Elítélték a már hulladék gyűlöletplakátot „kijavító” pécsi aktivistát

A Pécsi Törvényszék ma rongálás miatt elítélte és megrovásban részesítette Heindl Péter jogász-pedagógust, aki piros festékkel írta át a CÖF plakátját, és festett rá paprikajancsit. Az alapjogi ügynek még nincs vége, Heindl megfellebbezte a másodfokú ítéletet. Számára a Magyar Helsinki Bizottság biztosít védelmet a perben. 

2023 nyarán a Civil Összefogás Fórum (CÖF) jól bevált gyakorlata szerint óriásplakátokkal segítette meg a kormánypárt folyamatos politikai kampányát. Ezek egyikén ellenzéki politikusok voltak láthatók „Háborúpártiak – A baloldal belesodorna minket a háborúba” felirattal. A CÖF sok száz milliós támogatást kapott állami cégektől, vagyis közpénzen kampányolt a kormánypártnak. Ez tiltott tevékenység. Az egyenlőtlen versenyre  az EBESZ választási megfigyelői rendszeresen figyelmeztetnek jelentéseikben.

Ráadásul az egyik ilyen plakátot a pécsi egyetem jó hírű gimnáziumának udvarára helyezték ki. Márpedig oktatási intézmény területén oktatási és gyermekfelügyeleti időszakban tilos bármiféle politikai kampánytevékenység.

Ezért Heindl Péter – mint 2011 óta már annyiszor – úgy döntött, hogy „kijavítja” a kétszeresen is jogsértő kormánytámogató plakátot, és „A pártpolitika tilos iskola területén és egyoldalú állami támogatásból” felirattal látta el. És hogy a hatóságok ne tapogatózzanak sötétben, odafestette a már védjegyének számító paprikajancsifejet is. Sőt, a „korrekcióról” videofelvétel is készült a Szabad Pécsnek, és biztos, ami biztos, Heindl saját maga jelentette be akcióját a rendőrségnek.

Ezzel azt is kockáztatta, hogy büntetőeljárást indítanak ellene. 2022-ben ugyanis a Kúria hozott egy olyan abszurd jogegységi határozatot, ami a plakátok átírását, leragasztását és összefirkálását is minden esetben „falfirkálásnak” tekinti. Ez azt jelenti, hogy függetlenül a hirdetőnek okozott kár összegétől, a politikai véleménynyilvánításnak ez a fajtája is bűncselekménynek számít. Heindl szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, hogy vajon ez a büntetőjogi védelem megilleti-e a jogsértően kihelyezett és jogsértő tartalmú plakátokat is.

Tavaly júliusban az első fokon eljáró Pécsi Járásbíróság bűncselekmény hiányában felmentette a közéleti aktivistát, mert nem lehetett megállapítani kár bekövetkeztét. Maga a plakát a hirdetési időszak után maradt kint, vagyis amikor Heindl átfestette, akkor már értéktelen papírdarabnak, hulladéknak számított. Így sem a hirdetési cégnek, sem a szolgáltatást megrendelő CÖF-cégnek nem keletkezett egyetlen fillér kára sem. Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen.

A Pécsi Ítélőtáblának egy időközben született másik ítélete miatt ma a törvényszék szögesen ellentétes következtetésre jutott, mint a tavalyi ítélet. Úgy találta: nincs jelentősége annak, hogy a plakátot már azután festette át Heindl Péter, miután a hirdetési lejárt. A bíróságot az sem érdekelte, hogy mind a hirdető, mind a hirdetési cég képviselője úgy nyilatkozott, hogy nem keletkezett kára. Ahogy azt sem tartották lényegesnek, hogy az egyetem és gimnázium fenntartója korábban kijelentette, ha tudomása lett volna arról, hogy politikai plakátot akarnak elhelyezni az iskola udvarán, azt nem engedélyezte volna.

A bíróság azzal indokolta Heindl megrovását a falfirkálással elkövetett rongálás miatt, hogy a 2022-es jogegységi döntés után minden a tulajdonos engedélye nélküli felületi változtatás (pl. plakátátfestés) állagsérelemnek számít és büntetendő, még akkor is, ha a tulajdonosnak nem származik belőle egyetlen fillér kára sem.

A mai ítélet is felhívja a figyelmet arra, milyen káros következményei vannak annak, hogy a Kúria alkotmányellenesen kiterjesztette a büntetőjogi felelősséget bármilyen felületen elhelyezett bármilyen feliratra. Ezek szerint már hulladékra sem lehet írni, festeni. Ez a törvénynek teljességgel abszurd félreértelmezése.

De ezen túl is, ahogy Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvéd elmondta perbeszédében: „Mivel nem keletkezett kár, ezért eleve nincs összeütközésben a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog. Ezen túl pedig az a cselekmény nem veszélyes a társadalomra, amely a közoktatás politikai semlegességére hívja fel a figyelmet egy jogsértés kapcsán. Nem veszélyes a társadalomra, amikor Heindl Péter azt a feliratot módosítja, amely azzal az abszolút tilalommal megy szembe, ami a gyermekek politikai reklámoktól való védelmét szolgálja széles körű közmegegyezés szerint. Heindl magatartása összhangban áll a gyermekek mindenek felett álló érdekével. Más sem hiányzik, hogy a magyar közbeszéd és politika még az iskolákba is közvetlenül utat találjon. Sem a kormányé, sem politikai pártoké.”

Heindl Péternek joga van a saját eszközével kifejezni a véleményét olyan módon, amely arányban áll a gyakorlatilag közpénzen kihelyezett, közjogi jogi személy politikai üzenetét hordozó plakát üzenetével. A bíróságnak egy nagyon konkrét plakátra festett konkrét szöveget kellett volna megítélni, és mérlegelni a tett arányosságát. A Pécsi Törvényszék nem ez tette, hanem a Kúria rossz kaptafájára húzta rá az ügyet. Ezért a másodfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be védőjével, és az ügy a Pécsi Ítélőtáblán mint harmadfokú bíróságon folytatódik. S ha kell, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságán.