Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
2011. március 16. – Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nyílt levele Szájer Józsefnek az alkotmányozással kapcsolatos, március 29-i blogbejegyzése kapcsán.
Ma Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását lehetővé tevő szabályt megsemmisítő alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalás kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel kapcsolatban.
A Magyar Helsinki Bizottság egyike volt azon indítványozóknak, akik, illetve amelyek az Alkotmánybíróságtól azt kérték, hogy semmisítse meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályt. Február 15-i határozatában az Alkotmánybíróság egyhangúlag megállapította, hogy a vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet: a május 31. előtt elbocsátottak alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.
Az Európai Unió soros elnökségének átvétele jó alkalom arra, hogy a Magyar Helsinki Bizottság felajánlja együttműködését a sajtónak, hogy a legutóbbi magyar törvényhozási fejleményeket összehasonlíthassa az Unió jogával.
A Magyar Helsinki Bizottság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet civil szervezetekkel közösen levélben fordult Viviane Reding asszonyhoz, az Európai Bizottság igazságügyi, emberi jogi és uniós polgári ügyekért felelős biztosához.
Civil szervezetek 2010 novemberében levélben fordultak Thorbjørn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtikárához az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével kapcsolatban. A főtitkár válaszlevelében egyértelműen utalt arra, hogy az új Alkotmány megalkotása során indokolt lenne újragondolni az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzése a kormányzat jogállamiságot veszélyeztető lépéseiről
Civilszervezetek levélben fordultak Thorbjørn Jagland úrhoz, az Európa Tanács főtikárához az Alkotmánybíróság jogkörének küszöbön álló szűkítésével kapcsolatban.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levelet írt a kormánypárti képviselőknek az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatban. A három szervezet arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogállamiság alapvető fontosságú intézményét lebontó törvényjavaslatokat.
Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság tiltakozik az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett szűkítése ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához. Egyetlen magyar kormány sem kapott arra felhatalmazást, hogy pillanatnyi politikai érdekei szerint a demokratikus jogállam egyik legfontosabb intézményének feladatát indokolatlanul korlátozza és döntését semmibe vegye.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint alkotmányellenes az a törvény, amely megengedi a kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását. A szervezet ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a jogszabályt.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint alkotmányellenes az a törvény, amely megengedi a kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását. A szervezet ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a jogszabályt.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közösen értékelte az újonnan megalakult Országgyűlés első három hónapjának munkáját. Közös elemzésünkben összefoglaltuk az új törvényhozás munkájának stílusáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról, … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint sértik a jogállamiságot és veszélyeztetik a jogvédelem jelenlegi szintjét a Fidesz javaslatai, amelyek megváltoztatnák az alkotmánybírák jelölésének szabályait, lehetővé téve, hogy a Fidesz gyakorlatilag önállóan, egyeztetés nélkül dönthessen az alkotmánybírák személyéről.