miatt állítják róla ezt a súlyos vádat.
A hazai jogszabályok szerint az AH állásfoglalása, javaslata ráadásul kötelező erejű, semmilyen további vizsgálatot, mérlegelést nem enged sem az idegenrendészeti hatóság sem a bíróság számára. Mindennek a következménye csak automatikus kiutasítás lehet.
Demirci esetében sem vizsgálták a titkosított információkon alapuló javaslat megalapozottságát, ahogyan azt sem, hogy a kiutasítás milyen hatással van az immár nyugdíjas családapára és családtagjaira. Az idegenrendészeti hatóság így elutasította az új tartózkodási engedély kiállítását, és egyetlen napig tartó eljárásban kiutasította a férfit, elrendelte a kitoloncolását és azt, hogy 5 évig nem utazhat be az országba.
A kétségbeesett férfi hazai bíróságokon próbálkozott, de a bírák széttárták karjukat, mondván, a hatályos jogszabályok alapján nem áll módjukban felülvizsgálni a korábbi hatósági döntéseket, és érdemi vizsgálat nélkül elfogadták az AH állásfoglalását, javaslatát.
Így a három évtizede itt élő, betegeskedő idős férfit a bíróság jogerős ítéletét követő egy hónapon belül, 2021. márciusban deportálták. Egyik napról a másikra kellett felszámolni 31 év itteni életet, családi, baráti kapcsolatokat, és pénzzé tenni, amit lehet, hogy legalább a minimális életfeltételeket biztosítani tudják neki Törökországban, ahol senki támogatására nem számíthatott. Ez azonban a családi és magánélet szentségét hirdető magyar államot nem érdekelte.
A család a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most egyhangú ítéletben mondta ki, hogy a magyar állam megsértette Orhan Demirci emberi jogait. A hazai hatóságok és bíróságok nem biztosítottak neki a tisztességes eljárást és hatékony jogorvoslati lehetőséget ahhoz, hogy kiutasításával és a szakhatóság véleményével szemben hatékonyan védekezhessen. A strasbourgi bíróság nem fogadta el a magyar állam védekezését, mely szerint a hazai bíróságok szabályosan, a törvény betűje szerint jártak el.
A mostani strasbourgi bíróság ítélet is egyértelmű abban, hogy a hazai szabályozás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkével, tehát alkalmazása jogsértő, az így születő döntések önkényesek.
Nem ez az első nemzetközi ítélet ilyen ügyekben, és a strasbourgi bíróság mellett az Európai Unió Bírósága (EUB) is megállapította már, hogy a hazai szabályozás ellentétes az alapjogokkal. A kiutasított védekezése nem korlátozható minimálisra, főleg nem vehető el teljesen. Az EUB és a strasbourgi bíróság is elismeri az állam nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekeit, valamint azt, hogy ezek védelme adott esetben szükségessé teheti bizonyos információk titkosítását. A tartózkodási jogtól való megfosztás vagy kiutasítás és az ahhoz vezető eljárás azonban soha nem lehet jogszerű, ha az érintett semmilyen mértékben nem ismerheti meg a nemzetbiztonságra hivatkozó döntés indokait. A védelemhez, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot nem lehet kiüresíteni.
A hazai bíróságok sem elégedhetnek meg csak annyival, hogy a hatóságok javaslataira és döntéseire ráütik a pecsétet.
„A Demirci család esete egyáltalán nem tekinthető kivételesnek Magyarországon. 2020 óta számtalan esetben, sokszor kisgyermekes magyar családok fordultak segítségért a Helsinki Bizottsághoz amiatt, hogy külföldi, akár több évtizede itt élő családtagjukat egyik pillanatról másikra el akarják távolítani az országból – nemzetbiztonsági veszélynek minősítetve őket. Ráadásul a súlyos következményekkel járó döntéseket szisztematikusan úgy hozzák meg, hogy a vádakkal szemben a védekezés lehetőségének a minimumát sem biztosítják. Még büntetőeljárásban sem hozható ítélet anélkül, hogy a vádlott megismerje az ellene felhozott vádakat és bizonyítékokat, ehhez még akkor is joga van, ha a bizonyítékok minősített adatok. A mostani ítélet hozzásegít ahhoz, hogy ez az alapvető biztosíték mindenkit megillessen; Demirci családot pedig, reméljük, ahhoz, hogy végre újra itt folytassák a családi életüket” – értékelte az ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
A mai volt a 112. olyan strasbourgi ügy, amelyben a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei nyertek. Orhan Demircinek összesen 14 700 eurós kártérítést ítéltek meg.