Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumból (ÉKM) újabb műemlékvédelmi szakértő munkatársat bocsátottak el, őt is megtorlásként, mert szóvá tette kollégái felmentését. Zsanda Zsolt kormányfőtanácsosnak másfél éve van a nyugdíjig. Őt is a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a Közszolgálati Döntőbizottság előtt.
A kormánypárt keddi törvényjavaslata egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: … Tovább olvasom
Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.
A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.
Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.
2011-ben Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ez az azóta tizenöt alkalommal módosított, toldozgatott-foldozgatott dokumentum nem alkalmas arra, ami egy alkotmánynak alapvetően a feladata lenne: hogy meghatározza a hatalom korlátait és biztosítsa az állampolgárok jogait. Ehelyett az Alaptörvény a kirekesztés, a félelemkeltés és a hatalommaximalizálás eszközévé vált.
Az Alaptörvény ma elfogadott 15. módosítása és a kapcsolódó törvények a félelemkeltést és a társadalom megosztását szolgálják. A kormánytöbbség sokadszorra mutatta meg, hogy a szemükben az Alaptörvény a napi politikai célok elérésének eszköze, tekintet nélkül arra, hogy ez mekkora kárt okoz az állampolgároknak. A Magyar Helsinki Bizottság segítséget fog nyújtani a szakterületéhez tartozó ügyekben azoknak, akiket a módosítások nyomán jogsértés ér.
A kormány önkényes jogi szabályokkal próbálja ellehetetleníteni a Budapest Pride-ot. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász közös tájékoztatójában megválaszoljuk a legtöbbeket foglalkoztató kérdéseket. Fontos, hogy minél többen vagyunk, annál kevésbé jelent kockázatot a részvétel. A tájékoztatónk abban segít, hogy tudatos Pride-résztvevő lehess, és ha mégis eljárás indul ellened, akkor számíthatsz ránk!
A Pécsi Törvényszék ma rongálás miatt elítélte és megrovásban részesítette Heindl Péter jogász-pedagógust, aki piros festékkel írta át a CÖF plakátját, és festett rá paprikajancsit. Az alapjogi ügynek még nincs vége, Heindl megfellebbezte a másodfokú … Tovább olvasom
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a kormányerő civilellenes intézkedéssorozatába illeszkedik bele — állapították meg hazai civil szervezetek vezetői egy kutatás szerint. A Civilizáció és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából végzett interjúkutatás megállapításai szerint a szuverenitásvédelem néven futó intézményesített politikai eszközzel a kormánypárt szisztematikusan törekszik a vele szemben kritikus civil szervezetek visszaszorítására, elhallgattatására, valamint a félelem légkörének fenntartására.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar állampolgárság felfüggesztésére irányuló javaslat önkényes, alapvető jogelveket vesz semmibe, és a 20. század sötét korszakait idézi. Ez a javaslat semmilyen jogi próbát nem fog kiállni, és ezzel a kormány is tisztában van: célja a félelemkeltés és a hatalma fitogtatása, a társadalom polarizálása.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom
A Budapest Pride „betiltását” szolgáló törvénymódosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság segít neked, hogy megvédhesd őket.
A Fővárosi Törvényszék tegnap ítéletet hirdetett abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. Ilyenre utoljára az 1980-as évek elején került sor, a kommunista rezsim idején. Az ítéletet hozó bíróság megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.
Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól.
A jog feladata, hogy gátat szabjon az erősebb önkényének, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb, méltányosabb világban élhessünk. Mi ezt a jogot védjük, ezért vagyunk jogvédők. A kormány jogfelfogása a közérdek helyett az önérdeket helyezi előtérbe, és az … Tovább olvasom
Továbbgyűrűzik az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) botránya. Újabb örökségvédelmi szakembernek kellett elmenni. Ő is a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordult, mert vélt véleménye miatt megtorlásként lefokozták és felére csökkentették a fizetését. Makai Istvánt is a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
A szabályellenesen megbízott rektor lemondott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) éléről. Ezzel együtt van szabályosan kiválasztott rektorjelölt: Vargha Balázs. Őt a szenátus szabályosan választotta ki 2023 novemberében, csakhogy az egyetem alapítványának kuratóriuma önkényesen nem terjesztett … Tovább olvasom
Panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz Jékely Berta, mert azonnali hatállyal felmentették minisztériumi állásából. Felettese érdemtelenségre hivatkozott, miközben valójában vélt politikai meggyőződése miatt rúgták ki Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt politikusának feleségét. Az elbocsátott osztályvezetőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a munkaügyi eljárásban.
Van-e valami különbség a luxembourgi bíróság, az Európai Unió Bírósága, az EUB, az Európai Bíróság és az Európai Törvényszék között? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság képbe hozó összeállítása.