Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Az UNHCR és a Legfőbb Ügyészség álláspontja, valamint a Helsinki Bizottság tapasztalatainak összefoglalása az 1951. évi Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének értelmezéséről és alkalmazásáról
A Magyar Helsinki Bizottság áttekintette a Kormány fizikai határzárral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításait. Ezek számos ponton sértik a nemzetközi egyezményeket, miközben jelentős terhet rónak a büntető igazságszolgáltatásra.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a rendőrség kivizsgálja, mi történt a röszkei „gyűjtőponton”, miért dobálták az ételt a rendőrök. Ezzel együtt az emberi méltóságot sértő körülményekért nem a robotoló rendőrök, hanem a kormány az első számú felelős.
A Magyar Helsinki Bizottságnak kiemelt célja annak előmozdítása, hogy a terheltek (különösen az előzetes letartóztatottak) és védőik megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek a büntetőeljárások anyagához. Több olyan ügyben képviseltünk például előzetes letartóztatott kérelmezőket az Emberi Jogok Európai … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság „A tájékoztatáshoz való jog érvényesülése a büntetőeljárás során az Európai Unióban” („Accessible Letters of Rights in Europe”) című projektjének megvalósulását az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága támogatta. A projektet a … Tovább olvasom
Panaszként kezelte és egy héten belül választ adott a MÁV vezetése a Magyar Helsinki Bizottság levelére. Eszerint „a vasúttársaság visszautasítja, hogy akadályozná a migránsokat segítő öntevékeny csoportok működését, de a menedékkérők közvetlenül a pályaudvaron való ellátásához helyet biztosítani nem tud”. Volt, ahol viszont igazat adtak nekünk.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezetei, köztük a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a kormányt, hogy fejezze be a menedékkérők elleni propagandáját, a hatóságokat pedig arra kéri, határozottan lépjenek fel a gyűlöletkeltés ellen.
Levelet küldtünk a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, valamint a MÁV-Start vezérigazgatójának a menedékkérőket sújtó, jogszabálysértő és érzéketlen vasúti gyakorlatok miatt.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságon (EBH) múlt héten elkezdődött az a közigazgatási eljárás, amelyet hajléktalanok indítottak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. A rendőrségnek bizonyítania kell, jó okkal és jogszerűen igazoltatnak tömegével olyan hajléktalanokat közterületen, akik egyébként semmilyen normát nem sértenek. A meghallgatáson a BRFK képviseletében senki nem jelent meg, a rendőrség az idézettek távolmaradását nem tudta kimenteni. A hajléktalanokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az eljárásban.
A Fair Trials civil szervezet és a Magyar Helsinki Bizottság közös szervezésében került sor június 19-21. között a budapesti szakmai képzésre, melyen holland, horvát, magyar és szlovén ügyvédek hallgathatták meg a Fair Trials szakértőinek előadásait a büntetőeljárási jogosítványokat rögzítő európai uniós irányelvekről, és oszthatták meg egymással az ehhez kapcsolódó tapasztalataikat.
Kedden K. Tamást 10 hónapos, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ajkai Járásbíróság. Három éve a Jobbik és szélsőséges szövetségesei azzal a céllal masíroztak és támadtak a helyi romákra Devecseren, hogy megfélemlítsék őket. Az egyik elkövetőt most közösség tagja elleni erőszak miatt ítélték el. A bíró elmondta: nem csak egyetlenegy vádlottnak kellene itt ülnie.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához túlzsúfoltság miatt benyújtható mintakérelem
Varga és mások kontra Magyarország
A Magyar Helsinki Bizottság beadványt terjesztett az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magyar büntetés-végrehajtási rendszer túlzsúfoltságával kapcsolatban hozott ítéletek végrehajtásáról.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Jogerős végzésében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a MostMi csoport által a miniszterelnöki évértékelő idejére a Várkert Bazárhoz szervezett gyülekezés bejelentésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A bíróság egyetértett a kérelmezőket képviselő Helsinki Bizottsággal, és kimondta: a rendőrségi döntés és a jogorvoslati tájékoztatás is jogsértő volt.
Eljárás a rendőrséggel szemben A Város Mindenkié (AVM) csoport több kutatása is igazolta, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata aránytalan mértékben sújt hajléktalan és szegény embereket. A 2011-12-ben végzett Utca és jog című kutatás során megkérdezett 400 hajléktalan … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság megbízásából készített tanulmányt a Budapest Szakpolitikai Elemező Intézet, amelyben a fogvatartás egy főre eső költségét mérik fel.
Útmutató a diszkriminációmentes bánásmód elősegítéséhez a büntetés-végrehajtásban
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 11-én kelt végzése értelmében nem lehetséges a gyülekezési törvény szerinti jogorvoslattal élni, ha a BRFK az egyszer tudomásul vett tüntetést az adott helyszínen utólag megtiltja telefonon. A telefonhívás ugyanis nem határozat, így a bíróság szerint nincs mi ellen jogorvoslattal élni. Ha ez így marad, akkor a TEK vagy a BRFK bármikor lezárhat olyan területet, ahova korábban már tudomásul vette a rendőrség a gyülekezést. Ezzel pedig ellehetetlenülhet a gyülekezési jog gyakorlása.