Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Válaszunk a CÖF szóvivőjének állításaira, miszerint a civil jogvédő szervezetek nem foglalkoztak a 2006-os rendőrattakkal, mivel az nem fért volna bele a megrendelőnk portfóliójába. Kezdeményezi, hogy a külföldről érkező támogatásokat minden szervezet tüntesse fel és számoljon velük el. Nyitott kapukat dönget.
Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár tegnap nyolc civil szervezettel – egyebek mellett jogvédő egyesületekkel és a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolító alapítványaival – találkozott a Miniszterelnökségen.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.
A megváltozott nyugdíjszabályok miatt egyetlen forintnyi pénzt sem kap a magyar államtól a tarpai Tóth László, aki 60 nap híján 25 évig szolgált a határőrségnél meg a rendőrségnél, és beosztásából egészségi alkalmatlanság miatt mentették fel. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele most a strasbourgi bírósághoz fordult.
Az Európai Unió alapértékei ma Magyarországon alig érvényesülnek. Ennek az állításnak alátámasztására magyar civil szervezetek összefoglalták azokat a legfontosabb, 2010 óta tett kormányzati és jogalkotási lépéseket, amelyek szembemennek a közös európai értékekkel.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi emberi jogi tanácskozásán a magyarországi civil szervezetek mellett a külföld képviselői sem hagyták szó nélkül a magyar kormány civil társadalom ellen tett intézkedéseit.
Azt már kezdjük megtanulni, mit jelent a kormánytöbbség számára az illiberális demokrácia. Rubovszky György, az Országgyűlés igazságügyi biztottságának elnöke szerint nem mást, mint a többség diktatúráját a kisebbség fölött. Érdemes hát felidézni, mi is valójában a sokat kárhoztatott liberális demokrácia. A Helsinki Bizottság szerint a helyes társadalmi berendezkedés legalapvetőbb elvei a liberális demokráciában valósulnak meg.
A kormány által működtetett egyeztetési mechanizmussal szakítás oka a civil szervezetek elleni kormányzati offenzíva. Döntésünkről szóló levelünket megküldtük Répássy Róbert államtitkárnak.
A kormányfő által bejelentett illiberális állam nem szolgálná a magyarok érdekeit, nem sikeresebbé tenné, hanem megnyomorítaná a nemzetet. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy az emberi jogok védelme „hazafias tett”, cselekvés azért, hogy országunk jobb hely legyen a benne élők számára. Reakciónk a miniszterelnök tusványosi beszédére.
A strasbourgi bíróság jogerős döntése szerint nem sérti az emberi jogok európai egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek esetében a szolgálati nyugdíjat járandósággá alakították át és megadóztatják. A Magyar Helsinki Bizottság négy ponton kifogásolja a határozatot.
Az igazságügyi miniszter elnézést kért a tisztségéből jogellenesen elmozdított korábbi adatvédelmi biztostól. A TASZ, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar polgároktól kellett volna elnézést kérnie, a sajnálkozás pedig nem orvosolja a jogsértést. Minderről az alábbi nyílt levelet írták Trócsányi Lászlónak.
A Fővárosi Törvényszék mai ítélete szerint a Fidesz és Hoppál Péter szóvivő megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnévhez való jogát. A per tárgya egy sajtótájékoztatón elhangzott propagandaszöveg jogi megítélése volt. A párt szóvivője többek között azt állította, hogy a Helsinki Bizottság is egyike az amerikai pénzen kitartott „álcivil” szervezeteknek, amelyek megrendelésre járatják le az országot és a kormányt.
A Magyar Helsinki Bizottság szolidaritást vállal mindazon független és tisztességes civil szervezetekkel, amelyeknél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) törvénytelen és nemzetközi szerződéssel ellentétes vizsgálatot folytat.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször kifejtett aggályait a bírói függetlenséget sértő lépéssel kapcsolatban.
Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet olyan tanóramintákat készített középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat.
Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt. A kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Kárörömöt azonban nem érzünk efelett, mert hisszük, hogy mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg.
Sajtóbeszámolók szerint valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen csaltak az ajánlások összegyűjtése során. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért olyan választópolgárokat keres, akik ajánlásukkal támogattak egy jelöltet, és szeretnék kideríteni, hogy más jelöltek ajánlóívére is átkerültek-e a személyes adataik, tudtukon és akaratukon kívül.
Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.