Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Ha rendőrt, börtönőrt jelentenek fel bántalmazás, kényszervallatás vagy jogellenes fogvatartás miatt, az eseteknek csak elenyésző részében emelnek vádat. 2008 óta nem volt olyan év, hogy ez az arány 5% felett lett volna. Letöltendő szabadságvesztés büntetést … Tovább olvasom
A Maastricht University koordinációja alatt került megvalósításra az Európai Unió által támogatott „Gyakorlatorientált ügyvédképzések a gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak védelméről” című projekt, melyben a Magyar Helsinki Bizottság projektpartnerként vett részt. A projekt ügyvédek interaktív, gyakorlatorientált képzését … Tovább olvasom
A „Vedd ki a részed!” című, a Holland Királyság Külügyminisztériumának támogatásával megvalósuló projekt a tájékozott közösségi részvétel és a jogtudatosság elősegítését célozta a hazai középiskolákban és felsőoktatásban tanuló korosztályban. A partnerszervezetekkel (Átlátszó.hu, Eötvös Károly Intézet, NIOK Alapítvány, Társaság … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság elhamarkodottnak találja, hogy a kormány szakszerűnek és arányosnak tekinti a rendőrség röszkei tömegoszlatását. Ezt csak független és szakszerű vizsgálat állapíthatja meg, amelynek több kérdést is tisztáznia kell.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen 500 ezer forint és kamatai megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget (KR) egy, a 2006-os események során történt rendőri bántalmazás miatt.
Az UNHCR és a Legfőbb Ügyészség álláspontja, valamint a Helsinki Bizottság tapasztalatainak összefoglalása az 1951. évi Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének értelmezéséről és alkalmazásáról
A Magyar Helsinki Bizottság áttekintette a Kormány fizikai határzárral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításait. Ezek számos ponton sértik a nemzetközi egyezményeket, miközben jelentős terhet rónak a büntető igazságszolgáltatásra.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a rendőrség kivizsgálja, mi történt a röszkei „gyűjtőponton”, miért dobálták az ételt a rendőrök. Ezzel együtt az emberi méltóságot sértő körülményekért nem a robotoló rendőrök, hanem a kormány az első számú felelős.
A Magyar Helsinki Bizottságnak kiemelt célja annak előmozdítása, hogy a terheltek (különösen az előzetes letartóztatottak) és védőik megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek a büntetőeljárások anyagához. Több olyan ügyben képviseltünk például előzetes letartóztatott kérelmezőket az Emberi Jogok Európai … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság „A tájékoztatáshoz való jog érvényesülése a büntetőeljárás során az Európai Unióban” („Accessible Letters of Rights in Europe”) című projektjének megvalósulását az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága támogatta. A projektet a … Tovább olvasom
Panaszként kezelte és egy héten belül választ adott a MÁV vezetése a Magyar Helsinki Bizottság levelére. Eszerint „a vasúttársaság visszautasítja, hogy akadályozná a migránsokat segítő öntevékeny csoportok működését, de a menedékkérők közvetlenül a pályaudvaron való ellátásához helyet biztosítani nem tud”. Volt, ahol viszont igazat adtak nekünk.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezetei, köztük a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a kormányt, hogy fejezze be a menedékkérők elleni propagandáját, a hatóságokat pedig arra kéri, határozottan lépjenek fel a gyűlöletkeltés ellen.
Levelet küldtünk a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, valamint a MÁV-Start vezérigazgatójának a menedékkérőket sújtó, jogszabálysértő és érzéketlen vasúti gyakorlatok miatt.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságon (EBH) múlt héten elkezdődött az a közigazgatási eljárás, amelyet hajléktalanok indítottak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. A rendőrségnek bizonyítania kell, jó okkal és jogszerűen igazoltatnak tömegével olyan hajléktalanokat közterületen, akik egyébként semmilyen normát nem sértenek. A meghallgatáson a BRFK képviseletében senki nem jelent meg, a rendőrség az idézettek távolmaradását nem tudta kimenteni. A hajléktalanokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az eljárásban.
A Fair Trials civil szervezet és a Magyar Helsinki Bizottság közös szervezésében került sor június 19-21. között a budapesti szakmai képzésre, melyen holland, horvát, magyar és szlovén ügyvédek hallgathatták meg a Fair Trials szakértőinek előadásait a büntetőeljárási jogosítványokat rögzítő európai uniós irányelvekről, és oszthatták meg egymással az ehhez kapcsolódó tapasztalataikat.
Kedden K. Tamást 10 hónapos, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ajkai Járásbíróság. Három éve a Jobbik és szélsőséges szövetségesei azzal a céllal masíroztak és támadtak a helyi romákra Devecseren, hogy megfélemlítsék őket. Az egyik elkövetőt most közösség tagja elleni erőszak miatt ítélték el. A bíró elmondta: nem csak egyetlenegy vádlottnak kellene itt ülnie.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához túlzsúfoltság miatt benyújtható mintakérelem
Varga és mások kontra Magyarország
A Magyar Helsinki Bizottság beadványt terjesztett az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magyar büntetés-végrehajtási rendszer túlzsúfoltságával kapcsolatban hozott ítéletek végrehajtásáról.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.