Völner Pált tanúként hallgatták meg
Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.
A Magyar Helsinki Bizottságot a polgárok gyülekezési szabadsága foglalkoztatja, nem pedig a kormány színezete. A civil jogvédő szervezet 2006-ban is kiállt a békés tüntetés szabadsága mellett, ahogyan ma is ezt teszi.
2020 szeptemberében Völner Pál igazságügyi államtitkár mégis két sajtónyilatkozatot adott a Magyar Hírlapnak, amelyekben hazugságokat állított a Magyar Helsinki Bizottságról. Így például azt, hogy a 2006-os rendőri jogsértések ügyében egyetlen eljárást sem kezdeményezett a magyar állam ellen a gyülekezési joggal összefüggésben. Miután a jogvédő egyesület ezt nyilvánosan szóvá tette, mert igenis indított és sikerrel végigvitt ilyen eljárásokat, „technikai problémákra” hivatkozva rövid úton „helyesbítették” az államtitkári nyilatkozatot, és a második cikk szerint ő az elmaradt strasbourgi eljárásokra gondolt. Ez azonban egyértelmű csúsztatás, hiszen a strasbourgi bírósághoz csak akkor lehet fordulni, ha valaki a hazai fórumokon nem kap jogorvoslatot. Mivel a Helsinki Bizottság 2006-tal összefüggő gyülekezési jogi tárgyú panaszai itthon sikerrel jártak, eleve nem volt lehetséges ezekben az ügyekben Strasbourgba menni.
A Magyar Helsinki Bizottság még 2020-ban személyiségi jogi pert indított az IM, Völner és a Magyar Hírlap kiadója ellen. A bíróság szerint azonban Völnert személyesen nem lehet perbe vonni, mert hivatali minőségében nyilatkozott. Ezért a jogvédő egyesület kénytelen volt új pert indítani az IM-mel és a Magyar Hírlappal szemben. Ennek a pernek volt ma a harmadik tárgyalási napja.
Először a bíróság jóváhagyta a Helsinki Bizottság és a sajtótermék egyezségét. Ebben a Magyar Hírlap vállalta, hogy online felületéről 8 munkanapon belül eltünteti a cikkeket. Így már csak egyetlen alperes maradt a perben. A minisztérium egyelőre nem akarja elismerni a jogsértését. Az IM ügyvédje most is tiltakozott Völner Pált tanúmeghallgatása ellen. Ennek ellenére a bíró a meghallgatás mellett döntött.
Az egykori miniszterhelyettes azzal mentegetőzött, hogy kijelentéseit politikai tartalmúak voltak, és tiszteli a Helsinki Bizottságot. Tudott arról is, hogy Kőszeg Ferenc, az egyesület elnöke többször is tiltakozott a 2006-os rendőri túlkapások ellen. Ahogyan tudomása volt arról már akkor is, hogy a strasbourgi bíróság elé csak azok az eljárások kerülhetnek, amelyek nem végződnek sikeresen a hazai bíróságok előtt. Vajon ha ismerte a strasbourgi eljárásrendet, és tudott a Helsinki Bizottság 2006-os aktív jogvédő szerepéről, mit is kért számon akkor nyilatkozataiban?
A Magyar Helsinki Bizottság 2006-ban sokféleképpen lépett fel az állami szervek önkénye ellen. Felemelte szavát a futószalagon elrendelt előzetes letartóztatások ellen, más jogvédő szervezetek mellett ügyvédi segítséget adott a rendőri erőszak áldozatainak. Emellett több nemzetközi szervezetnek is jelentést tett a jogsértésekről, így az ENSZ Kínzás elleni bizottságának, az ENSZ Emberi jogi bizottságának, valamint az Európa Tanács Kínzás elleni bizottságának. (A Helsinki Bizottságnak a 2006-os rendőri brutalitással kapcsolatos szerteágazó jogvédő tevékenységéről itt részletesen lehet olvasni, itt pedig filmen is látható.)
A jelenlegi kormányoldal gyakran támadja a civil jogvédőket azzal, hogy kettős mércét alkalmaznak, és csak őt támadják, de például 2006-ban csendben voltak. A kormány tisztában van azzal, hogy ez hazugság. Pedig a Fidesz politikusai ellenzékben még többször szóltak elismerően a Magyar Helsinki Bizottság 2006-os tevékenységéről. Sőt 2010 őszén – már kormányon – más civil szervezetek mellett állami kitüntetésre javasoltak a Magyar Helsinki Bizottságot is a 2006-os jogsértések kivizsgálásában végzett munkájáért.
Az Igazságügyi Minisztérium elleni per augusztus 22-én folytatódik, amikor ítélet is születhet a Fővárosi Törvényszéken.